Vissza az archivum elejére.
Kimaradtam a "saját" rovatomból ...
Debrecen, 2000.06.26.
T. Lakatos Pál felelős szerkesztő
urnak.
Kedves Pali !
Tisztelettel visszaigazolom ma déleőtti
telefonbeszélgetésünket. Én ennek során hangot adtam az "olajügy" ujabb
fejleményeivel kapcsolatos fenntartásaimnak. Te erre azt mondtad, legalább mi
-belülről- ne marjuk egymást.
Én igazat is adtam neked, de rájöttem :
ahogy ezt akkor mindketten gondoltuk ugy nekem nem megy. Persze nem haragszom,
ha az "olajügyész rovata" a legutóbbi cikkel félbeszakad, vagy foghijasan döcög
tovább mégis leirom amit Pallag odysszeiájának ujabb és ujabb stációiról
gondolok.
A cimet tréfásnak godoltam :
"Pallag a katona -
szájában csutora … "
A tartalom viszont már nem lesz ennyire
vicces !
Pallag minden jel szerint tulélte az ellenzék első rohamát,
amely obskurantizmusa miatt dugába dölt. Nem kivánok visszatérni Kóródi
Mária és a hasonszőrüek bődületes tárgyi tudatlanságára és szinte
totális jogi dilettantizmusára.
Ami engem illet csupán röviden emlitem
kis incidensemet a LEGKEDVELTEBBEL.
Az orgánum K.M. szellemében
személyemet lejáratni alkalmasnak itélt cikket közölt egy olyan harmincegynehány
pontos "bünlajstrom" alapján, amelyet valaki nekik a Legfőbb Ügyészségről
átjátszott [birtokunkban van - jelentették büszkén ]. Olyan irományról van szó,
melynek megállapitásait fegyelmi vizsgálat nem előzte meg, ill. nem követte és
amelyet velem a köztisztviselővel mint minősitést soha sem közöltek sem
nyugdijaztatásom előtt, sem után !
Az ATV. "össztüzében" voltam bátor
felemliteni, hogy ebben az akcióban törvénysértések sora valósult meg. Első
dühömben én is perlésre gondoltam azután rájöttem ugyan minek ? Az én
presztizsemen ugyanannyit ront a NÉPSZABADSÁG akció, amit a saját presztizsén
emel, azaz semmit …
De most nem rólam van szó !
Azt minden
ujságolvasó érzékeli, hogy a történet tulajdonképp Pintér Sándorról szól.
Ezt a kormányfő úr a jelek szerint mindenkinél hamarabb megorrontotta. Ennek
tulajdonitható, hogy mintegy ajánlásként az olajbizottság munkája elé
miheztartás végett azt sajtónyilatkozta, hogy ő az illető urat cévizsgája során
kellő gondossággal körbetapogatta és aki róla rosszat mond az alkalmasint
rágalmazónak bizonyulhat.
Aztán jött a kóródi roham, amely nem látott és
igy nem is győzhetett. Ugy tünt minden rendben van és most itt van a fradielnök
…
Azért próbálom a személyt ilyen diplomatikusan megjelölni, mert
voltaképp nem tudom, hogy milyen minőségében szorongatja
Pallagot.
Először talán épp a Vasárnapi Ujság honlapján olvastam, hogy ö
és Pintér úr barátok. Előbb arra gondoltam, ha ez igy van akkor ez a Torgyán ur
biztos nem azonos azzal a Torgyán urral aki röpke néhány évvel korábban [tehát a
szklerózis által még befogható időintervallumon belül] rendőrtiszteket cipelt a
közjegyzö elé annak tanusitása végett, hogy az országos rendörfökapitány
merényletet tervez ellene, vagy személyileg akarja kompromittálni büntető
felelősségrevonás alapját képező tárgyi bizonyitékok becsempészésével.
