Ez nem bozóttűz! A tőzeg ég!

A számítottnál nehezebben halad a talmudi kettős értékrend magyarországi bevezetése.

Honlapom a tanúja, mikor milyen formában kezdtem foglalkozni a Talmud problematikával. A témát nem zártam le, de kibontását más aktualitások előzték. 2003.11.17-én frissített Commentemben [„Hamisítják a Talmudot?”]
magam kérdőjeleztem, hogy az a sok szörnyűség, illetve ocsmányság, ami
Luzsénszky Alfonz fordításában magyarul Talmud[kivonat]ként megjelent egybeeshet a szent – írás tartalmával. Utólag megvallom, oda akartam kilyukadni, hogy [mint sokan mások] történetileg igazolható tényekkel egybevetve próbálok a kérdésre válasz találni. Terveztem azt is, hogy a Talmud szövegét egybevetem a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve”, sőt az Ószövetség tartalmával is. Ez novemberben fontosnak tűnt, ma még fontosabbnak tűnik. Egy elméleti kérdés ugyanis aktualizálódott. Nem a befogadó Magyar Nemzet hibájából. Igen, a Tilos Rádió esetére gondolok.

Most „a sajtó” azt igyekszik elhitetni, hogy részeg fecsegésről van szó, nem többről, nem másról. Nos lássunk néhány morzsát a Tilos repertoárjából.

Az idézetek önmagukért beszélnek. Felvetődik viszont egy okszerű kérdés: mire megy ez a disznólkodás? Csabai Gábor a kuratóriumi elnök a jézus gyalázó műsor kapcsán kiáll az effajta rádiózás szabadsága mellett. Könnyen lehet, hogy Csabai hülye, de akkor is túl sok van az ilyenekből. Létszámuk drasztikus csökkentése indokolt. Hitem szerint sorát ejtjük ennek is.

Tudjuk már azt is, ki az a pimasz aki a magyar nyelvet megszentségtelenítette.
Ha nem is két lábbal, de kirúgták a Rádiótól. [Saját érdekében Indokolt lenne a belföldi forgalomból is kivonni, amint ez a bölcs Landeszmann rabbi esetében történt.]

A „sajtó” most a mocskos szájú "műsorvezető" és a szerkesztőség bűnbánatát sugározza.

Az előbbi nyüszítve jammerol.

Félelmet vált ki belőlem, mindaz, ami az elmúlt néhány napban történt a Tilos Rádióban tett szerencsétlen kijelentésem miatt - mondta a Népszabadságnak Bajtai Zoltán (Barangó). A Tilos Rádió egykori műsorvezetője, akitől a szenteste elhangzott, s azóta botránykővé lett kijelentés származik, hozzátette: Ezerszer megbántam már amit tettem, és az érintettektől többször is bocsánatot kértem. Sajnálom, hogy ezt nem akarják meghallani - mondta Barangó, aki különösnek vélte, hogy a december 24-i műsor miatt - amelynek hallgatottsága szinte mérhetetlenül csekély volt - ilyen nagy ügy lett.

Nevezett „azon túl” szintén hülyének tűnik. Kik az „érintettek” és mikor, hol, hogyan kért tőlük bocsánatot?

A pogány szíve is megesne a Tilos Rádió szenvedésein. A hármas sorszámmal
   jelölhető hülye, szó szerint a következőket jelenti ki.
 

 

 
Szabályosan mondhatom, hogy lelki válságban van az egész rádió, napok óta alszunk, és reggeltől estig ezen gondolkozunk, hogy mit lehetne tenni. Azt most ne kérdezzék meg, hogy egészen pontosan mi fog történni, válságstábot hoztunk létre. Napok óta erről beszélünk, talán a rádióból is ki fog hallatszani, de megfelelő módon önökkel is közölni fogjuk, hogy hogyan döntött a rádió a további működésről. A Tilos Rádió továbbra is - hangsúlyoznám - a szólásszabadság, a vélemények szabad ütköztetésének a terepe, ahol bármi elhangozhat, de rasszista, gyűlölködő, gyűlöletre uszító dolog soha többet nem.

[”Szabályosan mondja”. Nesze neked magyar nyelv.]

 Gyerekek! Elkéstetek a lelki tipródással! Ne is veszkődjetek vele. Benneteket ugyanis kár lenne betiltani! Én nem is támogatnék egy ilyen kezdeményezést. Rátok és általában az ilyen ordenáré alakokra a nemzeti tisztánlátás végett feltétlenül szükség van. Ostobaságotok révén érhető tetten az a kettős értékközvetítés, amely a „nemzeti frusztrációs program” egyik alapvető módszere.

A magyar és keresztény értékek módszeres becsmérléséről a fenti röpke idézeteken túl köteteket lehetne írni. Mellőzve! Ehelyett lássuk a másik értéktartományt és az infúzió módszerét. Ehhez el kell ugrani egy hiteles [!] zsidó Honlapra és az embert mindjárt lenyűgözi: a fennköltség!

