Az ember akinek rendszáma volt, meg a papa story.

Kérődzés az "antalli örökség" dágványában.

Medgyessynek valahogy így kellett volna gyónnia Mádl Ferenc köztársasági elnök úr fülébe?PenitenciaMedgyessy a Pápánál Gyónom a mindenható istennek, isten helyett neked, lelki atyám, hogy én bizony
rendszámmal ellátott szt. tiszt voltam és azt a feladatot kaptam, hogy akár a szél [KGB] ellenében vizelve is segitsek hazánkra ráadni az IMF-felöltőt." Ezt semmiképp sem tehette, hiszen ha van titkosszolgálati tízparancsolat abban biztos benne foglaltatik: "ne gyónj" [a papok között is sok a III/III-as és jelenthetik...]
Amilyen jóságos az elnök úr, penitenciaként biztos megelégedett volna néhány miatyánk előirásával és feloldozta volna a bűnöst, aki voltaképp jót cselekedett, hiszen hogy állna mostanára a szénánk az IMF. nélkül?! [Lehet, hogy sokkal jobban, de ez csak feltevés...]


Az a tény, hogy a Pápa őszentsége a minap fogadta [és ráadásúl hogyan fogadta], azt is jelentheti - urbi et orbi - hogy a Medgyessy körüli felhajtást sem a Nyugat, sem a Vatikán nem veszi komolyan. Megnyugodhat Dávid Ibolya is. A miniszterelnök multja egyáltalán nem jelent erkölcsi akadályt atekintetben, hogy az IMF és a NATO után Európába is beleessünk. [A pápai magánkihallgatáson pedig akár meg is gyónhatott, miért ne?]

Idekivánkozik még néhány kétségtelenűl nem jóindulatú megjegyzés arról az európa-szalonról ahová olyannyira be akarunk kerülni.

Említsünk néhány kiváló férfiút. Giulio Andreotti és Bettino Craxi Andreotti és Craxi Aldo Moro urak olasz miniszterelnökök voltak. További közös jellemvonásuk, hogy bűnöztek. Andreottit, a keresztényt és demokratát, maffia kapcsolatokkal és ezen belül miniszterelnök-elődje Aldo Moro meggyilkoltatásával vádolták. A jobboldali kép ne tévesszen meg senkit. Azon ugyanis Moro a "Vörös Brigádok" plakátja előtt űl, mielőtt e mozgalom törvényszéke halálra ítélte és kivégezte volna. Ők esetleg csak strómannok voltak. Andreotti csücsült egy kicsit a szuperbiztos palermói pincebörtönben. Tagadott keményen. Jók voltak az ügyvédei is. Így esett, hogy az ottani független bíróság felmentette. [Hát persze.] Craxi csodákat művelt az olasz gazdasággal és a saját zsebével is. Szimpla csaló, sikkasztó és [passzív] vesztegető volt. Egyidőben körözgették. Korai és sokaknak jókor bekövetkezett halála folytán tetteiért a túlvilágon kell felelnie. Elszámolnia nem, mert odaát ilyen nincs!

Jópipának bizonyult az óriás Helmuth Kohl [a törpe Orbán választási kortese] is. Kettejükről az Interneten imigyen szedték le a keresztvizet. "Miniszterelnökünk vidéki kampánykörútján újabbHelmuth Kohl nagyágyút vetett be: Helmuth Kohl exkancellárt. Kohl úr lojális és segítőkész vendég – az orbáni út felülmúlhatatlanságáról, egyedül üdvözítő voltáról szónokol, ugyanakkor (immár sokadszor) háláját és elismerését fejezi ki a magyar népnek a német újraegyesítésben nyújtott szerepéért. Két probléma van. A határnyitást anno az átkozott szocialisták – a gyűlölt Horn Gyulával az élen – vitték véghez. A másik: Helmuth Kohl bukott politikus. Többmilliós vesztegetési, korrupciós ügyletekkel vádolták, tudtommal a vádak egy része még mindig áll. Nem is tudom: Hol hallottunk állami korrupcióról?" Ehhez az a megjegyzés kívánkozik, hogy a vádak még álldogálnak egy darabig, majd az ottani független bíróság szépen felmenti Kohlt is.

