Ha ezt Falk Miksa megérhette volna.
Árpádsávosok a Nemzetbiztonsági Hivatal előtt.

A Falk Miksa utca a Lipótváros északi fertályán terűl el. Kiemelt övezet. Erről árúlkodik a kutyaszarral lefedettség átlagosnál csekély mértéke. Idézzük a hely szellemét!

Óh te ungar, hazánk fia! De jól éreznéd magad Demszky - Budapesten! Vagy mégsem? Martens bakancsok csattognak a Lipótváros kövezetén. Harsog a nyilas induló [light szöveggel]. A Nemzetbiztonsági Hivatal előtt fekete egyenruhások, árpádsávos karszalaggal. Nyilaskeresztesek? Óh nem! A szalagon "R" betű. Rendezők, rendfenntartók - pártszolgálatosok.

Hogyan "süllyedhettünk" idáig? Helyesebben, ti hogy sülyedhettetek idáig [?]: tizenötéves zsenik, kétnyelvű, kétlelkű liberálisok, burzsoák - proletárok, szadista lenin-fiúk, széplelkű költők, körömtépők, demokraták, maoisták, szabadkőmüvesek, félnótások, hetihetesek, tüskés Fridik! 

A helyzet magyarázata egyszerű! Az ősi föld van veszélyben! Azért harsan az "ébredj magyar"! Nemrég idéztem Sinka Istvánt. Most és itt újra megteszem. [Ismétlés a tudás atyja.]

Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép!
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten újja?
S mely nép beszélt így önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.

Koszorús költőnk, prófétánk, bálványunk, de pontatlanúl fogalmaztál ezúttal. A versalkotás szent hevületében feledted történelmünk tényeit és tanúlságait.

A dzsungel zsarnoka példáúl Sir Kán a tigris. De kinek, minek tiszteljük a minduntalan körülötte settenkedő sakált, Tabakit? Igen egyszerű: ő a zsarnokság "[jog]folytonosságának" letéteményese. A mindenkori elnyomó hatalom satrapája, adószedője. nálunk véleményformáló elitnek nevezik magukat. Ám idézzük a magyar történelem egyik epizódját.

Jókai Mór: "A magyar nemzet története regényes rajzokban. - Buda visszavívása."

"Nemsokára minden oldalról hangzik a „victoria!” kiáltás, a bécsi kapunál betör a hadoszlop, s rettentő bosszút áll elesett tábornokáért, Spinoláért; a janicsárok közül egy sem kap kegyelmet. A várparancsnok, az ősz Abdurrahman, ötven vitézével a házába menekül, s mikor már veszve van a vár és város, veszve minden bástya, minden torony, ő még védi az utolsó házat. Mellette egyenként hullanak el vitézei, utoljára ő maga is elesik: s ezzel Buda vára 145 esztendei török uralom után ismét Magyarország fővárosává lesz: s büszkén hangzik fel a Te Deum
laudamus s a Dunába fojtott zsidók halálordítása."

A Duna! Már akkor is a Duna! Hogy jön össze a Te Deum és e középkori endlösung?

Erről meg Jókai nem ír. Óh nagy mesélő, lyuk támadt a tán' a tudományodban? Épp ennél a témánál? Miért nem hullajtottál néhány könycseppet, vagy legalább egy tinta-pacát az ártatlanokért?

Vagy valamiben netán nem voltak ártatlanok? Hát! Egyet mást rebesgetnek a krónikák. Az "természetes" volt, hogy a gyöztes törökök elragadták a magyar lányokat, asszonyokat és kedvöket lelték bennük. Vagy eladták őket tüstént, esetleg "'utána".

