Új játszma kezdődik. A „teljes lefedettség” doktrinája.

A magyar bel- és külpolitikát tervező és irányító „Intézetek” a jelek szerint új stratégiát alakítanak ki a társadalom totális blokkolása érdekében. A „teljes lefedettség” kialakítására törekszenek a politikai paletta egész spektrumát illetően.

Azt már csak az ostoba tagadja, hogy az antalli honkiárúsító „demokrácia” bűzlő erkölcsi hullává változott. [Aki szagolni akarja kattintson oda, ahol kél a nap és érezni fogja a képernyőn keresztül is.] Tovább működtetni, vagy egyáltalán fenntartani, csak úgy lehet, hogy ideiglenesen amerikai csapatok állomásoznak nálunk, akiknek még van vagy harminc – negyven évük, biztosítani a tőkések profitját. Kerül amibe kerül – nekünk.
Kiüresedett a jobboldal, baloldal, a centrum és - Raszputyin jóvoltából - a „szél sőjobb” fogalma is. A nemzeti – azaz a haza végkiárusításában anyagilag nem érdekelt – erők identitást keresve „harmadik erőnek” kezdték, kezdik magukat titulálni. Nem fog menni, mert a hely foglalt. Oda pottyant a nagyobbik Matrjoskából a kisebb Matrjoska, pre-indikált [előre hozott, mesterséges] elletés eredményeként a MégJobb[ik]!

Egy tanulságos levélváltás három gyöngyszemét tárom az olvasók elé.
 

A.
Vincze István levele. Csapda! 

 Vasárnap reggel, 2003. december 28.-án a Kossuth rádió "Vasárnapi  újság" című  műsorában, nem jutott hely Lovas István jegyzetének, mert a  főszerkesztő  úgy döntött, hogy ezt a helyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom párttá alakulásának népszerűsítésére szánja. Ez még nem is  volna olyan érdekes, de... A Jobbik futtatása közben, olyan nyilatkozatot tett a szervezet alelnöke [Vona Gábor] mely igen  figyelemre méltó lehet a vájt fülű hallgató számára.A riporter kérdésére, hogy vajon hol helyezi el önmagát a politikai palettán, a párttá alakult mozgalom, az a válasz hangzott el, hogy a jelenlegi politikai közéletnek szüksége van egy jobboldali SZDSZ-re is elyet a Jobbik képvisel. Nahát! Ez bizony hiba volt. A szervezet elnöke (Kovács Dávid) természetesen azonnal igyekezett olyan irányt adni a további beszélgetésnek, mely a nemzeti gondolkodású  "polgárok" tetszését elnyerheti. Nem feltétlen szükséges egy ilyen elszólásból, vagy nyelvbotlásból messzemenő következtetéseket levonni, de azért nem árt az óvatosság. Különösen akkor nem, ha arra gondolunk, hogy ugyan ez a párt, a megalakulásának napján azt a kijelentést tette, hogy a FIDESZ az egyetlen párt mellyel koalícióra hajlandó lépni, a következő kormányzati ciklusban.Ha most ezeket a nyilatkozatokat összevetjük a Fidesz által képviselt EU-s elképzelésekkel, különös tekintettel a magyar föld tőkeként kezelésének vonatkozásában, akkor bizony világos képet  kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mit is akarhat a Jobbik elnevezésű szadeszos, zsideszes csoportosulás. Csapdába akarják csalni közös erővel a magyarságot! Hangzatos magyarkodó, nemzetieskedő handa-bandával etetik a népet, és közben azon dolgoznak valamennyien, hogy bevonszoljanak bennünket az EU olvasztótégelyébe. Alig van különbség köztük, és az általuk baloldalnak nevezett emeszpések között. Mindketten ugyan azt akarják, csak más-más úton haladnak a céljuk felé.  cél pedig az, hogy Magyarországból gyarmatot csináljanak, és közülük kerüljenek ki a helytartók!  Az idegen érdekeket képviselő, -  önmagát magyarnak nevező, de valójában csak magyarul beszélő - politikai vezérkar új szövetségessel bővítette saját táborát. Ez a szövetséges a parlamenten kívüli JOBBIK.. A Nagyrészt fiatalokból álló párt totális médiatámogatottságot élvez és szinte korlátlan anyagi lehetőségeket kap önmaga népszerűsítésére. Ez azonban nem tűnik fel senkinek. Feladata; hogy begyűjtse azokat a szavazatokat melyeket a jelenlegi  parlamenti pártok nem tudnak, illetve hogy elvonja a fiatal nemzeti gondolkodású szavazók voksait a valódi nemzeti oldaltól. Az aljas terv kiagyalója, - a  cionista háttérhatalom -, mely semmilyen eszköztől sem riad vissza világuralmának megvalósításától. Úgy tűnik, ezt a háttérhatalmat szolgálja immár a Kossuth rádió "Vasárnapi Újság" című műsora is. Sokszor próbálták megszüntetni vagy elhallgattatni ezt a műsort, de nem tudták. Alkalmazták ezért azt az elvet, mely szerint: ha nem tudod legyőzni, állj az élére. Szégyellje magát [vagy bizonyítsa az ellenke zőjét] a műsor főszerkesztője, akiről nem hittük volna el, ha nem Ő maga  bizonyítja, hogy megvehető. 