A
tisztek vallottak is mint a karikacsapás. Torgyán úr a Parlamentben erröl
közjegyzöi okiratokat lobogtatott. Majd Györgyi úr -Pintér úr akkori és
jelenlegi barátja- vizsgálódni kezdett és csakhamar ugy letitkositották az
anyagot, hogy Mécs Imre és mások legszivhezszólóbb könyörgésére sem hoztak
belőle nyilvánosságra egy fikarcnyit sem.
Igy kialakult a hasonló
esetekben oly jól ismert "jogi helyzet" : a szemét a szőnyeg alá került és
egyformán meguszták az ügyet a vádolt a vádló,- a hiteles vagy hamis
tanuk.
Aztán a Magyar Nemzetben [nempedig a Népszabadságban] Torgyán ur
kijelentette hogy ámbátor nem ismeri az olajügy aktáit teljes együttérzéséről
biztositja a belügyminisztert. Ez még csak furcsaságnak tünik, hiszen aki volt
birósági dolgozó tudhatja hogy prejudikálni sem a vádolt személy terhére sem
javára nem ildomos. A biró sem együttérez a vádlottal, hanem az ártatlanság
vélelmezése mellett hüvös fejjel mérlegeli a javára és terhére szóló
bizonyitékokat, azaz tények ismeretében dönt.
Mindez még beilleszthető
volt a "szeressük egymást gyerekek" cimü dalmü kereteibe. Legujabban azonban
baljós hirek érkeznek arról -forrás megint a Magyar Nemzet- hogy Torgyán úr
bizalma megrendült Pallagban, mert koaliciós feszültségeket gerjeszt [értsd a
kormányfő urnak nem tetszik a pintér nóta és T. urral töreti szét a hegedüt
Pallag fején] végül és ez mindennek a teteje a pártvezetés [az úr
kétezredik évében járunk tiz évvel a "rendszerváltás" után] nem tudja biztosan
vannak e tulajdonképp Pallagnak bizonyitékai.
Én sem tudom hogy Pallag úr
mit boronált össze máig. Annyit viszont tudok, hogy amit én személyesen adtam
neki egymagában tökéletesen elegendő lenne a belügyminiszter úr felállitásához,
bár velem kapcsolatban is azt hirelik hogy vádaskodom és semmit sem tudok
bizonyitani. A Blikk szerint másfélórás mesét tartottam az olajbizottságban és
nem bizonyitottam semmit. Igy a "mesét" rövid kimutatásba
tömöritem.
Időpont...Esemény.....................................Bizonyiték
1992.dec....Gyanus
olajvonatmozgások....................Laboda Antal közlése
1993.jan....Papp
Imre tárgyal a MÁV-nál.................Laboda Antal jegyzete
1993.jan....Egy
vonat még mozog.........................MÁV számitógépes
adatok
1993.jan....VPOP. akció 61 tartálykocsit elfognak.......VPOP.
jelentés
1993.jan....Vámtisztek Papp Imrére vallanak.............VPOP.
jegyzőkönyvek
1993.jan....Mészáros József közlése
Pappról.............Hangszalag
1993.jan....Mészáros közlése
Pintérről..................Hangszalag
1993.jan....Szeszák
"olajjelentése".....................Legf.Ü. irattár
1993.febr...Pintér
elmozditja Pappot....................ORFK. fegyelmi ügyirat
1993.febr...Aznap
tettenérik "olajozáson"...............Vasúti Rendőrs. jel.
1993.febr...Papp
olajügyét nem vizsgálják...............Szegedi Ügy.Ny.H.
ir.
1993.nyara..Olajszennyezés Debr. Reptér.................Csuja László
jelentése
1993.nyara..Olajszennyezés Debr. Reptér.................TIKÖFE
jelentése
1993.nyara..Olajtartályok Tiszacsegére
szállitva........Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.jun....Szökitő telep felszám.
Tiszacsegén..........Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.jun....Savashordók Jakubcsik
lakásán...............Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.okt....Szeszákot
nyugdijazzák......................Legfü. szem. irat.
