Dr. Lenkovics Barnabás úr,

az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részére, 

Alulírott Egyesület a 2003.12.01-i „gesztenyés - kerti” rendőri akció kapcsán korábban bejelentést tettünk önnek. E bejelentés tárgyát lényegében Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány diszkriminatív „joggyakorlata” képezte a nyilvános rendezvények [tüntetések]
engedélyezése, ill. betiltása vonatkozásában. Mint a rendőri intézkedés szenvedő alanya Kocsis Imre alulírott már akkor is tisztában voltam azzal, hogy a rendőri fellépés nemcsak puszta tényét, de módját tekintve is súlyosan jogellenes volt. Az események történeti és jogi elemzése viszonylag hosszú időt vett igénybe. Ennek eredményeként büntető feljelentés készül az említett akció kitervelői és végrehajtói ellen. A feljelentés szövege a történteket alapvonalaiban tartalmazza és jogi elemzést is tartalmaz annak kimutatására, hogy a feljelentett személyek, ill. ismeretlen tettesek a büntetőjog szempontjából „tényállásszerű” cselekményeket követtek el.

A feljelentés szövegét ideiktatjuk azzal, hogy az abban foglaltak képezik önhöz intézett bejelentésünk és a történtek kivizsgálása iránti indítványunk tárgyát is, azzal a bővítménnyel, hogy a tüntetés „feloszlatása” utáni eseményeket is panasz tárgyává tesszük, ideértve a december 3-i - a Budapesti Katonai Bíróság épületében történt atrocitásokat is.

Elöljáróban említjük, hogy a feljelentés szövegébe utólag [eltérő színű karakterekkel] beiktatott jogi előírások szerint a rendőrök helyszíni ténykedését, forgatókönyv szerű, előre összeállított, „műveleti terv” szabályozza. Megalapozott vélekedésünk szerint ezen okmány képezheti annak legfőbb bizonyítékát, hogy a feljelentett személyek a jogszabályok tudatos, durva megsértését előre bekódolták az akcióba. Ezen okmány tartalmának megismerésére és értékelésére csak Önnek van lehetősége, ezért

i n d i t v á n y o z z u k

az említett dokumentáció beszerzését és tüzetes értékelését.

A feljelentés szövege a következő.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Alulírott a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés, - 226. §-ába ütköző hivatali bántalmazás és a 228/A. § (1) bekezdésébe ütköző gyülekezési jog gyakorlásában erőszakkal ill. fenyegetéssel jogtalan akadályozás büntette miatt

f e l j e l e n t é s t

teszek

Salgó László I.r.,

Gergényi Péter II.r. és
Hamar Károly III.r.
Ismeretlen tettesek -

elkövetők ellen az alábbi

t é n y á l l á s

alapján, figyelemmel a feljelentésben részletezett jogszabály értelmezésre is.

[Előre bocsátom, hogy mint a bűncselekmények folytán joghátrányt szenvedett polgári személy természetesen nem rendelkezem a 2003.12.01-i rendőri akció dokumentumaival, így a tényállást a történtek legátfogóbb felvázolásával adom elő azon megfontolás alapján, hogy részletkérdések tekintetében elkövetett pontatlanságok formájában ne adjak módot az elkövetőknek az ellenük indítandó eljárás elhúzására.]

A feljelentés szempontjából lényeges tények vázlata a következő.

I.

A 2003.12.01-i gesztenyés kerti tüntetés „feloszlatása”.

1. A Lelkiismeret '88 csoport a hírhedtté vált Medgyessy - Nastase „koccintás” egy éves évfordulójára békés [!] tüntetést tervezett a Medgyessy rezidenciához vezető útvonalak, illetve terek érintésével úgy, hogy a tüntetők csupán a járdákat kívánták felvonulásukhoz igénybe venni. A rendezők gondoskodni kívántak arról, hogy a résztvevők a közút járműforgalom számára kijelölt részeit ne vegyék igénybe.
   
   A Csoport tudomással bírt arról, hogy a nemzetközi egyezmények [konvenciók] szerint a békés tüntetésekhez engedély nem szükséges. Azért nyújtottak be mégis engedély kérelmet Gergényi Péter II.r. elkövetőhöz, mert korábbi tapasztalataik szerint nevezett a Csoporttal szemben negatív diszkriminációt alkalmaz. Attól tartottak, hogy rendőri „biztosítás” híján a rendezvényt fokozott gyanú kíséri és egy esetleges provokáció a résztvevők tömeges rendőri inzultálását eredményezheti.
   
