Honlapom "futószalagján" hetek óta jár körbe - körbe a Zengővel kapcsolatos figyelem- felhívás és az ígéret arra vonatkozólag, hogy a témára visszatérek. Állandó probléma nálam, hogy elmaradásban vagyok saját igéreteimhez viszonyítva is. A téma kapcsán is ez a helyzet. Csupán részben szolgálhat mentségemre, hogy vártam. Vártam arra, hogy egy nyálas ifjonc, aki a Zengö és a zengősök körűl sertepertél, beváltsa saját igéretét és tájékoztasson a zengőért vívott harc bizonyos háttérinformációiról, amelyekről a debreceni Flaska elnevezésű ét- és itteremben ejtett szót, mint "beavatott". Az ígéret nem teljesűlt. Ezért a szóbeli információkat fenntartásokkal próbálom visszadni azzal a felhívással, hogy aki többet, vagy mást tud, tájékoztasson.

A radarállomás megépítése, természetesen, nem magyar ötlet és nem a magyar légtér, ill. államterület védelmét szolgálja.A kezdeményező, az
időnként NATO skint magára öltő, USA. Továbbá, a radarállomás nem, illetve elsősorban nem, védelmi célokat szolgál. A Zengőn u.n. hadvezetési lokátort kívánnak telepíteni és az része [lenne] egy támadó háború logisztikai rendszerének. A lokátor védelmére Patriot, vagy ahhoz hasonló teljeítményű rakétaelhárító rakétaütegeket is telepitenének.

Kérdés, mire szolgál a "létesítmény". Találgassunk - egyelőre. Észak Korea már atomhatalom. Érdekes, sem az USA sem Izrael nem támadták meg sem megelőzésképp, sem most utólag. Nincs olajuk...

Iraknak nem volt sem atombombája, sem vegyi fegyvere, a veszett kutya [alias Uncle Sam] mégis nekitámadt és jelenleg is marcangolja. Van ugyanis olaja és a kutya erre van beidomítva...

Iránnak is van olaja és "lehet" atombombája, ill. azt célbajuttató eszköze is. Az Amerika által tervezgetett szebb jövőt ilyen formán vízionálja egyik hetilapunk.

"Vadászbombázók szállnak fel a Perzsa-öbölben cirkáló repülőgép-hordozó anyahajókról és a térség több szárazföldi légibázisáról. A célpont a tengerparti Buser atomerőműve. Néhány perc múlva füstölgő romhalmaz marad csupán a 31 éve épülő és immár soha el nem készülő iráni nukleáris létesítményből. A légicsapásban a többi titkos és feltehetően atomfegyver gyártására létrehozott üzemet is lerombolják olyan speciális bombákkal, amelyek képesek behatolni a föld alatti termekbe, majd ott robbannak.

Ez az egyik lehetséges forgatókönyv az Egyesült Államokkal, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és nyugat-európai hatalmakkal dacoló Irán megregulázására. Oszirakot, az iraki atomerőművet 24 évvel ezelőtt így rombolta le az izraeli légierő." [Heti Válasz 2005.01.20]

Még egy dolgot kell előre bocsájtani. Amerika csalárdúl, saját állampolgárai életét sem kímélve, kiprovokált ürűgyekkel avatkozott be az első világháborúba [Lusitania affér - írtam már róla] és a másodikba is [Pearl Harbour].

Amerika már elindította a harmadik világháborút. Ezúttal a kiprovokált
ürűgy a World Trade Center lerombolása volt. Azóta, erre hívatkozással, bármely pillanatban a Föld bármely pontjára lesújthat, a maga választotta eszközök felhasználásával, bármilyen fontos "üzleti érdek" érvényesítése végett.

Amerika háborúi nem öncélúak. A célok a következők. Amerika befolyásának kiterjesztése, a világ fölötti hegemónia megszerzése,- az amerikai ipari konjunktura folyamatos fenntartása a fegyverek iránti kereslet fokozása révén,- a Föld nyersanyagkincseinek megszerzése erő- szak, vagy rabló-koncessziók révén [esetleg e kettő kombinálásával].

