A Szamuely...

Az alábbi "snitt" a "Fegyverbe!!!" című Commentbe utólag betoldott szövegrésszel azonos. Némi csalásról van tehát szó... A címszereplőről azonban viszonylag bőséges anyag áll máris rendelkezésre. A Comment ebből lesz "kikerekítve", remélem hamarosan...

Néhány adalék egy "liberális értelmiségi" portréjához.
Tiborkánk Fiuméban [is] újságiróskodott. "...Kedves viselkedésével, megnyerő modorával szinte pillanatokon belül a fiumei társasági élet középpontjába került ,,, ugynúgy élt, mint a korszak bohém újságírói ... kedvelt mindenféle szórakozást ... minden múlatságban, bolondozásban benne volt ... Apja szemében ... már nem tévelygő bárány volt, hanem a család büszkesége, akinek a tekintélye az ő tekintélyét is növelte. Most már kötelességének érezte, hogy támogassa ... fiát, olyan gondtalan életet biztosított számára amilyent elképzelése szerint egy jónevű ujságírónak élnie kellett, ilyen módon vált lehetővé, hogy fiumei tartózkodása alatt ... a Grand Hotel Budaiban béreljen szállást, és a szálló éttermének törzsvendége legyen. Választékos eleganciával öltözött, sziporkázó szellemességével gyakran ragadta magával az úgynevezett társaságot."

Ebből a formális logika szabályai szerint az következnék, hogy a Szamuely apuka és sziporkázó fiacskája szeretik azt a népet, amely befogadó készségével számukra lehetővé tette, hogy ilymódon tenyészkedjenek. De nem! Óh nem! Változik a szín és változik a szerep, a héber mimikri.

Az "eszerek" elfoglalták Moszkvában a Postát. A "kardszemű lengyel" Felix Edmundovics Dzerzsinszkij Samuely Tiborra bízta a fontos objektum visszafoglalását, ami sikerült is. Aztán a győztesek az Anarchisták Központi Klubját vették ostrom alá, szintén teljes sikerrel. És innen adjuk át ismét a szót Szamuely krónikásának.

"...A Klub életben maradt védelmezői fegyvertelenűl szorongtak egy teremben. A vöröskatonák puskatussal terelték be őket, és nem sajnálták sem az erejüket, sem a fegyvert és a különben rendkivűl fegyelmezett Szamuely Tibor sem intette rendre a harcosokat."

Szamuely közli a "betereltekkel", hogy a helyszinen agyonlöveti őket.

"Csend volt. Ekkor az egyik 'anarchista' félrelökdöste társait, zokogva omlott Szamuely Tibor elé. Engem ne ... Hisz együtt raboskodtunk a fogolytáborban ... Három gyermekem vár otthon ... A feleségem ... A szeméből könnyek csorogtak. Mindkét karjával átölelte Szamuely Tibor lábát, úgy rimánkodott ... Szamuely Tibor felismerte [!] és olyan mozdulattal seperte félre csizmájáról a volt fogolytársa kezét, ahogyan szemetet lök le magáról az ember [ember (?)] ... Elindúlt az ajtó felé, s közben utasította a lett lövészek parancsnokát: végezzék ki őket." [Zalka Miklós: Szamuely. Kossuth Könyvkiadó - 1979. 24 old., 42 - 43 old.]

Nos erre mondják mifelénk: "liber-bolsi attitűd". Tetszenek látni? Van ilyen! Köszönjük, nem kérjük. Sőt javalljuk a berzenkedőknek, nyughassanak és ne akkor kiáltsanak "antiszemitizmust" amikor esetleg már késő lesz.  

Folyt. köv.!

2004.02.29.

Sz. Gy.