2. A rendezvény megtartását II.r. elkövető megtiltotta. A kérelem elbírálásánál a csoport terhére súlyos diszkriminációt alkalmazott, hiszen a Krisna tudatú hívők, a Kendermag Egyesület és a Melegek felvonulásait engedélyezte, holott ezek kedvéért Budapest legforgalmasabb útvonalait és egyik legforgalmasabb hídját a Lánchidat kellett lezárnia. Ezzel maga idézte elő a „közlekedés aránytalan sérelmét”.
   
3. Az elutasító határozat ellen az Egyesület jogorvoslattal élt. A Fővárosi Bíróság azonban a keresetet elutasította, a tiltást hatályában fenntartotta. [Megállapítható, hogy a bírósági határozat formális, érdemi indokolás helyett a tiltó határozat szövegét recitálja.]
   
4. Az adott helyzetben az Egyesület újabb kérelmet terjesztett elő. A kérelemben új helyszíneket, illetve időpontokat és alacsonyabb létszámot jelölt meg. II.r. elkövető ezen újabb kérelem érdemi elbírálását elmulasztotta. Kérelmezőt erről levélben tájékoztatta. A levél szerint a Fővárosi Bíróság döntése folytán az újabb kérelem tárgyában érdemi döntés nem hozható. [A levél tartalmából megítélhetően a jogszabályismeret, vagy a jogkövetési szándék súlyos hiányosságának esete forog fenn.]
   
5. Az Egyesület, a jogorvoslati lehetőség hiánya által keletkezett kényszerhelyzetben bejelentette, hogy a másodlagos kérelemnek megfelelő tüntetést megtartja.
   

          Megállapítható, hogy a felvonulás igen csekély számú résztvevővel indult. A rendőrség ennek           ellenére aránytalan túlerővel vonult fel.

          „Csapaterőt” alkalmazott, amely feltételezi a Szolgálati Szabályzat alábbi rendelkezéseinek betartását.

          ”67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és           kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai           szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását.

           (2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos            jogszabályok szerint hozott 'döntés' alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el.

            67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és                 kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai             szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását.”

               A „döntés” [okszerű] érdeklődésünk tárgyát képezi... ugyanez a helyzet a „taktikai            szabályokkal”, amelyek „sajátosságait” bőrünkön tapasztaltuk.

6. A vonulókat egy ponton feltartóztatták, majd az ötven főt alig meghaladó „tömeget” bekerítették. A rendőri „egérfogó” bezárása után a bennszorultak a helyszínről való szabad, önkéntes elhatározáson alapuló, eltávozását erőhatalommal megakadályozták.
   
   Ezt követően az abszolút erőfölényben levő rendőri erők a csoportot megrohanták és annak tagjait a pszichikai, ill. fizikai kényszerítés csaknem teljes kelléktárának alkalmazása mellett „társas gépkocsikba” tuszkolták és a XII. Kerületi Rendőrkapitányságra csoportosan előállították. [A helyszínen igazoltatásokra egyáltalán nem került sor.]
   
   A szolgálati szabályzat 68.§-ának alábbi bekezdéseiből kitűnően a cspaterrő alkalmazásánál olyan „részletes alaki szabályok” is léteznek, melyek kivűl esnek az állampolgár előzetes, ill. utólagos tájékozódási lehetőségein. E tájékozódás elvégzése és a helyszíni intézkedések „megfelelésének” vizsgálata, állásontunk szerint, T. Cím kompetenciája körébe esik.

          [(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket                  alkalmazhatja:
               a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
               d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek                    kiemelésére, elfogására elfogóhálót.
         (6) Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka                határozza meg.
         (7) A csapaterő alkalmazásának részletes alaki szabályait külön utasítás                   szabályozza.
        

7. Az elhurcoltakat a Kapitányságon mint szabálysértési cselekmény elkövetőit [!] hallgatták ki. A kihallgatások egész éjszaka zajlottak. A kihallgatottakat Kocsis Imre alulírott kivételével a kihallgatási jegyzőkönyvek aláírása után elengedték. Több személy igazolhatja, hogy a rendőri akció egyik vezénylője Hamar Károly III.r. elkövető megjelent a „szabálysértési eljárás” színhelyén. Ott illetéktelenül és a Kapitányságon szolgálatot teljesítők rosszallását is kiváltva az elfogottakat gúnyolta, szidalmazta, fenyegette. Fellépése miatt kénytelenek voltak határozottan, kényszerítést is kilátásba helyezve „eltanácsolni”.