Tisztelt barátom és e Honlapon szerkesztő - társam Dr. Bokor Imre alábbi cikkében elemzi a radarállomás kérdését.

Eddig az írás. Ebból már tudhatjuk, mire nem jó a radarállomás, de még csak nem is sejthetjük, "akkor" miért ölnének bele milliárdokat?

Nem tudom, Bokor Imre állásfoglalását hányan olvasták és hányan vették igénybe levélcímét és telefonját, hogy kérdéseikre választ kaphassanak. Nyilvánvaló, ha a tárgyban disputa indúl, az általam felvetett - laikus - kérdések nagy valószínűséggel előjönnek és a téma továbbgondolására késztetik mindazokat, akik a Zengő védelmére keltek.

Amikor, csak most vagyis késve, hozzákezdtem a téma analíziséhez, első dolgom volt a keresőbe beötni a "Zengő - radar" keresőszókat. Sok találat volt, közöttük a "zengősök" honlapja is. A logo-ról a Honlap elérhető! Meglehetősen sok anyag van rajta. Áttanúlmányozása időtrablónak igérkezik. A linkeket mindenesetre megnéztam... Nem láttam olyat, amely az építkezés céljára, tehát a tiltakozás céljának e fontos összetevőjére utalna.

Elismerem, a tiltakozók érvei egyenként és összességükben is figyelemreméltők a mitikus nemzeti kegyhelytől a hegy sajátos flórájáig.

Szerintem a védelem hatékonyságát, a védők elszántságát növelné ha tudnák és tudatosíthatnák, mire megy ez az egész.

Én amondó lennék, és javaslatommal egyúttal meg is keresem Bokor Imre barátomat, járjon utána a dolgoknak és menjen elébe a kérdéseknek.

Zengő nemcsak az ott nyíló erdei "Pipitérek" miatt fontos minden magyar számára, hanem főleg azért, mert gyakorlatilag ezen az egyetlen helyen bontakozott ki és tartja szívósan mai is pozícióit az erőhatalom igénybevételére is képes, ill. hajlandó nemzeti ellenállási mozgalom.

[Orcapirító ellenpélda a néhány tucat gazdatüntető, akikkel a Földművelésügyi Minisztérium portása "tárgyal" anélkűl hogy pofánvágnák és szálanként tépnék ki a hitvány intézmény fura - urának keshedt bajuszát. Óh Dózsa György! Ha a lélek vissza pillanthat az elhagyott sárvilágra, most érezheted igazán égetett tested egykori fájdalmát. Lásd: néped ezzé, ilyenné vált.]

Honlapokat olvasni sohasem fölösleges. Ezt a tételt a Netről lehalászott következő szöveg is igazolja.

A polgári engedetlenség.

A fogalom definíciója:

A polgári engedetlenség olyan tiltakozási forma, amely egy igazságtalannak tartott kormányzati döntés vagy egy jogszabály ellen irányul, amelynek oka lehet lelkiismereti, vallási, morális vagy politikai, továbbá amely minden esetben erőszakmentes, nyilvános, csoportos és amely során a tiltakozásban résztvevők vállalják jogellenes tettük következményeit. A polgári engedetlenségben résztvevők szándékosan nem engedelmeskednek a törvénynek és azok végrehajtóinak, velük erőszakot nem alkalmazva szállnak szembe, mert a tiltakozók meg vannak győződve a morálisan védhető igazukról, amit azzal is kifejezésre juttatnak, hogy elszenvedik az erőszakot és viselik tettük anyagi vagy büntetőjogi következményeit. A tiltakozók mindezt azért teszik, hogy az általuk képviselt ügyre vagy problémára felhívják a közvélemény figyelmét és elérjék a kormányzati döntés vagy a jogszabály megváltoztatását.

