Mi mennyi?
Córesz van - elvtársak?

November 9-én a reggeli toalett közben a tévé előtt elhaladva, súlyos csalódás ért. Gyurcsány miniszterelnökben csalódtam. Tudom ugyan, hány pénzt ér a reményteljes ifjú. Ám azt reméltem [és remélem még mindíg], hogy egyszer gyöpre kényszeríti még önmagánál is méltatlanabb elődjét [nem a savanyú bankárra, hanem a barna csávóra gondolok] és a maga kétségtelenűl fölényes intellektusával lehervasztja végre a ráfagyott, fölényesen hülye vigyort e zsirosodó pofáról.

Sejtettem már akkor is hogy a műsoridőhöz tömörített hülyeségek esetleg nem, vagy nem csak Gyurcsány kútfejéből bugyognak. Megkapartam kissé a Net.et és nem is csalódtam.                    

Egy index lapot pécéztem ki. Ezen a következők olvashatók. [Nem vicc!]

Nyolcszázezer magyar áttelepülése ötszázmilliárd forint többletköltséggel járna: gőzerővel folyik a kormánypropaganda azért, hogy a választópolgárok többsége ne szavazzon igennel a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. Az összes Kárpát-medencei magyar anyaországba településének lehetőségét azért a kormány sem veszi komolyan, habár Tabajdi Csaba jóslata szerint kiürülne a Kárpát-medence.

Az egyik „vészforgatókönyv” szerint a 2,5 millió határon túli magyar, a szolidabb verzió szerint mind a nyolcszázezer magyarigazolvánnyal rendelkező folyamodna magyar állampolgárságért, ha december 5-én a népszavazás érvényes lenne, és a többség a kettős állampolgárság mellett szavazna. Ez a kormány nyilatkozatai szerint azt jelenti, hogy akár ennyivel többen lehetnének jogosultak bizonyos szociális juttatásokra, valamint - jogi kiskapukat kihasználva - szavazhatnának például a legközelebbi, 2006-os országgyűlési választásokon. [Bár az ingyenes egészségügyi és a szociális ellátórendszerhez való hozzáférés feltétele az életvitelszerű magyarországi tartózkodás, ezt azonban senki sem képes ellenőrizni - állítják.]

A minisztériumok az elmúlt napokban lázas igyekezettel számolták, milyen hatásai lesznek annak, ha a népszavazáson a kettős állampolgárságra szavaznak többen ...

Ez azt jelenti, hogy politikai kampánycélok megvalósítása érdekében a kormány megiont a zsebünkbe nyult. A hatástanulmányok feladata a szavazópolgárok elrettentése az "igen" szavazatoktól. Aki a minisztériumokat hatástanulmányok készítésére utasította büncslekményt (hűtlen kezelést) követett el.

Azzal a lehetőséggel is eljátszottak, mi történik, ha mind a két és félmillió határon túli magyar áttelepül Magyarországra.

Reméljük, e közpénzeken történő játszadozástól az illetékes elvtársak kedve egyszer el fog menni.

Mivel magyar állampolgár és magyar állampolgár között nem lehet különbséget tenni, így ennyivel többen vehetnék igénybe ugyanazokat a szolgáltatásokat - például ingyenes utazás és múzeumlátogatás 65 év felett -, amelyeket bármelyikünk, ha az erre vonatkozó törvényi szabályozások is elkészülnek - hansúlyozzák.

Ennek ellenére az Oktatási Minisztérium is több milliárd forinttal kalkulál. Úgy tudjuk, hogy az OM háromszázezer általános és középiskolás határon túli magyar diákról tud, és feltételezik, hogy az állampolgárság megszerzése után közülük több tíz ezren átköltöznének Magyarországra. A tanulók után járó normatíva az idén általános iskolásokként 195 ezer forint, középiskolások esetében 260 ezer forint. Csupán tízezer áttelepülő általános iskolás diákkal számolva is kétmilliárd forint többletet okozna a közoktatási rendszernek a kettős állampolgárság. Az oktatási tárca az egyetlen azonban, amelyik még nem készült el a hatástanulmánnyal.