II.

A 2003.12.03-i Fő utcai szabálysértési tárgyalás kísérő eseményei.

1. Az őrizetben lévő Kocsis Imre tárgyalását több szimpatizáns meg akarta hallgatni. Ezek az épület előcsarnokában várakoztak. A Katonai Bíróság portaszolgálatát fegyveres őrszemélyzet látja el. Ezek a várakozókat beengedték az előcsarnokba. Ezek magatartása ellen kifogás nem merült fel. A rendelkezésünkre álló adatok szerint külső rendőri beavatkozást nem igényeltek.
   
   Ennek ellenére a készenléti rendőrség emberei az előcsarnokba behatolva a várakozókat távozásra szólították fel. E jogtalan intézkedés ellen a jelenlevők tiltakoztak és a tárgyalás nyilvánosságához fűződő jogaikra hivatkoztak.
   
   Itt szükséges említeni, hogy az „előcsarnoki rendfenntartást” a jog nem szabályozza. A tárgyaláson való részvétel megengedése vagy korlátozása a tárgyaló bíró kizárólagos hatáskörébe tartozik.
   [Megítélésünk szerint a tárgyalás helyének kiválasztása a bíró részéről szabálytalanul történt. (Emiatt a bíró ellen felügyeleti panaszt fogunk előterjeszteni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál.) A szabálytalanság abban van, hogy a tárgyalást nem az illetékes Bíróság székhelyén tartották meg, hanem a Katonai Bíróság épületében egy olyan szobában, amely kifejezetten arra a célra szolgál, hogy bűnügyekkel összefüggő az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos meghallgatásokhoz, ill. döntéshozatalhoz az őrizeteseket, ill. letartóztatottakat ne kelljen az illetékes bíróságokra szállítani. Ehelyett a bírák a rabok helyébe mennek. Így a lefogottakat a Gyorskocsi utcából belső folyosón lehet átkísérni a Fő utcára nyíló másik épület szárnyba a Katonai Bíróság területére, ahol erre a célra valóban csak egy kis tárgyalóterem van biztosítva, amely a nem nyilvános meghallgatások céljára elég tágas, a törvényben biztosított nyilvános tárgyalás céljaira azonban szűkös. A bíró tehát önkényesen alkalmazta, ha úgy tetszik: félretette a törvényt és ezzel előidézőjévé vált egy újabb súlyos rendőri jogsértésnek.]
   A csarnokba behatoló készenléti rendőrség a tárgyalásra várakozókat erőszak alkalmazásával távolította el az épületből, olyan „megoldásokat” alkalmazva, amelyek a jogszabály, ill. jogértelmezés - joggyakorlat szerint [jogi elemzést lásd lentebb] maradéktalanul kimerítik a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás törvényi tényállását.
   
    
2. A Bírósági előcsarnokot megszálló rendőri erők a jelek szerint maguknak vindikálták azt a jogot is, hogy a sajtószervek által szabályszerű személyi okmányokkal ellátva akkreditált tudósítók tekintetében is „eldöntsék” ki maradhat az épületben és ki nem.
   Több [!] riporterrel együtt megjelent Hering József újságíró is [az izraeli hadsereg veteránja]. Őt távozásra szólították fel. Erre hajlandónak is mutatkozott, ha a többi tudósítót is kiutasítják. Tiltakozása miatt „Justitia csarnokában” földre teperték és állítólag másmódon is bántalmazták. [A bűncselekményt a földrekéányszerítés ténye és módja is maradéktalanul kimeríti. A támadók nem mutatkoztak be. Így a feljelentés e tényállásrész tekintetében ismeretlen tettes ellen történik.

III.

A rendőri intézkedések jogellenességének kimutatása.

1. A gyülekezési törvény 8. § (1) bekezdésére [Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna] történt hivatkozás a rendezvény megtiltásának nem jogi indoka, csupán ürügye, figyelemmel a III.r. elkövető által engedélyezett fenti rendezvényekre.
   [Említem, a diszkriminatív „joggyakorlat” miatt az Emberi Jogok Biztosánál vizsgálatot kezdeményeztünk jelzett személy ellen.]
   