A polgári engedetlenségi akció egyben olyan ún. aktív erőszakmenteségi akció is, amikor az engedetlenek anélkül, hogy bárkivel (személlyel) szemben fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaznának úgy szállnak szembe a törvény képviselőivel (pl. rendőrség, fakitermelők), hogy lezárnak valamit (pl. utat, katonai bázist) vagy nem hagynak valamit végrehajtani (pl. hulladékszállítás, fakivágás). A tiltakozók ezzel az aktív erőszakmentes fellépéssel akadályozzák a velük szembenálló személyek munkavégzését (pl. vasutasok, rendfenntartók) és gyakran a velük és ügyük iránt egyébként közömbös emberek mozgását (pl. közúti híd vagy vasúti csomópont lezárása). Az erőszakmentes tiltakozók céljukat megvalósíthatják a tárgyak elleni erőszak alkalmazásával is (pl. betemetnek egy árkot vagy szétvágnak egy kerítést), de a szándékolt vagy nem tudatos károkozásnak egyaránt viselniük kell a morális és jogi felelősségen túli anyagi következményeit is.

Előzményei:

A polgári engedetlenség legismertebb alakjai az amerikai esszéíró Henry David Thoreau, az indiai szabadsághős Mahatma Gandhi, a brit filozófus Bertrand Russel, az amerikai filozófus John Rawls és a szintén amerikai politológus Gene Sharp. A fogalmat Thoreau (1817-1862, ejtsd: Toró) alkotta meg „A polgári engedetlenség iránti kötelezettség” című művével (1848). Thoreu nem volt hajlandó adót fizetni, mert hazája háborút viselt Mexikó ellen és fenntartotta a rabszolgaságot az amerikai Délen. A Dél-Afrikában és Indiában egyaránt polgári engedetlenségi mozgalmakat vezető Gandhi Gandhi (1869-1948, ejtsd: Gandi) szerint a polgári engedetlenség „születési jog, melyet nem lehet feladni az önbecsülés elvesztése nélkül”, de csak akkor szabad élni vele, ha az engedetlenek ezt megelőzően már minden más tiltakozási formát (pl. tárgyalás, petíció, jogi út) kipróbáltak. Az irodalmi Nobel-díjas Russel (1872-1970, ejtsd: Rasszel) a nukleáris fegyverek terjedése és az amerikaiak vietnámi háborúja miatt csatlakozott az erőszakmentes brit polgári engedetlenségi mozgalomhoz. Rawls (1921-2002, ejtsd: Rolvsz) szerint akkor lehet polgári engedetlenségi akciót kezdeményezni, ha olyan veszélyhelyzet áll fenn, amely ellen már nem lehet a szokásos demokratikus és választásokon alapuló módszerekkel felvenni a harcot. Az élő klasszikus Sharp (1929-, ejtsd: Sharp) szerint, szinte biztos sikert arat az olyan erőszakmentesen végigvitt polgári engedetlenségi akció, amelyhez sokan csatlakoznak.

Jogi háttere:

A polgári engedetlenségi akciók esetében szóba jöhető jogi felelősségre vonásról tudni kell, hogy a jog nehezen tudja kezelni a polgári engedetlenséget, viszont mindenképpen büntetni akarja azt valamilyen módon. Nem létezik sehol a világon polgári engedetlenségi törvényi tényállás, viszont az engedetlenekkel szemben mindenhol alkalmaznak valamilyen büntetést kiszabására alkalmas jogi formulát. A tiltakozók szempontjából ennek előnye az, hogyha jelentős nyilvánosságra tesznek szert, ha jól fogalmazzák meg az etikai fenntartásaikat, és következetesen erőszakmentesek tudnak maradni, akkor élvezve a társadalom jelentős részének szimpátiáját, cselekedetüket a jog és a bíróság csekély súlyúnak minősíti és csak formális büntetésre kell számítaniuk.