Körülvesznek idegen népek, Isten nevében lebírom őket.
Körülfognak, körülkerítenek,
Isten nevében lebírom őket.
Körülrajzottak, mint a méhraj,
de elhamvadt dühük, mint a bozóttűz,
mert Isten nevében lebírtam őket.
[Hálél*-Nircá Zsoltárok, befejező dalok.]

Nem mondom, a zsoltár szépen hangzik, de van benne egy pici pontatlanság: a tér és időbeli meghatározatlanság. A zsidóság ugyanis szülőföldjéről elűzve és szétszórva olyan idegen népek testébe ékelődött, ékelődik be, amelyek naiv jóhiszeműséggel befogadták, vagy a beszivárgást nem érzékelve, eltűrték.

Történelmi példák sokasága igazolja, hogy a jövevény szinte meg sem melegszik új élőhelyén és máris úgy érzi, hogy idegen népek veszik körül... Aztán úgy cselekszik, ahogyan a fenti zsoltárban írva vagyon. Az „isten nevében lebírás” joga abból ered, hogy, amint az Ószövetségben olvasható, Jahve az izraeliták „kezére adja” az idegen földeket és mindazt ami rajtuk terem és él. Az utóbbi elnevezés gyűjtőfogalom. Voltaképp az állatokat jelenti, idesorolva a gójokat is.

A zsoltár ilyetén értelmezése rosszindulatúnak tűnhetne, ha nem lennének ugyanakkor ugyanott az alábbi "értelmező" mondatok.

Ernst Simon, a jeruzsálemi Hebrew University tanára, a háláchának a modern korban is mindenki számára elfogadható magyarázatát kínálja:

A hit és a nép között viszonylagos azonosság áll fenn, amelyet csak szent életmód által lehet megalapozni és fenntartani. A háláchá az egyetlen eszköz, amely segít megalapozni és fenntartani ezt az életmódot.

Mindenekfölött, írja Simon:

A háláchá hordozhat jelentést a modern zsidó számára, mert olyan életszemléletet testesít meg és képvisel, amely hangsúlyozza az intellektus szükségességét egy nagyrészt antiintellektuális társadalomban, a fegyelem szükségességét egy többé-kevésbé szabados világban, az eligazítás és az irányítás szükségességét a túlinformáltság káoszában, és ésszerű vallás szükségességét a miszticizmus és obskurantizmus inváziójával szemben.

Hogy mi is az a „háláchá”? Üsd be a szót a Google-ba, pöccints egyet és máris kijelölheted bemásolásra az alábbi címet, szöveget.

HÁLÁCHÁ: A ZSIDÓ ÚT. HAYIM HALEVY DONIN. A "háláchá" szó azt
jelenti: "járt út". A háláchá nem elmélet, hanem gyakorlat.

[Ha magyarul gondolkodó zsidó lennék ezt a körmönfont szöveget így képezném le magamban. Csupa marhákkal vagyok körülvéve! Azt teszem velük, amit akarok! Úgy beszélek velük, ahogy akarok!]

Aztán jött a zászlóégetés.

Először letöltöttem a képeket, különös tekintettel a handabandázó szőke óriásra és a zászló körül ügyködő két alakra. Be akartam illeszteni őket a szövegbe, de aztán kaptam egy E-mailt. Azt nem illesztem be, de ideírom a feladót:
vigl@dominium.hu és egy webcímet: www.dominium.hu/?534

Röviden arról van szó, hogy mindkét kép hamisítvány. Úgy látszik nem volt elég a Bánó - mouster trükk és a Teller - levél trükk?!

Majd rázendít a MAZSIHISZ.

Mazsihisz: megengedhetetlen  A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hétfőn közleményben megengedhetetlennek minősítette a Tilos Rádió épülete előtt az előző napi tüntetésen történt zászlóégetést, valamint az e rádióban december 24-én elhangzott keresztényellenes kijelentést.

A rangos testület [vagy a firkász, aki citálja őket] a kurta mondatba az alábbi marhaságokat gyömöszöli. Felcseréli az időrendet. Ezáltal megfordúl a logikai sorrend. Összekeveri az okot az okozattal

Izrael budapesti nagykövetsége vasárnap este közleményben tiltakozott az atrocitás miatt. A külügyminisztérium szóvivői irodájának munkatársa kérdésünkre annyit közölt, hogy az izraeli nagykövetség nem hivatalos jegyzékben tiltakozott, "csak" közleményben, így jogi értelemben nem valószínű, hogy bármilyen következménye lenne a zászlóégetésnek

Ez jóval szelídebben hangzik. Nem csoda. Izraelben bölcs a főrabbi. [Megénekeltem e honlapon a minap.]