1996........Jakubcsik
4.5-év. Nem vall Pappra...........Büntető itélet
1999.nyár...Orbán Péter
Pappot "kártalanitja"...........HBM.RFK. irattár
1999.nyár...Orbán Péter
Pappnét kártalanitja+előlépteti.HBM.RFK. irattár
2000.ápr....Pintér szóvivője
: Papp rehabilitálása igaz.Blikk.
2000.ápr....Pintér szóvivöje összeg nem
publikus........Blikk.
2000.jun....Parlament szentesiti a
történteket..........Parlamenti jegyzők.
Kérdés, mi az összefüggés
Jakubcsik Ferencz, Papp Imre és az olajszökités között ?
Jakubcsik volt
az ügyvezetője a miskolci székhelyü Hungária Privát Petrol
Kft.-nek.
A Kft. nevében és képviseletében a Debreceni Polgármesteri
Hivatalnál, a Máv Vasuti Igazgatóságon és a Vámhivataloknál Papp Imre járt
el.
Közben megalakitotta a Hajdu Privát Petrol Bt.-t. Ebbe tagként
belép belépett Hungária Privát Petrol Kft. A két olajcég tevékenysége
kibogozhatatlanul összefonódott.
Közösen importáltak, szőkitettek és
értékesitettek. Késöbb Papp Imre formailag kilépett a Bt.-ből, üzletrészét
eladta tettestársának Nagy András volt rendőrszázadosnak.
Létrehoztak egy
örzö védö társaságot is, a Strázsa Bt.-t, amely őrizte és védte a
debreceni repülőtéren folytatott "olajmüveleteket". Ennek beltagja Papp Imre
fia, egyik kültagja Papp Imre, a másik Nagy András. [Ebböl a társaságból Papp
Imre "elfelejtett" kilépni ... ]
Mindez valószinüsiti Papp Imre
bünösségét, másszóval alapos gyanut keletkeztet a nyomozás
elrendeléséhez.
Sulyosan terhelő vallomást tettek Papp Imrére a VPOP.
Különleges Osztályának nyomozói előtt Nagy István a Biharkeresztesi
Vámhivatal parancsnoka aki azt vallotta, hogy Papp Imre megpróbálta rábeszélni,
hogy 66 vagon gázolajat háztartási tüzelöolajként vámkezeljen. Ezt a tanu nem
volt hajlandó megtenni, megtette viszont Debrecenben Szabó Sándor
vámtiszt, aki cselekedetét azzal mentette/magyarázta, hogy Papp Imre
rendörfökapitány unszolásának engedett.
A nyomozást a legfőbb ügyész Papp
Imrére mindezek ellenére nem engedte kiterjeszteni. Helyettese Fábián János
késöbb azt közölte Szeszákkal, hogy "feltételezései" Papp Imre vonatkozásában
nam igazolódtak.
Kérdés, milyen eljárás keretében nem igazolódtak,-
hiszen a Szegedi Nyomozó Hivatal a Papp Imre és felesége ellen más ügyek miatt
folytatott nyomozást a legföbb ügyész utasitására befejezte. Másik nyomozó
hivatalt viszont nem jelöltek ki.
A helyzet ilyetén alakitásában
jogellenes módon járt el Pintér Sándor is azáltal, hogy a VPOP. jelentését a
Szegedi Nyomozó Hivatalnak igérete ellenére nem továbbitotta, holott a VPOP.
különleges ügyek Osztálya vezetöjétöl épp arra hivatkozással kért tájékoztatást,
hogy azt megküldi a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak abból a célból, hogy a
vizsgálatot terjesszék ki Pappék olajügyeire is.
A Szegedi Ügyészségi
Nyomozó Hivatal vezetöje Dr. Imolya Imre Dr. Szeszák Gyula kérdésére igazolta,
hogy Pintér Sándor részükre semmiféle iratot nem továbbitott ! Csupán telefonon
érdeklödött, hogy mikorra fejezik be a nyomozást, mert a maga részéröl is be
akarja fejezni a Pappék ellen folytatott fegyelmi vizsgálatot.