Dehát a megszállás 150 évig tartott. Kialakúltak az árú és pénzviszonyok. És mi volt kelendőbb árú, mint a serdülő magyar lányka. [Most is a magyar női hús a legkelendőbb árúk egyike a "művelt" Nyugat szex rabszolgapiacain.] Nos a jelek szerint ehhez a törököknek hosszú távon nem füllött a foguk, vagy egyszerűen csak erőt vett rajtuk a keleti lustaság. [A rabszolgavadászat ízzadtságos munka. Sokat olvastunk erről az amerikai indiánok kiirtása és a "fekete elefántcsont" export - import ügyletek kapcsán. Megjegyzendő, ebből az Anyaszentegyház is kivette a részét derekasan.]
Ezt a kereskedelmi ágazatot a pletykák szerint a törökök bérbeadták a budai "honpolgárok" azon csoportjának, amelyet - hasznáért - egyedűl megtűrtek maguk mellett. Ezután, rebesgetik a krónikák, a turbános török martalócok helyett a jámbor kaftános kereskedők végezték az árú beszerzésének, tárolásának, szállításának, értékesítésének fáradtságos, felelősségteljes munkáját. Majd a profit egy részét leszámolták a basák markába. Ők látták el természetesen friss árúval a hódoltsági háremeket is. Így nézett ki tehát Gül Baba rózsakertje - mögött a hátsó [gazdasági] udvar.

Itt és most lépjünk ki a történelemből. De mielőtt ezt megtennénk, gondolkodjunk el azon, ismételte e önmagát azóta? Levont e a történtekből valaki valamilyen tanúlságot? Asszociál e valamit valakiben ha felzendűl a Te Deum? Mi a déli harangszó hallatán legalább tudjuk, a harang a nándorfehérvári diadalról szól.

De térjünk vissza a Falk Miksa utcába. Ez a tüntetés, nem sokban különbözött, amúgy, a többi hasonlótól. Voltak szavalatok, szónoklatok és lett volna petíció átadás is. De nem lett, mert a rácsok és rendőrök által védett, kivűről fényesen kivilágított székház belűl látszólag teljesen üres volt. Igy a petíció felolvasására kerűlt sor. A petíció a Vér és Becsület Egyesűlet azon jámbor óhaját fejezi ki, hogy a szolgálat ne a haza barátait, hanem ellenségeit figyelje, provokálja és üldözze. Mindez evidens lenne, ha az volna...

Egy békéscsabai szónok masszív beszervezési kirérletekről számolt be, ami nem Horváth József idején, hanem a napokban történt - állítólag.

A hangok eloszlottak a térben. A petíció pedig majdcsak eljut a címzettehez, "Poste Restante".

Az egészben nem is az volt érdekes, ami történt, hanem ami nem történt! Az egérfogó fel volt ugyan állítva, de ezúttal nyitva maradt! A tüntetők szabadon elsétálhattak, jóllehet - figyelem Vasprefektus úr[!] - a tüntetés idejére elfoglalták az NBH. épület előtti úttestet, a közúti közlekedés súlyos sérelmét idézve elő ezáltal.

Vajon mi történhetett? Salgó úr kikeresztelkedett? Szopornyicásak lettek a lovak? Megvesztek a kutyák? A gumibotosoknak máshol volt dolguk? Jó lenne ha erre mondanának valamit, mert az embert így megöli a bizonytalanság! 

Ilyenformán a "jus murmurandi"-val már csak-csak helyben lennénk [?]. Bár egy előre nem tervezett közlemény beolvasása elgondolkodásra készteti az embert. Az Egyesület, szokása szerint, koncertet szervezett egy német együttes részvételével. Nos a demokrácia mintaállama Németország nem engedélyezte [!] a kiutazást a szintársulat tagjainak, sittel fenyegetve az engedetleneket. Az "indokolás" szerint az együttes Magyarországon egy "olyan" rendezvényen akar fellépni, amely a német demokratikus értékrend szerint nem kivánatos. [Csak egyet nem értek. Egy zenakar gyakorolhat negatív hatást a közönségre. De mit árthat egy zárt terem közönsége a zenekarnak, vagy pláne annak az államnak, ahonnan jönnek?]