Vincze István alelnök -  PAJZS Szövetség"

B. 

Vona Gábor Jobbik-alelnök válasza, a rágalmakra.  

Tisztelt Vincze István!

Nem ismerem Önt. Nehezemre is esik levelet írni egy olyan embernek,

akit nem ismerek. Ellenben felvetődik bennem a kérdés, esetleg Ön

ismer-e engem vagy bennünket valahonnan? Gyanítom nem.

Valószínűleg csupán hírfoszlányok, pletykák és fél információk

birtokában van, gondolatait ezek alapján fogalmazta.Ugye Ön sem

gondolja, hogy amit a médiában rólunk hall, az a valóság? Ugye Ön

sem gondolja komolyan, hogy a Jobbik az EU-ba akarja beterelni

Magyarországot? [Emlékezzen már vissza, hogy melyik volt

Magyarországon az egyetlen szervezet, amely tüntetést szervezett az

EU ellen. Segítek, nem a Pajzs Egyesület.] Ugye ön sem gondolja

komolyan, hogy egyszerre vagyunk a Fidesz kreálmánya [baloldal és a

MIÉP vádja], a MIÉP trójai falova [liberálisok vádja] és a baloldal

ügynökei [Fidesz és az Ön vádja]? Ugye Ön is furcsállja, hogy a fent

említett pártok mindegyike ügynököknek tart bennünket, akik

huszonévesek vagyunk? Lehet, hogy ezek a pártok saját magukból

indulnak ki?... 

Kérdés, Ön miből indult ki, amikor valami arra vette rá, hogy „csapda"című levelét megfogalmazza? Pozitív szándék? Segítővágy? Harag? Féltékenység? Tehetetlenség? Gyűlölet? Nehéz lenne megmondani, igazából Önnek kell tudnia vagy sejtenie, ha őszintén magába néz. Az Ön által leírtak alapján az emberben mégis gyanú ébred afelől, hogy levelét egyáltalán nem a szeretet ösztönözte. A Vasárnapi Újságban általam mondottak alapján azt írja, hogy bennünket a cionista háttérhatalom talált ki és mozgat, hogy átverje a jó szándékú nemzeti, jobboldali szavazókat. Ezt egy kiragadott félmondatból vezeti le. A teljesebb kép kedvéért, hagy idézzem az interjúból saját szavaim: „Jelen pillanatban még csak két út kínálkozik, és reméljük, hogy a mainappal, a Jobbik Magyarországért Mozgalom párttá alakulásával sikerül egy harmadik utat is a magyar társadalom elé tárnunk. Az első út a szociál liberális út. Ezt már nagyon jól ismerjük, és tudjuk is, hogy mit jelent. Szintúgy ismerjük a polgári jövőképet, a polgári utat, amely az elmúlt négy évben kormányon volt, de mi úgy érezzük, hogy ez minden értéke és sikere ellenére kevés. Szükség van egy harmadik útra, egy nemzeti jövőképre, és mi ezt a jövőképet szeretnénk a politikai párt formájában megjeleníteni... Valóban, a 2006-os választási győzelem, a jobboldal választási győzelme az egy cél, de a Jobbik Magyarországért Mozgalom számára nem végső cél. Mi nem elégszünk meg pusztán azzal, hogy a kommunista és a liberális pártot eltávolítjuk a kormányrúdtól, ez csak a mi munkánknak a kezdete. Az igazán nagy cél az, hogy egy nemzeti jövőképet tudjunk megvalósítani Magyarországon. Az, hogy ezt az országot egy élhető, boldog és büszke országgá tegyük...A Fidesz többek között azért is elvesztette a választást, mert a magyar választási rendszer bünteti azt a pártot ugye, amelyiknek nincs a parlamentben koalíciós partnere. Az egységes baloldalnak is, az MSZP-nek ott van azért a csatlósa, az SZDSZ. Mi egy ugyanilyen pártot szeretnénk, egy jobboldali SZDSZ-t, egy jobboldali lelkiismeretet, amely a Fidesz mellett képes arra, hogy mindig rámutasson arra, hogyha a Fidesz rossz irányba megy, és mindig segítő kezét nyújtsa akkor, hogy ha a Fidesz jó irányba indul."

Ön az utolsó mondatomba kapaszkodik. Elismerem, az SZDSZ hasonlatvalóban nem a legszerencsésebb, de ha meggondoljuk, hogy mit ér el ebben az országban az SZDSZ az öt százalékával, akkor már más a helyzet. Bár csak lenne egy igazi nemzeti párt, amely legalább annyit el tudna érni a saját céljaiból, mint az SZDSZ az övéiből. A hasonlat valódi jelentése eddig mindenki számára egyértelmű volt. A rádióanyag egyébként már októberben elhangzott. Ön volt az első, aki félremagyarázta. Kiragadott egy részt, úgy téve, mintha annak nem lenne szövegkörnyezete. Pedig van! És ugye mennyire más, ha az egészet egybe olvassuk. Az Ön „félreértésének" két magyarázata lehet. 1. Problémák vannak a felfogóképességével. 2. Ön valójában nagyon jól tudja, mit akartam mondani, de lehetőséget talált, hogy azt kiforgassa, és rossz szándékai számára felhasználja. Remélem tudja, hogy ez utóbbi esetben bolsevik taktikát alkalmaz. Ki is akarja itt félrevezetni az egyszerű embereket?... 