[A
Mészáros Józseffel és Imolya Imrével folytatott telefonbeszélgetéseket
tartalmazza az a hangszalag, melyet Dr. Szeszák Gyula átadott a Pallag
bizottságnak].
Az a belügyminiszter aki országos rendőrfőkapitányként
hozzásegitette a Papp házaspárt, hogy a birósági felelösségrevonást
elkerülhessék, majd 1999-ben részükre Orbán Péter utján "erkölcsi" és anyagi
kárpótlást nyujtott, nem alkalmas tisztségének betöltésére és cselekedeteiért
biróság előtt kell felelnie. Huszonnégymillió forint olyan összeg amely miatt
életmentö mütéteket halsztanak, vagy mulasztanak el és kórházi osztályokat
zárnak be, alkalmazottakat bocsájtanak el.
A Kisgazda
"pártvezetés" bizonytalansága és bizalmatlansága az elsö debreceni
olajügyre is rásüt és egészen biztosan abból ered, hogy a létezőt nemlétezőnek
tekintik [fikció] és e "logikai müvelet" nemleges eredményéből vonnak
következtetést Pallag alkalmatlanságára és bizonyitékainak elégtelenségére, azaz
pontosan ismétlik/másolják Györgyi és Pintér urak "munkamódszereit". Igaz, hogy
az eféle szolidaritás "barátok között" szinte természetes ...
* * *
És mindezek után időszerü megkérdezni Torgyán
urtól a volt birósági jegyzőtől - ügyvédtől egyszóval jogásztól : "quo
jure" azaz milyen jogon próbálja ill. meri megtorlás kilátásba helyezésével
megfélemliteni, munkájában akadályozni a párt elnökségének tagját és helyettes
frakcióvezetőjét, aki a Parlament döntése folytán nem pártfeladatot, henem olyan
közfunkciót lát el parlamenti vizsgálóbizottság elnökeként akivel szemben a
párton belüli megtorlás módszereit alkalmazni vagy ezzel fenyegetőzni sulyos
törvénysértés, amely jogi felkészületlenséget feltételez egyfelől és a
jogkövetés szándékát alapjaiban kérdőjelezi meg másfelől.
Tisztelt Torgyán úr !
Kérem előszedni a jogtárat és
jogilag minősiteni : Pallag miben hibázott, milyen jogi vagy etikai normát
szegett meg azzal, hogy áttörte azt a csendfalat, amely oly megbizhatóan
védelmezi az ön összehasonlithatatlanul durvább és felelőtlenebb akcióját a volt
országos rendőrfőkapitánnyal, jelenlegi barátjával a belügyminiszterrel
szemben.
Az Alkotmány 61.§. (1) bekezdése szerint Magyar Köztársaságban
mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a
közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
Ezzel szemben
milyen jogszabály tiltja vagy bünteti azt aki nyilvánosságra hozza hogy egy tanú
milyen tartalmu vallomást tett ?
És vajon ki volt az aki a tanut
illetéktelenül megnevezte és ezáltal a bizottságnak a tanú védelmére vonatkozó
rendelkezését megsértette ? Ha hihetünk a sajtónak, az ön barátja Pintér ur volt
az, akinek vélt vagy valós cselekményei kapcsán a kormányfő úr az érintett
személyre bizza, hogy a maga becsületén keresztül megvédje a kormány becsületét
is. [Ez az egybekötés veszélyessé válhat ha a terhelö bizonyitékok sulya alatt
összeroppan Pintér ur presztizse. Ehhez -ismétlem- a debreceni olajügy körüli
manipulációk is tökéletesen elegendőek !!! ]
A belügyminiszter úr biróság
elé viszi "igazát", azaz feljelentget. E rögös uton szembetalálja majd magát a
joggyakorlattal.
A BH.1994. 300. I. szerint "A bírálat, a kritika, a
véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a
"tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem
a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek.,
61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §]."