Ez a kedves kis gesztus eredeti elhatározásom megváltoztatására késztet. Nem akartam szólni arról, hogy az Egyesűlet nem egyszerűen a Kósza Kopaszok Kompániája. Az Egyesület külföldi testvér szervezete a "Blood and Honour" csoport. Aki tudni akar róluk valamit az internetes keresőbe írja be a nevüket. Meg fog lepődni. Rájuk még visszatérek. Ez a visszatérés nem volt szándékomban eredetileg... Gondolom, ennek az útlevélügynek kint is lesz folytatása.

A járdán csoportosúló tüntetők hangosan figyelmeztették egymást, ha "idegen" gyalogos közeledett, a zavartalan gyalogközlekedés akadályozását elkerülendő.

Egy, a Hivatallal szemközti, házhoz rokkantkocsi érkezett. A tüntetők kinyitották előtte az ajtót és a kocsit toló személynek segítettek a rokkantat, kocsistól, a küszöbön átemelni. Nem volt a tüntetők között bepiált, belőtt egyén. Senki sem szemetelt. [Én egy narancsot vettem. Annak héját visszaraktam a fehér nylon zacskóba. Ami a felvételen látszik abban narancshéj van...]

No és hogyan tovább? A happy end csak 27-én éjfélig érvényes. A hatalom nagy ívben leszarta eddig az ünnepélyesen átvett petíciókat is. [Ez a szóhasználat az Egyesület részéről különben is marhaság volt. Ezt a Hajdúságban (fonetikusan írva) így fejezik ki "kár a lúnak imádkozni".]

A helyzet egy jottányit sem változik. És itt tulajdonképp nem is az NBH-val van baj. Titkosszolgálat mindíg volt és mindíg lesz. Amíg lesz, mindíg szaglálódni fog, stb. A baj a most hárommilliónyi és létszámban szépen gyarapodó szegénnyel van. A baj azzal van, hogy a nemzeti jövedelem redisztribúcióját [úraelosztását] ma az állam burkába bújt bűnözés végzi. A majdnem Nobel díjas Kornai János  professzor úr igazán írhatna egy "HIÁNY II." című könyvet, kimutatván hogy a hiány helyébe lépett "ínségnek" mi az oka? Kik idézték, idézik elő. Ki a felelős azért, hogy egy bankár évi fizetésénél alacsonyabb összegű kórházi ellátmány-hiány miatt az életmentő műtéteket végző orvosokra Mengele szerepét rója a "parlamenti demokrácia" állama. Nekik kell dönteni, ki megy a műtőbe, ill. ki a "gajdeszba". [Kérdezzék csak meg Papp Lajost. Ő biztos nem dúdolgat opera áriákat "szelekció" közben. Inkább éhségsztrájkol.]

A hiábavaló "jus murmurandi" után a "jus resistendi" fog következni. Nem utolsó sorban annak eldöntése végett,  kik idézték elő a nemzet siralmas állapotját és kiket kell ezért a "gajdeszbe" küldeni. A természet és a társadalom igazsága ugyanis csak akkor érvényesűl, ha a bűnt a bűnhődés "törvényszerűen" követi.

Kérdés, hogy a jog bástyái mögött dekkoló szarháziak mit lépnek, majd ha látják: több kettőnél? Biztos leveszik [megint] a pórázt a prefektusokról. Nos, akkor jön majd a meglepetés. Az íjedt nyájként remegő, összetorlódó embermassza helyett valami egészen mással kell majd szembenézniök.

Még egy idézet a Dzsungel Könyvéből. "Hogy szól a Dzsungel Törvénye? Először üss, aztán nyelvelj."   Ezt a törvényt először, másodszor és harmadszor is a karhatalmi erők alkalmazták eddigelé "a törvény" nevében. Mi lesz, ha az elpüföltek arra a felismerésre jutnak, hogy voltaképp nem jogállamban, hanem egy dzsungelben vannak?

Végszó. "Még kér a nép. most adjatok neki!" [A többi Petőfinél olvasható. Klikkeljetek rá!]

2003.12.28.

Sz. Gy.