Persze lesz [!] büntető eljárás, hisz a Vaspribék úr megmondta. Meg aztán a seggnyaló gyászmagyarok [huhh (!) ez olyan tilos rádiósan hangzik] feszítsd meg-et kiáltanak, egymásra licitálva, mint a nürnbergi mesterdalnokok. Tessenek elhinni nekem, ezeket jobban útálom mint Landeszmannt, vagy akár Harasztit. Gazsi pedig tetszés indexemen több grádiccsal van fölöttük, úgy bizony. Sőt a Mazsihisz besorolása is előnyösebb.

Ámbár most olvasom a következőket.

A Mazsihisz a kőszegi kiállítás azonnali bezárását kéri A Horthy katonái - Szálasi nyilasai című kőszegi kiállítás azonnali bezárását kéri Görgey Gábor kulturális minisztertől hétfőn a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). Ezt Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató közölte vasárnap az MTI-vel, jelezve: a Jurisics Miklós Vármúzeumban március 19-én megnyílt tárlat "betiltása" érdekében a napokban levélben fordultak a Vas Megyei Önkormányzat elnökéhez is. Közlése szerint fel vannak háborodva, hogy a kiállítás három nappal a holokauszt áldozatainak emléknapja, április 16-a előtt még mindig nyitva tart. 

A Tilos Rádiózás meg éppen Karácsonyra esett. És egyáltalán, kedves Zoltai Gusztáv [erre] amondó lennék, ha majd kivándorolsz Izraelbe, ott játszd el a Cs. és Kir. Cenzor szerepét. Tudd, hogy mi a mózeshitű cenzoroknál jobban kedveljük a márciusi ifjakat, akik cenzurát erőhatalommal eltörölték. 

Kenyérkereső és alvásra fordítható óráimat kurtítom meg azért, hogy a zsidóság monumentális történetének lehető legnagyobb darabkáját megismerhessem. Tisztában vagyok azzal, hogy milliószor többet nem tudok annál, mint amit tudok. Egy tanulságot azonban levonhatónak tartok. Zsenialitásotok súlyos korlátja, hogy történelmetek során szinte sohasem érzékeltétek sorsotok rubiconjait. A kockát, sőt a sulykot így vetitek el minduntalan. 

Több évtizede kukázok a sajtószemétben. Néha lelek valamit, aminek hasznát veszem. Egyik kedvenc lelőhelyem az ÉS. Ott találtam valamit, amit most nektek szánok, hátha hasznát veszitek. Jó szívvel adom. 

Egy költői látomás az egész. Nem muszáj komolyan vennetek.

MÁRTON LÁSZLÓ:Kölcsey Gábor szökevényei.” [Részlet egy készülõ regényből.]

Valakik még a nyáron tüzet raktak a Csicsor-laponyag nevű száraz helyen, és a nádtörmelék alatt égni kezdett a tőzeg. Ezt aztán semmiféle víz nem oltotta el: sem az őszi esők, sem az áradások. A Csicsor-laponyag hamarosan kiégett, és a tőzeg a föld alatt izzott szép csendesen tovább. Hol a juhász tapasztalta, hogy a puli, ahelyett, hogy továbbterelné a nyájat a legselymesebb füvű lápi rét felé, nyüszítve visszahőköl; hol a kanász vette észre, hogy a horkantva szétfutó konda túrásaiból füst szivárog; hol meg a pákász ugrott fel a földhátról, amelyen addig hasalt, mert az forrósodni kezdett alatta.
Nehéz volna kideríteni, kik gyújtották fel a tőzeget és miért. Mondogatták a lápi emberek, hogy: nem is halt meg az a sárkány, aki régen uralkodott errefelé, csak aludt eddig a föld
alatt. Most felébredt, és tüzet fúj az orra likán. Azt már nem akarták tudni, miért haragszik az a sárkány és kire; annál inkább mondogatták, hogy a tőzeges helyeknek még a környékét is nagy ívben elkerülik. Óvatosságuknak talán egyéb oka is volt, nemcsak a sárkánytól való félelem: sokféle ember bujkált akkor a mocsárban. A tokaji zendülés vérbefojtása után egész falvak népe futott a nád közé, s ott meglapulva, jobb időket vártak. Lassú, föld alatti tűz volt ez, amelynek füstje összeolvadt a rejtekhelyekről kanyargó füstökkel, de azért makacs és veszedelmes tűz: ki tudja, talán egyszer majd az egész ország lángra lobban tőle.

Széplelkű magyar! Ha felmászol egy kunhalomra, vagy inkább a Világhálóra tüstént látni fogod, a tőzeg tüzet fogott az egész világon. Az sem titok, kik gyujtották fel.

És ti, nyughatatlan honfitársaink, mire kire számíttok? Sharon bulldózereire?

Ugyan már!

2004.01.15.

Sz. Gy.