A munkaügyi minisztérium viszont százezer új álláskeresővel kalkulál. Szerintük már ennyi új munkavállaló megjelenése is „súlyos feszültségek kialakulásához vezethet”. „Kiszorító hatás indulna el; az új munkaerő megjelenése az állásban lévő, vagy munkát kereső hazai emberek elől venné el a kereseti lehetőséget.” Ezenkívül emelkedne a munkanélküliség, derül ki a tárca hatástanulmányából, hiszen a külhoni álláskeresők, akik nem találnak munkát, és a munkapiacról „kiszorított” hazai munkaerő is a statisztikát rontaná. Az országos munkanélküliségi ráta a 2003. évi átlagos 5,9 százalékos értékről 7,5 százalékra emelkedhet a 25 ezer fős foglalkoztatás-bővülés ellenére, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 57 százalékról 56,5 százalékra csökkenne. A fent vázolt helyzet évente 35-40 milliárd forint többletigényt jelentene, amire a Munkaerő-piaci Alapnak nincs fedezete, írják az elemzésben.

Elvtársak! Van pofátok megkongatni a vészforgatókönyveket? A tatárok közelednek? Kik ellen emelnétek kínai falat? A trianoni határok túloldalára internált véreink ellen! És a ti véreitek? Sharon, a hentes és mészáros, nem is oly rég arról szónokolt oroszországi látogatása során, hogy ötmillió zsidóra van szüksége. [Erről írtam korábban. Majd beszúrok egy könyvjelzőt az odaugráshoz.] Aztán hova menne, azazhogy jönne, ez a sok zsidó? Mi esünk útjukba legelébb - földrajzilag...

Nos ezek az új jövevények nem lesznek hajléktalanok. Épűlnek számukra a lakóparkok folyton folyvást. Az sem valószínű, hogy egy csángó családot kis motyójukkal egy lakóparkba költöztetne a szociálisan amúgy érzékeny magyar kormány és Batthyány után a második felelős magyar miniszterelnök.

A bibi nem itt van. A most folyó magyar holocaust eredményeképp a máris rezervátumban élő magyarságnak négymilliós apadást kell produkálnia röpke néhány évtizeden belűl. Nagyon zavarna benneteket, ha a biológiailag mesterségesen tönkresilányított maradvány hatmillió egy kis vérfrissítést kapna?

A rideg matézis arra mutat, hogy a kihaló négymillió helyébe Ukrajnából és Oroszországból
érkezhető négy - ötmillió úgyszólván núllszaldót eredményezne és a Kárpát medence nép-megtartó képessége sem szenvedne csorbát. Csakhát ez már nem Magyarország lenne.

Továbbá. Már az Ószövetségből tudjuk, hogy Jahve kedves és szimpatikus népét szerfölött zavarja ha "idegen" népességet talál olyan földön, amit kezökbe adott az Úr.

Mivel lenne, enélkűl, magyarázható az a takarékossági szindróma ami erőt vett rajtatok? Ahogy szerbe - számba veszem azokat a likakat, amelyeken keresztűl kifolyt - kifolyik az ország vagyona, seholsem találkozom ilyesféle vészforgatókönyvekkel, hatástanúlmányokkal. Ami most következik nem csak rátok vonatkozik, hisz a második "nemzeti" kormány "lenyúlási indexe" legalább oly magas volt, mint most a tiétek, ha nem magasabb.

Vegyünk hát sorra néhány esetet, ahol a mostani smucigság halvány jelei sem mutatkoztak nálatok. Szót ejtek a sokszázmilliárdos stiklikről. Megjegyzéseimet a kivonatosan idézendő dokumentumok sorai közé iktatom.

Bank-konszolidációk.

[Szakonyi Péter Magyar Hirlap 2000-03-11 16:05 Négyszemközt Zdeborsky Györggyel.]

Sz.: Tabunak, de legalábbis kényes kérdésnek minősül Magyarországon a pénzvilág és a politika kapcsolata. Pedig legyen szó bankcsődökről, bankárbukásról, brókercégek visszaéléseiről vagy akár százmilliárd forintra rúgó bankkonszolidációról, gyakran felvetődik a két terület egymásra hatásának, esetleges összefonódásának lehetősége. Zdeborsky György, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja és a CIB Bank vezérigazgatója bankártól szokatlan nyíltsággal erről is beszél, miközben értékeli az elmúlt évek fejleményeit és a jelenlegi helyzetet.

Meglepetést keltett, hogy tavaly év végén egy nyilatkozatában - ha röviden is, de - kitért a hazai politika és a pénzvilág kapcsolatára. Erről eddig sok pletyka, de csak kevés tény látott napvilágot. A bankárok és a politikusok között egyfajta ki nem mondott véd- és dacszövetség alakult ki az elmúlt évtizedben. Miért törte meg ezt a hallgatólagos egyezséget?