Hál' istennek attól sem kell komolyan tartani, hogy Medgyessy mint pénzember szúr szemet Európában. Nem akarok a vatikániSindona Sindonalátogatáson lovagolni, meg azt is tudom, hogy a pénznek nincs szaga, de szentigaz hogy a Vatikán pénzügyeire sem mondhatjuk, hogy "piskóta". Mintha a jó
vatikániak nem tartanának igazán attól, hogy a gazdag embernek nehezebb bejutni a mennyországba mint a tevének átbújni a tű fokán. Gondoljunk csak a vatikáni bank közelmúltjára. A baloldali képen Sindona a vatikáni bank a Banco Ambrosiano "varázslója" látható még életben, a jobboldalin viszont csúnya hullaként egy híd alatt. Végzett magával? Végeztek vele? Nem tipikus bankársors. A vatikáni szent pénzek ördögi táncának puszta felvázolása is kinőné egy kommentár
kereteit. [Ajánlom a Népszabadság 2000. augusztus 25. szám Hazai körkép rovat "Nyilvánosságra vágyik a titkos szekta" című írását.] Hogy témámnál maradjak Medgyessyn a Vatikánban aligha érezhettek kénkőszagot. A fenti kép tanúsága szerint ő sem látszik feszélyezettnek...

Már most kimondhatjuk, a Medgyessy fejéhez vágott dossziénak korántsem volt olyan hatása, mint Chacón világbajnoki ütésének Koko ábrázatján. Aki viszont a dossziét dossziéFouché belügyminiszter. elindította aligha lehetett tisztában a várható politikai, jogi és etikai következményekkel. Titkos dossziékat szerintem már a
kőkorszakban is készitettek... Ajánlatos itt és most megállani néhány polgári szóra. A titkos adatgyüjtés, feldolgozás és felhasználás állam tevékenységének szerves része. Az a kérdés, hogy mindez erkölcsös e, körülbelül olyan értelmes, mint azon morfondírozni, erkölcsös e az állam - mint olyan. E kategóriák, Nietzschével szólva, "túl vannak a jón és rosszon". Az erkölcsi kérdések akkor vetődnek fel, ha a "dossziézás" túlmegy voltaképpeni célján: az államrend, egyáltalán a rend védelmén és politikai, sőt politikusi érdekek szolgálatára vétetik igénybe. A kőkorszakból
ugorjunk egy nagyot és kössünk ki Otranto hercegénél Fouché úrnál, aki ezt a műfajt művészi tökélyre vitte. Példátlan karrierjét nem utolsó sorban ennek köszönheti. A finom úr a Francia Forradalom "terreur" korszakának véreskezű hóhéra volt. Napoleon belügyminisztereként egyszerre védte és árúlta a császárságot. Napoleon nem egyszer emlitette, erősen gondolkodik azon, hogy kitüntesse, vagy felköttesse e. Megtartotta! Sőt! A bourbon restauráció is igénybe vette szolgáltatásait, alkalmasint dossziéit is egyideig. Végül ágyban, párnák között szenderűlt jobblétre.

Ugorjunk megint egyet. A náci Harmadik Birodalom uraiHeydrichHimmler olyan szenvedéllyel gyüjtöttek dossziékat, többnyire egymásról, mint Göring műtárgyakat a Karinhallba. Heydrich kétségtelenül az egyik legfélelmetesebb alakja volt a Birodalomnak. Ez azonban nem akadályozta példáúl parteigenosse Himmlert abban, hogy kikutassa, Heydrich egyik nagyszülője zsidó volt, így mint "negyedzsidó" a nürnbergi törvények hatálya alá is eshetett volna. Az "uj lovagrendet" részben az tartotta egyben, hogy sokat tudtak egymásról. A nagy idő és térugrás ezután következik. Akikről eddig szóltunk erkölcsi nihilisták voltak. Egyszerüen azt tették, amit karrier-érdekeik szempontjából célszerűnek véltek.