          A rendőr intézkedési kötelezettsége teljesítésének módját még bűncselekmény           észlelése esetén is moderálja a Rendőrség Szolgálati Szabályzata
          [7. § (1) A rendőri intézkedést - ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből           más nem következik - a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének,           életkorának megfelelő megszólítással - ha a rendőr egyenruhát visel - tisztelgéssel és           a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Polgári ruhában intézkedő rendőr           szolgálati igazolványa felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását és           intézkedési jogosultságát.

          (2) Ha a polgár a rendőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr "A                 törvény nevében!" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.]

          Az adott esetben a tüntetők - feltéve, de meg nem engedve - szabálysértést követtek           el. Erre az esetre a szolgálati szabályzat is „enyhébb” fellépést ír elő.

          13. § (1) A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy jogszabály                   által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki. Figyelmeztetést csak                   azon szabálysértés esetén alkalmazhat, ahol helyszíni bírságot szabhat ki.

          (2) A figyelmeztetés az a rendőri intézkedés, melynek során a rendőr                 szabálysértés észlelése, vagy más jogellenes cselekmény megelő                 zése végett vagy ilyen eredményre vezető magatartás megszüntetése                 érdekében természetes személyt a tevékenység abbahagyására szólít fel, és                  felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon e magatartás tanúsításától.
          (3) A rendőr figyelmeztetést szóban vagy jelsíp használatával alkalmaz.
          (4) Ha a figyelmeztetés nem járt eredménnyel, a rendőr törvényben, illetve e                 rendeletben meghatározott további intézkedést tesz.

         (5) Ha a közrend, közbiztonság, illetve a rendőr jogainak védelme indokolja, a               figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyezni, és az  intézkedésről a hely, idő, ok               megjelölésével jelentést kell tenni.

2. A Gergényi különítmény erőszakos - csoportos előállítást [!] foganatosított, bár erre a Szolgálati Szabályzat alapján nem volt joga!
   36. § (1) A rendőr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a tettenérés helye szerinti, szükség esetén a legközelebbi rendőri szervhez állítja elő.
   
   A gesztenyéskerti terror teljességgel nélkülözte azt a „fokozatosságot” is, amit a Szolgálati Szabályzat kötelező jelleggel ír elő.
   
   52. § (1) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
   
   3. Ami a velem szembeni bilincs használatot illeti, megállapítom, hogy az is visszaélésszerűen, bűncselekményt megvalósító módon történt tekintettel arra, hogy annak minden jogi feltétele hiányzott.
   
   54. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-a alapján különösen azzal szemben indokolt:
   a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető;
   b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja;
   c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor;
   d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg.
   a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet rendőr elleni támadásától, illetve szökéstől;
   (7) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.
   
   Ami az 54.§. (7) bekezdését illeti, a contrario, embertelen, ill. megalázó bánásmódnak minősül a fekve bilincselés, ha annak törvényi feltételei hiányoznak. Az erre vonatkozó esetek külön vizsgálata indokolt.
   

           4. Mint fentebb említve volt, az erőszakos csoportos előállításra a Készenléti Rendőr          ségnek nem volt törvényes joga. Ezt a fentieken túlmenően a következ ők is          alátámasztják.

            68. § (1) Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek                    megléte esetén - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan                    rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a                    biztosítás parancsnoka jogosult.

         (2) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi                (1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a                csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a                tömegoszlatásra.
         (3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz                alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás                során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.          
         (4)  A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a                 szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével                 egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen                 támadás éri. 

      Mint fentebb említve volt a rendőrség bekerítette[!] a kis csoportot. Feltételezhető,       hogy a tüntetők, köztük idős, beteg emberek és tizenéves gyermekek önként vállalták       volna a hús-szállító kocsikba tuszkolást és a kapitányságon való éjszakázást, ha a rendőr       csorda számukra menekülési ösvényt biztosít? Vagy a helyszínen parádézó Salgó és       Gergényi úrak úgy látták, hogy az ötvenfőnyi „tömeg” részéről közvetlen támogatás       fenyegeti az ötször annyi pajzsos sisakos rendőrt?