Z.: A CIB soha nem finanszírozott politikai pártot, és üzletpolitikáját nem befolyásolta a politika ... A politikusok közvetlenül, mondhatni kézi vezérléssel kívánják irányítani a pénzpiacot, néhány esetben pedig nyíltan vagy burkoltan meg is fenyegetik a bankokat, hogy mi lesz akkor, ha nem azt csinálják, amit a kormány szeretne. Amikor a politikai irányítók "felülről leszólnak" egyes bankoknak, hogy csökkentsék a hitelkamatokat, az éppen olyan, mint amikor a pártvezetés szocialista öntudatra hivatkozva kért valamit - évtizedekkel ezelőtt. [...]
A piacgazdaságban nem létezhet olyan bank, amelyik nyitott szemmel felvállalja annak a kockázatát, hogy ráfizet hitelpolitikájára. Nem is teheti ezt meg a betétesei pénzével. A kockázat meghatározása matematikai alapon történik. Akik most a magas hitelkamatok miatt panaszkodnak, azok kiabálnának a leghangosabban, ha bankjuk nem lenne képes betéteiket visszafizetni a rossz hitelpolitika miatt.

Ha a politika elvtelen kompromisszumokra kényszeríti a gazdaságot vagy a bankokat, akkor devianciák keletkeznek. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben több bank súlyos veszteséget könyvelt el, és volt példa néhány komoly csődre is. Köztudott például, hogy a politika mennyire rátelepedett az egykori Magyar Hitel Bankra (MHB) és az Országos Kereskedelmi és Hitelbankra, hogy a Postabankról ne is beszéljük.

Sz.: Az előbb már szó esett két, korábban nagynak számító hazai bankról, amely évekkel a privatizáció után is rekordveszteséget könyvelhetett el tavaly. Véleménye szerint mi az oka annak, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank, a volt Országos Kereskedelmi és Hitelbank - és az ABN Amro - volt Magyar Hitel Bank - most is veszteséges? Már nincs rajtuk a politika nyomása!

Z.: Nincsenek információim az említett bankok belső életéről, ezért csak a sajtóban megjelent tudósításokra hagyatkozhatom. Mindkét bankot átvilágítás és konszolidáció után, tisztán adta el az állam, vagyis rejtett veszteségek vélhetően nem maradtak.

Sz.: Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy az említett két bank a konszolidáció során közel 200 milliárd (!) forintos állami mentőövet kapott, vagyis az egész adós-, hitel- és bankkonszolidáció több mint felét ők vitték el.

Ez igaz, de téves lenne azt gondolni, hogy például a Magyar Hitel Bank 130 milliárdos konszolidációja a magyar ipar és kereskedelem összeomlásának "sara" volt. Becslések szerint ennek csupán tizedét tették ki az örökölt ügyek, a többit már az MHB korábbi vezetése "hozta össze". Mindkét bank ugyanis még akkor is finanszírozta a veszteséges cégeket és termelőszövetkezeteket, amikor arra őket már senki és semmi sem kényszerítette. Nem mentségként említem, de akkor mindkét bank állami tulajdonban volt, s a tulajdonos akár politikai, akár gazdasági indokkal kérhette a veszteséges vállalkozások finanszírozását. Az ilyen kérésre elég nehéz nemet mondani, nem?

Sz.: Ha már bűnbakokról esett szó, a másik - új - bűnbak a bankfelügyelet, amely szélsőséges vélemények szerint részben okozója volt a Realbank és a Postabank csődjének is. Az egyesített felügyelettel, amelynek immár az értékpapír-, a biztosítási és pénztárfelügyelet is része lesz, kiküszöbölhetők-e a sok milliárd forintos bank- és brókercégbukások?

Z.: A bankfelügyelet szerintem a korábbi elnök, Tarafás Imre vezetése alatt és most is jól végezte és végzi a dolgát. A politika ebben az esetben is kézi vezérléssel avatkozik be a pénzügyi életbe! A Postabank nem azért jutott csődbe, mert a bankfelügyelet nem ellenőrizte szigorúan a bankot, hiszen politikai nyomásra elzavarták az ellenőröket!

Postabank.

NÉPSZAVA Online. Hat év után bíróság előtt a Postabank-ügy.

Kedden kezdődik a Postabank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon; Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, mintegy 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint a bank vezetői szándékosan megszegték a pénzintézeti tevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeiket. Lapinformációk szerint kedden csak a vádiratok ismertetésére kerül sor, ezután pedig a bíró elnapolja a tárgyalást.