Ám 1990-ben nálunk valóságos csodák történtek. A "tovariscsi konyec" felíratú plakát hatására Tovaristy konyec kitakarodott az országból a többszázezres szovjet armada.Antall ugyan nem járt előzőleg Newyorkban a zsidó kongresszusnál és rózsadombi megállapodás sem volt! Mindenesetre a honi szovjet rezidentúra [Marxot félretéve, a tőkét megtartva] a zöld utat adott kapitalizmusnak. A "rendszerváltó" párt és kormány élére az említett echte keresztény katolikus és nemzeti-konzervatív úriember került. [Az ilyenről mindenki előfeltételezi, hogy ha házasember és otthon gyereket nemz, nem tart élettársat és annak nem nemz újfent gyermeket, stb. Viszont senki sem merné feltételezni róla, hogy pártja tudta nélkül egy puccsista csoportocska élén az ország sorsát eldöntő paktumot köt az ellennel, majd annak utólagos jóváhagyását lemondással és másegyebekkel történő zsarolással kényszeríti ki.]

Amilyen univerzális és lexikális tudású volt e nagy ember, biztosan azt is tudta, honnan ered a "csak tiszta forrásból" szlogen. Nos a forrás "a kilenc csodaszarvasfiúról szóló román kolinda szövegre épitett mü. Melynek zenei mondanivalója: „…csak tiszta forrásból". A tiszta forrás forrásvidékét Bartók Béla Erdélyben találta meg..." Fenkölten hangzik, nemde? Ám emberünk nem volt muzikális. A helyben elérhető legpiszkosabb forrásokból merített, hogy pártbeli vetélytársát Csurkát és politikai ellenfelét Torgyánt lehetetlenné tegye: ügynöktartó [nem kémelhárító] szt. tisztek által gyüjtött anyagot emeltetett ki a büdös kommunista BM. archivumból és maga koreografálta balettet lejtett a borítékokkal. Igen magyar testvéreim és elvtársaim, a politikai morál ujkori rothadása ezzel vette kezdetét és ebből táplálkozik a folytatás is. Debreczeni József Orbán Viktorról írott könyvének bevezető mondata így szól. "A sors kegyeltjének tartom magam, mert megkimélt attól, hogy politikai nézeteimen gyermekkorom óta bármiben változtassak."

Maga a nagy férfiú mondotta ezeket. Így az ember elcsodálkozik, hogy vajjon Madách miért írta az "Ember Tragédiáját", Goethe pedig a "Faustot" olyan tökéletlen egyénekről, akik fiatal koruktól öregkorukig hol ezért, hol azért lelkesedtek. Hogy nem sejtették meg, eljövend majd egy Jóska, aki már gyermekkorától tökéletes? Jut eszembe: ujból átforgatom Nostradamust, hátha találok benne valamit... Ha szerencsém lesz, ígérem külön commentet írok róla!