      Nevezett elkövetőknek az ellenük indítandó büntető eljárás keretében válaszolniuk       szükséges arra a kérdésre, hogy a rabomobilokba gyömöszölt embermasszát voltaképp       milyen „eljárás” milyen „alanyának” tekintették? A Szabálysértési Törvény 152. § (1)       bekezdése a következőket tartalmazza.

       "Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést        bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rend        őrség tiltó határozata ellenére szervez vagy tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal        sújtható."

       A Csoport a tényállásból kitűnően új bejelentést tett [!] amelyben változott a tervezett        létszám, az időpont [időpontok] és a helyszín [helyszínek]!

        Ha a II.r. elkövetőnek arra volt módja, illetve ideje, hogy teljességgel önkényes        jogértelmezéséről levélben tájékoztassa Csoportunkat,arra is lett volna  módja, ill. ideje,        hogy a Gyülekezési Törvényt alkalmazza, amely arra felhatalmazta [volna], a helyszín,        vagy a bejelentett új időpont tekintetében. A 8. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a rend        őrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a        rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását        megtilthatja”.

       Kézenfekvő ugyanis, hogy a Bíróság tilalma nem terjeszthető ki olyan tüntetésre,        amelyet nem tiltottak meg, és amely miatt hozzá, mint jogorvoslati fórumhoz keresetet        nem nyújtottak be. A törvényes eljárás lefolytatásához szükséges idő rövidsége miatt        időbeni tiltást alkalmazhatott volna, ha komolyan gondolta, hogy tizenkét [!] tüntető a        közlekedés „aránytalan sérelmét” idézheti elő...

       Nem ezt tette. Csapdát állított a tüntetőknek. Ennek során a „tömegre” uszított legényei        olyan cselekedetekre ragadtatták magukat,amely törvényi tényállásszerű. A Btk. három        törvényi tényállását meríti ki - egyszerre.

       A 225. § szerint „az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon        vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatal kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy        hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjed        ő szabadságvesztéssel büntetendő.”

        A hatalmaskodók számára biztosított kiskaput az „azért” szócska jelenti. Ezt ugyanis a         jogalkalmazók úgy értelmezik, hogy „a hivatali visszaélés bűntette megállapításának         csak akkor van helye, ha a hivatalos személy által megvalósított kötelességszegés         hatáskörének túllépése, vagy a   hivatali helyzetével való visszaélés célzatosan, a         jogtalan hátrány okozásának, illetőleg a jogtalan előny szerzésének a célzatával         történt. (BH1992. 299.)

        A jogszabály szövegébe belemagyarázott „célzat” pedig szubjektív kategória.         Fennforgását, vagy a "fennforgás" hiányát az ügyész vagy a bíró épp olyan önkényesen         „mérlegelheti” mint II.r. elkövető a Gyülekezési Törvényben az „aránytalan sérelmet”.         Természetesen úgy vélem, hogy aki egy ilyen akciót kitervel és vezényel, az célzatosan         okoz hátrányt, úgy hogy a célzat nem a szenvedő alanyra, hanem az állampolgárok         széles körének megfélemlítésére irányul, vagyis „egyszerű” rendőri terrorról van szó.

         Nehezebb lesz kivédeni a bántalmazást. A Btk. 226.§-a szerint „az a hivatalos személy,         aki eljárása során mást tettleg bántalmaz,vétséget követ el, és két évig terjedő         szabadságvesztéssel büntetendő”.

         A „joggyakorlat” itt prózaian egyszerű. Ha az „intézkedés” gyógy tartama 8 napon          belüli, elkenik - ha 8 napon túli, az elkövetőnek pechje van. Ez az „egyszerűsített          jogértelmezés” az adott esetben valószínűleg nem fog működni, három okból:
         a.) sok a sértett, b.) sok a videofelvétel, c.) a jogértelmezés itt nem annyira rendőrpárti,          mint a hivatali visszaélés esetében. [Ez nem véletlen, hisz a visszaélők általában a          magasabb parancsnokok, akik a verésre az utasítást adják, a bántalmazók pedig a          beosztottak,akiknek ütniük, rúgniuk „kell”.

         A jogértelmezés így szól.
         ”A bántalmazás hivatalos eljárásban vétségének elkövetési magatartása a tettleges          bántalmazás. Ezen a passzív alany testének erőszakos, durva érintését értjük,          melynek célja elsődlegesen becsületének csorbítása, megalázása, lealacsonyítása,          illetve enyhébb fájdalom okozása lehet”.