A vádlottak - Princz Gábor, Varga Iván, Tarr József, Lovas Józsefné, Jávori Péter, Pusztai Viktor és Szabóné Bolváry Mariann - által meghatározott és közvetlen részvételükkel végrehajtott üzletpolitika eredményeként a pénzintézet 1995 áprilisi 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997 december végére 2,4 milliárd forintra csökkent, pedig ebben az időben történt egy 17 milliárd forintos tőkeemelés is. Mindezekre, valamint a kormány 12 milliárd forintos kezességvállalására és a bankpániknak betudható 5 milliárd forintos vagyonvesztésre figyelemmel az ügyészség összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a Postabank volt vezetőit. Princz Gábor ellen, tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügyet Diós Erzsébet bírónő tárgyalja; ő korábban már több hasonló nagyságrendű büntetőperben is eljárt, így például a Tocsik-ügyben és az Agrobank-perben is...

1999 nyarán az akkoriban már Ausztriában dolgozó Princz Gábor, a Kurier című osztrák lapnak azt nyilatkozta, hogy megfenyegették, erőszakkal vitetik haza. "Vannak azonban, akik mivel szerintük túl sokat tudok szívesebben látnának engem a távoli Dél-Afrikában. De én itt maradok a közelben. És jöhetnek olyan idők, amikor én is teszek fel kérdéseket"...

Tarafás Imre, a bankfelügyelet egykori elnöke vallomásában úgy fogalmazott: nincs gazdasági magyarázata annak, hogy miért különített el mintegy 150 milliárd forint céltartalékot a kormány a pénzintézet rossz portfóliójára, amikor a bankfelügyelet csak 92 milliárdos tartalékképzést írt elő. Tarafás szavai szerint: ha van egy olyan tulajdonos, aki a kötelezőnél több céltartalékot is betesz a bankba, akkor ezt a felügyelet nem tilthatja meg, nem kérheti számon, ez az ő felelőssége. Princz hasonlóképpen nyilatkozott: "számításaim szerint 40-50 milliárd forint bőven elég lett volna a konszolidációhoz".

Köddé vált milliárdok

A Postabank fénykorában pénzgyárnak tűnhetett, valójában azonban a Horn-kormány 59 milliárd, az Orbán-kormány 177 milliárd forintot fordított a pénzintézet helyzetének folyamatos rendezésére. Mindez az adófizetőknek 236 milliárd forintjába került, ami azt jelenti, hogy minden személyi jövedelemadót fizető magyar polgár körülbelül 60 ezer forinttal járult hozzá a bank működőképességének fenntartásához.

A Medgyessy-kormány alatt ugyanakkor sikertörténetbe fordult át az addigi kudarcsorozat. Az ÁPV Rt. által a Postbank 99,965 százalékos részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton tavaly ősszel a befutó 101 milliárd forinttal az osztrák Erste Bank lett.

Brókerügyek.

A téma könyvtárnyi irodalmából a Duna Nova Press cikksorozatából idézek.

Hullanak, mint az őszi legyek. A magyar pénzügyi elit újabb befolyásos tagjai találták magukat rács mögött a nyári pénzmosási botrány nyomán foganatosított rendőri letartóztatásoknak köszönhetően. A gyűrűző skandalum immáron a hatalmon lévő szocialista-liberális koalíció legfelső vezetői gárdáját, köztük magát Medgyessy Péter miniszterelnököt is elérte. Annyi bizonyos, hogy az akár 16 milliárd forintra (körülbelül 70 millió dollárra) rúgó, állami pénzeket "kezdőtőkeként" felhasználó ügylet eddig azonosított kedvezményezettjei között nem egy, a kormányhoz közelálló munkatárs is található.

A rendőrség őrizetbe vette Rejtő E. Tibor nemrég lemondott bankigazgatót, aki felháborodás közepette távozott a K&H Bank éléről - épp mikor menekülni készült az országból. Egy korábbi újságinterjúban Rejtő azt nyilatkozta, hogy kizárólag "morális felelősséget" vállal az általa vezetett cégnél, pontosabban a fő felbújtónál, a vállalat brókeri részlegénél, a K&H Equitiesnél feltárt visszaélésekért. A K&H Bankot egy holland konzorciumtól vásárolták meg jelenlegi, belga tulajdonosai. Rejtőt azt követően menesztették az igazgatói székből, hogy kiderült, kétes gazdálkodási eljárásokat engedélyezett a banknál. A rendőrség most azzal gyanúsítja, hogy a visszaélések során segítséget nyújtott közvetlen beosztottjának, a brókerágazatot vezető Kulcsár Attilának. Kulcsár fényűző életmódot folytatott, és lépten-nyomon a vezető baloldali politikusokhoz fűződő szoros barátságával dicsekedett. A skandalum kipattanásakor elmenekült Magyarországról, ám Ausztriában őrizetbe vették. Úgy hírlik, egy diplomata útlevél és egy diplomata rendszámmal ellátott gépkocsi segítségével sikerült elszöknie az országból. ... Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. igazgatóhelyettese és Bitvai Miklós, az állami autópálya-felügyelet volt elnöke egyaránt a rendőr ség vendégszeretetét élvezi.