Máris a mánál tartunk. Medgyessy hálójába valaki berugta a D.209-es dossziét. Kérdés, ki a gól szerzője. Ez azóta pláne kérdés, hogy a gól tulajdonképp öngólnak bizonyúlt és még nem is szóltunk a búsképű Pokorniról. Rebesgetik, ifju baloldaliak lehetnek a tettesek. De hát ki volt a belügyminiszter Mónika előtt? Bizony arra is lehet gondolni, inkább a "Fagin csemeték" lesgóljáról van szó? Az igent persze nem kell rögtön rávágni, de a kérdést nem árt kissé körüljárni. Magyarázat szükségeltetik elöljáróban arra, ki is az a Fagin? Fagin [Dickens: Twist Olivér.] Kik a csemetéi és honnan kerülnek ide? Hát Dickens világhírű regényéből a "Twist Olivér"-ből. A regény a "klasszikus kapitalizmus" Angliájában, jobbára Londonban, játszódik. Erről a helyről, erről a korról szól "Az ember tragédiája" tizenegyedik színe is, amelyben a karének az élet tengerárjáról azt zengi: "Hagyd zajongni, majd az élet korlátozza önmagát." Fagin a kallódó nagyvárosi fiatalok tanítója, pártfogója. Az eredeti tőke felhalmozásba kissé megkésve kezd. Így kénytelen a nemzeti jövedelem ujraelosztásának egyéni módszereit alkalmazni. Zsebtolvajokká képezi ki a bűvkörébe vont kallódó legénykéket. A gazdagok zsebéből kiemelt értékekkel szolíd orgazdaként seftel. Majd pénzecskéjét uzsorakölcsönökben fiaztatja. A végén felkötik ugyan, de csak azért, mert a kapitalizmus abban a korban még tökéletlen. Nem rendezte harmóniába a jogalkotást és jogalkalmazást a milliárdos lenyúlásokkal, a korrupciót az államigazgatással, a bűnözést a bünüldözéssel, stb., stb.

Mára elégedetten állapíthatjuk meg, az a sok víz nemhiába folyt le a Temzén és a Dunán. Az "élet korlátozta önmagát". Fagin utódai ma nemzetközi tőzsde-spekulánsok, a szent angol Fontot rengetik. A fiatalok képzése jóhírű egyetemeken Twist Olivér ösztöndíjtámogatással folyik. A tananyag sem a magánzsebeket könnyítő utcai zsebtolvajlás, hanem egész nemzetek, földrészek kifosztása a nemzetközi pénzrendszer, a
"nemzeti" bankrendszer, az államközi szerződések rendszere útján. A csemeték pedig már nem futnak a rendőrök elől, hanem a lehető legöblösebb fotelekbe ültetve parancsolnak nekik. A legkevésbé sem hasonlítanak a jobb sorsra érdemes kis Olivérre. A probléma Viktor-csapat vonatkozásában az, hogy egyetemi tanulmányaik sikeres kamatoztatása mellett, az abból lehúzható haszonnal meg nem elégedve, az "életben" vagyis az utcán tanultakat is hasznosították itt-ott, mintha Fagin szelleme kisértené őket. A módszer csak annyiban változott, hogy az alap-mozdúlat már nem a [zseb]benyúlás, hanem a lenyúlás. Ebből még sok
baj származhat, ha az igazságot nem a Pintér-Polt-Solt triász méri az oszágban.

És most Pokorniról. Le lehetett fogadni, hogy a G.209-re válaszküldemény érkezik. És hogy miért éppen Pokorni címére és nem poste restante annak igen egyszerű a magyarázata. Őrá osztotta Orbán a "szélkiáltó" szerepét, mig ő begyakorolja magát Commandante Che Guevara szerepébe és korántsem mellesleg megnézi a futball világbajnokságot. Mint tudjuk, a "szélkiáltó" egy madár, amelynek sorsát József Attila énekelte meg [1925]. Idézzünk ebből. Némileg passzol Pokornira. Tanúlság: majdnem mindenki rosszúl járt eddig, aki Orbán szekerét tolta.

"El is megyek innen a tengeren túlra,
A tengeren túlra: társaim szivibe,
Ott pedig elmegyek szélvész közepibe,
Danoljon, ha az kell, hej, de danol is már,
Fennen danol már a szélkiáltó madár."