Jogi konkrétumai:

Magyarországon nincsen kialakult joggyakorlat a polgári engedetlenség megítélésre. Itthon általában a gyülekezési jog vagy a közlekedés rendjének megzavarása mentén történik az engedetlenek felelősségre vonása, de ezek közül a Zengő ügyében kizárólag az első eset jöhet szóba. A Zengő ügyében szóba jöhető jogi szankcionálási formák, - a legsúlyosabbakkal kezdve - az alábbiak:
A hatályos magyar Büntetőtörvénykönyv (Btk.) szerint, akit garázdaság (271. § /1/) miatt vonnak felelősségre, azt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethetik. (Tehát fogházban végrehajtandó szabadságvesztés vagy pénzbüntetés egyaránt kiszabható.) Ha a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el (271. § /2/), akkor a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Ezekben az esetekben azonban a védelemnek mindig arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy a Zengő védői nem közösségellenesen és nem erőszakosan, hanem éppen a közösség érdekében és erőszakmentesen cselekedtek azért, hogy másokban a közös környezetvédelmi stb. iránti pozitív igényt felkeltsék.
Az ún. hivatalos személy (pl. rendőr, katona, polgári őr, tűzoltó) elleni erőszak (Btk. 229. § /1/) törvényi tényállását akkor követi el valaki, ha a hivatalosnak minősülő személyt jogszerű eljárásában nemcsak erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, de egyben intézkedésre is kényszeríti. Ez az engedetlen magatartási forma három évig ill., ha csoportosan követik el, akkor öt évig terjedő szabadságvesztsésel büntethető. (229. § /2/). Az esetünkben az ún. közfeladatot ellátó személy (231. §) az, aki a polgári engedetlenség helyszínén a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kel (pl. biztonsági őr, favágó). Az ellenük elkövetett büncselekmény az előző pont szerint büntetendő. Ezekben az esetekben azonban a védelemnek mindig arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy a Zengő védői akadályozták ugyan a jogszabályok végrehajtását, de távol állt tőlük az erőszakkal vagy fenyegetéssel való akadályoztatás szándéka.

A polgári engedetlenségi akcióban résztvevőket a rendőrség előállíthatja az ún. gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének elkövetése miatt is (Szabálysértésekről szóló tv. /Sztv. 152. § /1/). Ezt a százezer forintig büntethető magatartást az valósítja meg, aki a rendezvény megtartása előtt legalább három nappal nem jelenti be az összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést vagy ezek megtartására nem kapott engedélyt. A büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az engedetlen személyi körülményei ezt indokolttá teszik (22. §).

Esetünben a jogi felelősségre vonás legvalószínűbb formája a rendőrség általi elővezetés (letartóztatás és elszállítás), majd rövid idejű (1-2 vagy 12 óra) fogvatartás és gyorsított eljárás keretében történő felelősségre vonás. Ennek várható végeredménye a szabálysértés elkövetése miatt 10-20 ezer Ft pénzbüntetés kiszabása vagy figyelmeztetésben való részésítés.

[Összeállította: Csapody Tamás, Email: telepes@axelero.hu,
Tel./fax: 06-1-274-6767]

A polgári engedetlenség e kiskátéja hasznos olvasmány [úgyszólván "vademecumˇ]

Mikor idáig értem az írással, a szabad asszociációk törvényszerűségei folytán, eszembe jutott halhatatlan költőnknek Sinka Istvánnak egy csodálatos vers-szaka. Bepötyögvén a kulcsszavakat a keresőbe a Google egy saját Commentemet hozta be elsőnek. Ennek jobban örűltem, mint az első biciklimnek!

Most tehát nemcsak Sinkát, de [szerény] önmagamat is idézem...

"Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép!
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten újja?
S mely nép beszélt így önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát."

Sinka István nem volt vérszomjas költő. Lázadozott Solymosi Eszter vérének kifolyatása miatt is. Egy szép napon azonban be kellett látnia, hogy a rontás ráolvasással nem, csak vérontással orvosolható - ha odáig fajúlnak a dolgok.

Mit tegyünk tehát?

Mindenekelőtt másoljuk le Csapodi Tamás hasznos útmutatóját,- hajtsuk össze és tegyük be Sinka verses kötetének lapjai közé - "oda"! Azután járjuk körűl Zengőt nyitott szemmel és fűllel.

Utána figyeljünk vérünk szavára. Ha a csend hangját "halljuk", hajtsunk fejet a zsarnok előtt.

Ám ha megszólal bennünk valami - kövessük a hangot.