De ne vágjunk a dolgok elébe.
Várjuk ki mit mond majd a biróság a feljelentőnek és az országnak.
Aki
[oly] régen ül a Parlamentben annak ismernie kell a 46/1994 [09.30] Ogy.
Határozatot és annak fundamentális rendelkezéseit. Igy pl.
68. § (1) A
bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak, kivéve ha a 69. § (1) bekezdése
szerint államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható egyéb adat
védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart.
Egy belügyminiszter vélt
vagy valós disznóságai azonban nem sorolhatók egyik kategóriába sem - kivéve a
györgyikálmáni titkositós jogállamiságot. A zárt ülés a tanú személyi védelme
miatt lett elrendelve. A bizottság erre vonatkozó döntését pedig a "barát"
indiszkréciója anullálta. Mi lesz, ha a tanút megölik, vagy "öngyilkos" lesz ?
Titkositják, mint a Boros "Tamás" féle videóclipet ?
Apropó : a videó és
az Aranykéz utcai robbantás kapcsán nem kizárt hogy a belügyminiszter urnak
országos rendőrfőkapitánysága idejéből esetleg felelnie kell egypár kellemetlen
kérdésre - a titkositási verdikt ugyanis nem szentirás. A pecsét "jogilag"
feltörhető !
Talán a halhatatlan Nyers Rezső mondotta volt, hogy milyen
nehéz makrogazdaságilag guzsbakötve táncolni.
E nehézség beleállhat egy
olyan bizottsági elnökbe is akinek a szakértőit nem cévizsgáztatják olyan
japános fürgeséggel mint a nemjogerős ítélet alatt álló belügyminiszterjelöltet
annakidején.
De egyáltalán ki ötlötte ki, hogy épp a Pallag bizottság
szakértőinek C tipusu vizsgán kell okvetlenül átesniük ?
A fentemlitett
OGY. Határozat erről a következőképp rendelkezik.
73. § (1) A bizottság
elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási
joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével
vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság
dönt. (2) A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy
szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont
tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha
erre a bizottság engedélyt ad.
Kéretik felmutatni azt a jogszabályt,
amely "olajtárgyu" vizsgálat esetén a C-vizsgát kötelező jelleggel elrendeli. A
választ előre is köszönve megigérem azt gondosan tanulmányozni fogom
…
Pallag urat előbb Kóródi Mária és a vele egyvéleményüek, majd tulajdon
pártvezére pirongatják [ez utóbbi az előbbieknél sokkal gorombábban] amiatt hogy
kotlósként ül a bizonyitékokon és bizonytalanságot kelt a "pártvezetésben"
továbbá koaliciós feszültséget [???] amiatt, hogy féltveőrzött bizonyitékai
esetleg makulaturapapirok, egy cseppnyi bizonyiték sincs bennük, vagyis hiányzik
az olaj sava-borsa.
Ez lehet rossz metodika, de kérdés, hogy "jogilag"
mennyiben róható fel ?
Az untig emlegetett OGY. Határozat 81. §-a erről
igy rendelkezik : (1) bek. A bizottságok működési rendjüket - a Házszabály
rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.
Amit tehát a
bizottság maga határoz meg, abba T. úr pártutasitással, pártfenyegetéssel és
pártretorzióval nem avatkozhat bele.
Azontul.
A (3) bek szerint ha a
Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön
rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az
Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell
érteni.
Vagyis.
Ha a többciklusos képviselőknek, ill. a bizottsági
"tagtársaknak" a bizottsági munka fékezését illetően csak annyi ötletük volt,
hogy a szakértők C-vizsgáztatását kitalálják és tapasztalták, hogy Pallag nem
olyan medve aki furulyaszóra táncol, legalább fel kellett volna ütni utólag az
OGY. Határozatot és a bizottság müködési rendjét kellett volna szabályozni, vagy
ha szabályozták valamicskét ugy ujraszabályozni, hogy az a legteljesebb
mértékben hasonlitson egy Pallag-méretü kényszerzubbonyra … Mindezek
hiányában a pártközpontból piszkolni és fenyegetni Pallagot olyan bődületes
marhaság, amit Kádár elvtárs sem követet el az utolsó előtti pillanatban sem.