         A bántalmazással okozott nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén pedig a könnyű          testi sértés vétsége halmazatban állapítandó meg.”

         Nem tudni, hogy az egyenlőtlen utcai harcok tervezői és irányítói számot vetnek e a          Btk. 228/A. § (1) bekezdésben foglaltakkal, amely a következőket tartalmazza

         „Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy          fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő          szabadságvesztéssel büntetendő.”

         Az „aki” kifejezés azt jelenti, hogy a cselekmény alanya bárki lehet, rendőr sőt
         főrendőr is.

         1. Az Alkotmány a 62. § (1) bekezdésben kimondja, hogy: "A Magyar Köztársaság              elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását."

            A Btk. 228/A. § célja az, hogy az előzőekben említett törvényekben megfogalmazott             egyesülési és gyülekezési szabadságot mindenféle támadással szemben megvédje.

         2. E bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósítja egyrészt az, aki mást              egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy  fenyegetéssel              jogtalanul akadályoz, másrészt pedig az, aki a gyülekezési jogról szóló törvény              hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett              intézkedésével szemben erőszakkal, vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

            A Btk.228/A.§(1) bekezdésében megfogalmazott "jogtalanul akadályoz"             meghatározás minden olyan tevékenységet magába foglal, amely gátolja, vagy             meghiúsítja - akárcsak időlegesen is - más személynek az egyesülési, vagy             gyülekezési jog gyakorlását.

           A tényállás megvalósulásához erőszak, vagy fenyegetés szükséges. Az erőszak            személy  elleni fizikai kényszert jelez. A Btk. 138. § értelmében fenyegetés  a súlyos            hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly            félelmet keltsen.

          Az intézkedés során eljáró hivatalos személy tudatában kell legyen annak, hogy a           részéről történő kényszerítő eszközök alkalmazása nem jogszerű.
         A bűncselekmény az akadályozás végrehajtására tett első mozzanat kifejtésével          befejezetté válik.

         Természetes egységet képez az, ha az elkövető azonos alkalommal egyszerre több          személyt is akadályoz jogainak gyakorlásában.

         Bűnhalmazat megállapítására kerül sor, ha az egyesülési és gyülekezési szabadság          megsértése során történő bántalmazásra a hivatalos eljárásban kerül sor. Ugyancsak          bűnhalmazat megállapítására ad lehetőséget az, ha az erőszakos akadályozás során          testi sértés elkövetésére is sor kerül.

          [Kedves dolog a jogmagyarázók részéről, hogy az analfabéta állampolgárt a jog nem           tudása nem mentesíti a következmények alól, de a -mondjuk- jogi diplomával           rendelkező rendőr főtisztnek, netán tábornoknak „tudnia kell”, hogy nem jogszerűen           jár el.Ez megint szubjektív kategória, azaz „mérlegelhető”, hogy tudta vagy nem           tudta.]. ”. Az adott esetben a mérleget rendkívül nehéz lenne az elkövetők javára           egyensúlyba hozni.] 

* * *

Jelzem, a tényállás alapján az Állampolgári Jogok Biztosától is kérni fogom a december 1-i és 3-i események kivizsgálását.

A feljelentés olyan jogi relációk kifejtésével is foglalkozik, amelyek a feljelentés tárgyában dönteni hivatott szervek szempontjából nem bírnak újdonság értékkel. A feljelentés azon „jogkereső” közönségnek is szól, amely alanyává válhat az Elkövetők sajátos jogértelmezésének, ill. jogalkalmazásának.

2003.12.14.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A fenti tényállás alapján kérjük T. Címet, szíveskedjék a történteket kivizsgálni és annak eredményéről Egyesületünket tájékoztatni.

Jelezzük, hogy a brutális rendőri fellépés a jogállamiságot kérdőjelezi. A politikai terror ujbóli bevezetésére irányuló bevezető lépésnek tekintendő. Erre figyelemmel az elérhető valamennyi bel és külföldi emberjogi szervezetet folyamatosan tájékoztatjuk a történtetkről, ideértve T. Cím intézkedéseit, illetve állásfoglalásait is. 

                                                                                      Kocsis Imre,
                                                                                          sértett
                                                                   a Lelkiismeret ’88 Csoport elnöke.

Képv.:

     Dr. Szeszák Gyula
              ügyvéd
Debrecen, Iparkamara u.6.
4024.