A másik vádja, hogy a média túlságosan is futtat bennünket. Ez típusvád. Akik ezt képviselik, azt felejtik el, hogy a Jobbik mennyi energiát fektet abba, hogy a médiába kerüljön. Azt is elfelejtik, hogy ennek kb. 5% kerül a hírekbe. [Azaz agyonhallgatnak bennünket.] Azt is elfelejtik, hogy tagjaink egy jelentős része kommunikáció szakon végzett, a jobboldalon egyedül nekünk van működő médiafigyelő szolgálatunk (egyébként mi füleltük le a Tilos Rádió botrányát, mi tettük tavaly a legtöbb feljelentést az ORTT-nél, csak úgy mellékesen), vagyis komoly tapasztalatokkal és kapcsolatokkal rendelkezünk a médiában. Azt is elfelejtik, hogy számos esetben csak mi álltunk ki a jobboldali média személyiségei mellett szorongatott helyzetben [Lovas István, Kondor Katalin, Siklósi Bea, Balogh Barna, stb.] Azt is elfelejtik, hogy amikor a hírekbe kerülünk, az nem azért van, mert nem csinálunk semmit [sok más, csupán a száját jártató szervezettel ellentétben], hanem azért mert dolgozunk éjjel-nappal: tüntetünk, demonstrálunk, országot járunk, sajtóközleményeket adunk ki, sajtótájékoztatókat szervezünk, petíciókat adunk át, stb., vagyis igényt tartunk a média érdeklődésére. Ezek után persze kevesebb időnk marad arra, hogy internetes gyalázkodó levelekre válaszoljunk, de talán nem is ez a dolgunk.  

Hogy az Ön levelére mégis válaszolok, annak egyetlen magyarázata van. Szánom Önt. Szánom, mert egyetlen egyszer sem beszéltünk, nem érdeklődött ki vagyok, kik vagyunk, mégis leügynöközött. Ezt paraszti származású, első generációs értelmiségiként, katolikusként és férjként nagyon nehéz elviselni. Remélem, nem akarta megbántani a nyugdíjas szüleimet, akik még ma is attól félnek, valami baja lesz a gyereküknek, mert el meri mondani a gondolatait. Remélem a le ügynöközésemmel nem akarta meggyalázni két elhunyt nagyapám emlékét. [Az egyik Erdélyben halt hősi halált, a másik szovjet hadifogságban volt, majd hazatérve a kommunisták elvették a földjét.] Remélem, nem akarta bántani a feleségem, aki a világon legjobban tudja, ki vagyok, honnan jöttem, mit akarok. Szánom Önt, mert egy őszinte és tiszta mozgalmat mocskol mindenfajta ok nélkül. Szánom Önt, mert egy ilyen levél megírása mindig pótcselekvés. Azok szoktak ilyenre vetemedni, majd azt terjeszteni, akiknek nincsenek sikereik az életben, akik sértettek, féltékenyek, akik ezért olcsó módszert keresnek nevük megismertetéséhez. Nem gondolja, hogy pünkösdi királyság a gyalázkodás? Nem érzi, hogy igazságtalan? Nem szégyelli magát, hogy ahelyett, hogy segítené a pénz és saját média nélküli kezdeményezésünket, inkább rágalmakkal szórja be? Szánom Önt, mert abban leli örömét, hogy egy olyan szervezetet támad, amelyben sokszázezer ember utolsó reménye van. Szánom Önt, mert vádjai mindezek ellenére mégis hatástalanok. Az idő megtartja mindazt, ami tiszta és érték, és elrohasztja, ami nem. Mindenre fény derül egyszer. Arra is, hogy kettőnk közül ki a hazug és álnok. Én már nagyon várom ezt a pillanatot.  

Végezetül arra kérem, soha ne szavazzon a Jobbikra, mert az ilyen emberekre, mint Ön nincs szükségünk. Éppen azért alakultunk párttá, hogy végleg leszámoljunk a múlttal, hogy ezt az egész tudathasadásos állapotot, az ügynökösdit elfelejtsük, hogy a beépített embereket, az egykori és a mai internacionalista hálót kisöpörjük ebből a sokat szenvedett országból. Kérem keressen Önhöz illő pártot, van belőlük bőven.

Esetleges munkájához Isten áldását kívánom, valamint azt, hogy ajándékozza meg Önt a tisztánlátás adományával. 

Üdvözlettel, 

Vona Gábor - Jobbik Magyarországért Mozgalom - Alelnök

C. 

Szeszák Gyula válasza a B. levélre.
[Az Elnöknek címezve.]