Pokorni Pokorniugyanis nem katartikusan élte át apja tragédiáját, hanem azzal az ellenszenves vak gyűlölettel amellyelEsterházy Péter a szélkiáltáshoz hozzákezdett, Orbán helyett. Ezt a gyűlöletet hangoztatja most is. Egész viselkedése illetlen egy filozopterhez. Ez a viszonyúlás nem is
szükségszerű. Pető Iván, Bauer Tamás és még Rajk László is megtanultak szüleik multjával kecsesen együttélni. Herceg Esterházy Péter, a majdnem legnagyobb magyar író pedig apja árnyékából spionregényt rittyentett "Harmonia Caelestis"-címen. Egyszerűen eladta tehát a "Papa storyt", gondolom főleg nyugatra és főleg Euróért, a kereslet és kínálat szabályainak megfelelően. Lehetetlen viselkedésével legalább annyit árt pártjának, amennyit Haraszti Miklós ártott az SZDSZ-nek.


* * *


Itt és most azonban van egy kis bökkenő. Ez a comment voltaképp emiatt íródott. Pokorni politikai ellenfeleinek nagyvonalúságáról, hogy ne mondjam nagylelkűségéről van szó. Egymás után jelentik ki, tulajdonképp helye van a magyar politikai életben és apakomplexusa Gideon Hausner Hausner: Ítélet Jeruzsálemben elhamarkodott volt, hiszen a fiak nem felelnek az apák büneiért. És most jün a nagy maszlag, amit a Pokorni affér
kapcsán meg akarnak etetni velünk. Ez pedig a múlt teljes feltárása, a sebek begyógyitása a "megbékélés" érdekében. Egyszóval ujabb tiszta lap, amelyen már nem olvashatók sem a gyilkosok, sem az áldozatok nevei. Az emlékezet kiüresedik. Ezt az állapotot Herczeg Ferenc egy regényében úgy jellemzi, hogy a lélek kialszik. Ez esetleg meg is felelne nekünk egy kis zenei aláfestéssel ["csak a szépre emlékezem"], ha az efajta prédikáció nemzetközi szabvány lenne, de nem az. Gideon Hausner az Eichmann per államügyésze a vádlott
felakasztása tán három évvel így elmélkedett. A per közvetlen eredményeként a világ újból szembesűlni kényszerűlt a maga tegnapjával.Az emberi természetnek nehezésre esik, hogy határozottan szembenézzen a múlt borzalmaival; inkább gyors elfelejtésűkre hajlamos. Elképesztő, hogy az emberek mily könnyedén siklanak el életük legnyilvnvalóbb tanúlságai fölött, a hibák megismétlésére ítélvén ezzel önmagukat."

A görögök trójai trükkjei alapján vált közmondásossá: "timeo danaos et dona ferentes". Azaz óvakodj a [ravasz] görögöktőlLaokoon csoport Trójai faló és [veszélyes] ajándékaiktól. A monda szerint Laokoon a világtalan pap ráérzett a Tróját ostromló görögök álnokságára és éberségre intett. Persze hasztalan. A gonosz
istenek mindenesetre egy tengeri kígyót küldtek rá, amely Laokoonra és fiaira tekerőzve bevonszolta mindhármukat a tengerbe. Igy szabaddá vált az út a görög "kommandósokat" rejtő faló előtt és Trója elesett. A márvány szoborcsoport a vatikáni múzeum egyik legszebb darabja. A VIP. látogatók ingyen megnézhetik. Aki pedig mostanság megbocsájtást, békét és felejtést akar prédikálni utazzon inkább Izraelbe és igyekezzen meggyőzni Hausner
követőit, hogy a gyűlölet gyűlöletet, a bosszú bosszút, az erőszak erőszakot szűl és égessék el azokat a listákat amelyek alapján sorra likvidálják a bűnösöket, a veszélyeseket és a gyanúsakat és ne Magyarországon szabadalmaztassa elsőnek a "tabula rasat".

2002.07.07.
Szeszák Gyula.


Vissza a kezdőlapra!