Untitled
"Tiszta Kezek"
Megkésett tudósitás egy kerekasztal beszélgetésről.
A közállapotok [egyik] jellemzője, hogy milyen eseménynek van vagy nincs hírértéke. "Tiszta Kezek" Pjt. 2001.07.16-i nyilvános kerekasztal beszélgetést rendezett témája : "Volt egyszer egy olajbizottság" és körvonalazta programját. Ennek példáúl nem volt hírértéke. Mindössze a Magyar Nemzet emlékezett meg róla "Még egyszer az olajügyről" cimmel. "A választók elárúlásával vádolják a politikai elitet." alcímmel.
Fényképekkel színesitett részletes tudósítás csak az EuroASTRA honlapján jelent/jelenik meg, de hát mindenki tudja, hogy Pósvári Sándor a honlapgazda néha elfelejt félni ...
Igértem én is neki egy kommentárt, de a szöveg nem akarózott a fejemben összeállni az istennek se. Mit irjon és hogyan akinek üres a feje ? Írni egy textus [mottó], vagy szimbólum köré lehet. Kell tehát legalább egy gombocska amire rávarródik a kabát !
Váratlanúl meglett ez is !
Majtényi László adatvédelmi biztos "ki ellenőrzi a vonatokat ?" felkiáltással [Népszabadság 2001.08.11] mégegyszer megragadta bakterlámpáját és kissé bevilágitott abba az alagútba amelyből nemrég kijött, vagy kitolták [?]. Ez nem a reklám helye, de érdemes a cikket elolvasni.
A cikkben emlittetik egy fényképpé sárgúlt egykori mágus és illúzionista nagypapa, aki még hus vér korában képességeiben bízva [ezt jól jegyezzük meg] kiállt a Prágába vezető országútra és delejes tekintetével megpróbálta feltartóztatni a német hadoszlopot. Ahogy ez már lenni szokott, delej csak egy percig hatott és a harckocsik péppé taposták az alvajárót. Az arany Prága meg persze elesett. [C' est la vie, c' est la mort mondják a franciák és a pragmatikusok. Ez utóbbiak még többen vannak ...]
Innen már csak egy asszociációs ugrásra volt a pekingi Tienanmen tér és a diák fehér ingben ahogy szembe menetel a harckocsival, mindketten lassítanak majd megállnak. A diák védelmezően széttárja karjait. Védené társait, védené a teret. A folytatás szükségszerű, ismerjük. A különbség annyi, hogy a diákot nem, csak a társait taposták el, mert a vérengzést "meg kellett tartani". Őt magát tarkónlőtték - később.
Ezek bizony szomorú históriák, de van bennük valami felemelő : nem mindenki retten meg a csörömpölő erőszaktól !
E felismerés talaján adott, hogy miről írjak, miről ne az "kerekasztal" kapcsán.
Nem írok arról, hogy próbálkozott az alapító atya Pécsi Kálmán és baráti köre különböző jogi hacukákba bújni [alapítvány, párt] és hogyan rázták ki őket ezekből ? Nem utolsó sorban az ügyészség, a honi "tiszta kezek ..."
A leendő párt "alkotmánya" még olyasmiket tartalmazott, hogy :
"- a közélet tisztaságának biztosítása,
- az állampolgárok önkéntes adatszolgáltatása és törvényben biztosított információ gyűjtés útján az állami hatóságok, más szervezetek és személyek által megvalósított törvénysértésekre vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, feldolgozása, az adatoknak törvényben meghatározott módon az illetékes hatóságok tudomására hozása,
- a törvénysértést megvalósító személyekkel szemben a törvényben meghatározott módon, büntető és polgári jogi eljárás kezdeményezése útján büntetőjogi és polgári jogi felelősség érvényesítése,
- a politikai hatalom törvényes politikai eszközökkel történő befolyásolása radikális korrupció ellenes jogpolitika kidolgozása és gyakorlati érvényesítése érdekében."
Egy ilyen bő nadrág esetleg jól állhat egy pártnak ami nem lett, de egy Pjt. ami lett elenyészik benne. Aztán -ha Majtényit olvassuk kiderűl- a törvény nagyon fukarúl bánik a személyekre vonatkozó adatgyűjtés , méginkább az adatok felhasználásának engedélyezésével. Az Imázsközpont [Majtényi a cikkben rájuk panaszkodik] persze nagy ivben tesz, mert tehet az egészre. Majtényi a jelek szerint nem érti : a Központ ugyanolyan sui generis jogi képződmény mint az orbánbánya, vagyis ezek a jogegyenlőség alkotmányos rendszerén belül a még egyenlőbbek. Egyszerűen átgördűlnek a jogi mágusokon és illúzionistákon. Tanúlság : egy adatvédemi biztos se képzelje magát mágusnak és a jogot illetően se legyenek íllúziói igy lesz igazán nyugodt az öregkora !
Aztán az is jól hangzik a párt programjában, hogy az adatokat az illetékes hatóságok tudomására kell hozni. És mivégre ? Mert mi van akkor ha történetesen az illetékes hatóság illetékesei hoznak létre, müködtetnek, védenek és fejnek olyan szervezeteket, amelyek üldözésére is kizárólag ők illetékesek az illetékességi körükben alkotott jogszabályok alapján ? [Például rég eldőlt már az a kérdés hogy az olajbizniszt alul, vagy felülszelepelt szerkentyű müködtette, illetve müködteti e.]