[Igaz, hogy a kádár érának volt konszolidációs időszaka is. Hátha lesz a
FGKP-nek is valaha, ha például elnémul a kongatás az olaj körül … ]
Mint
mondják, nem semmi amit a 136. §. (3) bekezdése tartalmaz. Eszerint "a
képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett
beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekű bejelentésekről,
javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe
véve intézik el azokat."
Esetleg erre is gondolhatott Pallag
amikor arra hivatkozott, hogy a papiroknak csak egy része, alkalmasint kisebbik
része, volt a bizottság cimére postázva. A rendelkezés nem a képviselő teljes
postájára vonatkozik és nem ir elő azonnali átadási kötelezettséget - tessenek
cáfolni [jogi tételezéssel] ha rosszul gondolom.
Aztán a titokvédelem
mint olyan …
Itt mindenki arra gondolhat amire akar és azzal
handabandázhat amivel akar. Az OGY. Határozat 139. §. (2) bekezdése mindössze
arról rendelkezik, hogy "az Országgyűlés működésével kapcsolatban a
titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként
meghatározandó Titokvédelmi Szabályzat megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke
által megállapított Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza."
Ehhezképest
Áder úr kissé jogászibban nyilatkozhatna a "Pallag ügyben" [mert már az a lényeg
nem az olajszázmilliárdok], hol lépett tulajdonképp kőbe Pallag úr
?
Létezik ugyanis törvény : az 1995. évi LXV. Törvény az államtitokról és
a szolgálati titokról [ezt nem Áder úr alkotta] amely ha nem is tul pontosan
ill. érthetően de szabályozza az államtitok és a szolgálati titok fogalmát, a
"titokgazdálkodást" és a titkokkal sáfárkodók jogosultságait. Tartalmaz un.
Titokköri jegyzékeket is.
Valamely adat, ill. tény titokká minősitésére
sokan jogosultak, a 6.§. (1) bek c) pontja szerint [jobb hijján] "az
országgyűlési bizottság elnöke is."
Ez az egész titkolósdi egy igen
babrás, mondhatni macerás valami. Mindenesetre annak aki Pallagot titoksértéssel
vádolja át kellene olvasnia a jogszabályt és a parlamentben felülről überelni a
bizottságot és az elnököt - de a pártközpontból ?
Ajánlott irodalom pl. a
rendelet 7.§.-a. Kérdés : a Pallag bizottság adataival kapcsolatban milyen
titokköri procedurák folytak eddig ? A nem esetleg folytek [?] ki - milyen jogon
és alapon végez a bizottsági ülésteremben, a büfében vagy a pártközpontban avagy
a NÉPSZABADSÁG szerkesztőségében titokköri tevékenységet ?
* * *
Egyelőre ennyit. Az érdemi és jogilag nyilván
átütő erejü replika ismeretében folytatás következhet.
Addig is : el
a[z olajos] kezekkel Pallag Lászlótól !
Végszó :
Kedves
Pali, sajnálom, nem tehettem, nem irhattam mást. Ha azt mondod
ne bántsuk egymást én ugy értem ne bántsuk Pallagot sem
…
Ismétlem, ha nem hozható a kommentár - nincs harag. Megjelenik az
Interneten tudod : www.nexus.hu/szeszakg és akkor csak nekem lehet
bajom belőle.
Üdv.:
Gyula.
Epilógus.
A
kommentár nem jelent meg. Kimaradtam a "saját rovatomból ..." Persze
elöfordulhat ilyesmi az orbántorgyáni jogállamban. Sebaj ! Fel az Internetre
!
"Olajügyész"
Vissza az archivum elejére !