Egy Pjt. akarná a fejétől büdösödő anakonda figyelmét felhívni, hogy a farka büdös és rávenni hogy harapjon bele, harapja le ? Egy ilyen akció hőse sokkal inkább hasonlítana Don Quijote-ra mint prágai uton szemét meresztgető nagypapa.
Nem ! A [négyszögletes] kerekasztal körűl nem a párt ill. pjt. program mikénti megvalósításáról volt tulajdonképp szó. A kerekesztal "lovagjai" ezekről nem is hallottak talán. Mondta mindenki a magáét, ám ami elhangzott nem torzúlt kakofóniává hanem valami -harmónikusnak is nevezhető- összhangzatot kapott.
E "lovagok" névsorát örizze meg a krónika. [Említtetnek az "igazoltan" távolmaradók is.]
Pécsi Kálmán - ő a Pjt. Nem szereti hogy mindig házkutatnak a irodájában, de már megszokta. Harci kedve minden ilyen aktus után fokozódik.
Pallag László - nem jött el, attól tarthatott a kerekasztal körül fogják kergetni. Korábban az ATV. mini-kerekasztalánál viszont megjelent és nem is a szakállába motyogva kijelentette, hogy az olajbizottságot a koalició futtatta zátonyra.
Szeszák Gyula - megjelent, szólt.
Szolnoki András - a bíróságokról értekezett, nem jutalomosztó stílusban ...
Karakas Attila - hallgatása beszédes volt.
Karancsi Tibor - ügyeit kéz ill. lábujjain sem tudta megszámolni. Optimista.
"Watson" Gál János - távolmaradt. Lehet a következő házkutatásra készült. [Megtörtént.] Fantáziája gazdagításra szorul. Az ATV. beszélgetés után azon méltatlankodott, hogy korábban egy tizenéves kislány után házkutattak nála és a fiókokat is kirángatták. Figyelmeztettem, hogy egy ilyen ember darabolós is lehet, igy a fiókok dolga rendben ...
Geiger József - pengekemény zsaru. Valamiért fúj a bűnöző zsarukra.
Kőrösi Imre - lépegető adatbázis, mennydörgő Savonarola [csak úgy ne járjon ...].
"Papa" Sándor István - távolmaradt. Ügyvédjével utólag összenőttek. Nem engedi. A sziámi ikrek pedig nem mindig életképesek.
Nógrádi Zsolt - a világon talán az egyetlen pentito aki nem reszket, sőt kifejezett derűvel simfeli a rendőröket és a bűnözőket. Ezeket egymással néha összetéveszti, vagy összekeveri [?].
Szabó Lukács - most is [Lenin]szobordöntögető hangúlatban van és a volt legfőbb ügyészt sem kedveli jobban mint annakelőtte.
Drábik János - volt a legbátrabb. Nem holmi olajmaffiáról, hanem a globalizmusról szedte le a keresztvizet.
* * *
Ezekben az egymástól sokmindenben különböző emberekben van egy közös vonás tettekre : vágynak és nem félnek cselekedeteik következményeitől. Nem alkotnak pártot, de tisztelik és ha kell segítik egymást. Nem lehet őket -legalábbis egyszerre- lecsukni, megházkutatni, beperelni, stb.
És ami talán még fontosabb : ezek az urak nem most kezdenek adatokat gyüjteni ! Adataik vannak ! Hogy honnan ? Ezt ugyanúgy nem illik vagy fölösleges tőlük megkérdezni, mint bankártól az első milliót !
Őket látva és hallva vizióm támad : egyszerre diák-fehér inget öltenek és mellüket kitárva mondják a költővel szólván : "ide lövess belügyminiszter" ?
Persze amit ők tettek, ill. tenni fognak távol állt és áll minden íllúziótól és teátrálitástól, de kérdem miért ne nevezhetnénk magukat, vagy mások őket"fehéringeseknek"? A jelképes kifejezések megragadnak a tudatban és önmagukban is hatóerőre tehetnek szert. Garibaldi vörösingesei, de a "sansculotteok" is pozitív gondolattartalmakat vonzanak.
Az ing színe és viselési módja egyéni, vagy csoportos izlés dolga. A "tiszta kezek" fogalomhoz, amely egyébként is kölcsönzött fogalom, negativ történések kapcsolódnak. A zsaruk, ügyészek és bírák tudtak mertek és tettek majd meghaltak meggyaláztattak. Andreottit viszont más bírák kihuzták a pincebörtönből és felmentették ... Óh jogállamiság !
A "Tiszta Kezek" mint fogalom karikírozható és bárkiről könnyűszerrel "bizonyítható", hogy valahol, valamikor valamivel beszennyezte a kezét. Ahol a belügyminiszter a belügyminiszter, ahol legfőbb ügyész a legfőbb ügyész, ahol a bíráskodás bevallott célja nem az igazságszolgáltatás hanem csupán a jogalkalmazás ; olyan jogszabályok alkalmazása amelyeknek logikai, de főleg etikai tartalma relativ - ott nincs etalonja sem a fehérnek sem a feketének, sem a tisztának, sem a tisztátalannak.
Ugy gondolom hogy többek egy irányba tartó akarata nagyobb erő lehet mint egy belviszályok által morzsolt szervezet. Pécsi Kálmán barátom biztosan érti mire gondolok és talán meg is bocsájt nekem mindazért amit írtam.
Persze a Pjt. tisztelt házigazdánk lehet, mi pedig a házijogot tisztelő vendégek, akik némi életet viszünk a falak közé.
Sz. Gy.