Vérrel és arannyal kikövezett utak

Tavaly nyár elején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felfigyelt a Pannonplastnál, egy műanyag-gyártó vállalatnál végbement részvényvásárlási akciósorozatra. Több titokzatos vevő együttesen többségi részesedést szerzett a jól menő, a budapesti értéktőzsdén (BUX) is jegyzett cégnél anélkül, hogy személyazonosságát felfedte volna. Júniusban a PSZÁF utasította az új tulajdonosokat, fedjék fel kilétüket, ám ez csak nem akart bekövetkezni. Ekkorra azonban már kitudódott, hogy néhány, kisebb-nagyobb brókercég falaz a Pannonplast-részvények tényleges tulajdonosainak. Június közepén Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét az utcán megtámadták és brutálisan megverték még a jelen pillanatban is ismeretlen tettesek. Érdekes módon a felügyeleti szervezet és elnöke ezt követően a kormány kritikájának célpontjává vált a pénzügyi ellenőrzési folyamatok lefolytatása miatt általánosságban, és az utóbbi időben a bankszektornak szentelt érdeklődése miatt különösképpen. Kórházi ágyában, felépülése során adott nyilatkozatában Szász a Pannonplast portfólió körüli "szaglászást" nevezte meg az ellene elkövetett támadás legvalószí
nűbb indokaként.

Az immáron négy hónapja húzódó história alatt a szocialista-liberális kormány folyamatos boszúhadjáratot folytatott Szász és hivatala ellen. Sőt maga Medgyessy Péter szólította fel, mondjon le önként, vagy névleges főnöke, a pénzügyminiszter rúgja ki. A Szászra záporozó rágalmazások és a Pannonplast részvényüzelmek egymásba fonódó és nagyrészt törvénytelen szövevényének kibogozását célzó vizsgálódások közepette felmerült a gyanú, hogy László Csaba pénzügyminiszter, Medgyessy Péter és Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke is már jó ideje tudhatott Kulcsár üzelmeiről. Ők azonban, ahelyett, hogy beosztásuknak megfelelően cselekedtek volna, inkább szemet hunytak az ügy felett.

La dolce vita

Kulcsár Attila, a szuperbróker mindenütt pénzt látott maga körül. Pénz, pénz, halmokban, tétlenül heverő pénz. Pénz, amit bármikor sodorgathatott mohó ujjai között. Pénz, ami egyre csak szaporodott, nőtt és gyarapodott a végtelenségig. Így hát Kulcsár munkához látott. Pályája üstökösként ívelt felfelé. Néhány rövid esztendő alatt a semmiből a csúcsra ért - a K&H Equities Rt., a belga érdekeltségi körbe tartozó K&H Bank brókerágazatának élére. Az ő története olyan, ami általában csak a lehetőségek hazájában, Amerikában válhatna valósággá. Ő azonban Magyarország egykoron szebb napokat látott fővárosában, Budapesten valósította meg. Idestova négy évvel ezelőtt lett a K&H Equities igazgatója, elfoglalva előkelő helyét a csillogó üvegtoronyban. Nem is rossz olyasvalakitől, aki egykoron portásként a földszinten, a forgóajtó mellett strázsált. Szó szerint feljebb került. Beszállt a liftbe, megnyomta az igazgatóság emeletének gombját, és onnantól fogva egy pillanatra sem tekintett vissza. A hullámvasút a hírnév és a gazdagság felé repítette. Élete fényűzéssel telt meg; luxusautók, luxusnők és egy luxusvilla Ibizán, a Baleári-szigeteken. Tényleg nem is rossz. Ott székelt udvartartásával, és fogadta a magyar üzleti élet és a hatalmon lévő szocialista-liberális kormánykoalíció jeles tagjait. Akár otthon volt, akár éppen útban valamelyik egzotikus táj felé magánrepülőgépével, osztotta a pénzügyi tanácsokat. Olyan tippeket adott, amelyek valahogy mindig beváltak. Bölcs szavakat suttogott a törzsközönségét képező mintegy 200 egyénnek a fülébe, akik úgy tekintettek rá, mint modernkori megváltójukra. Egy aranyember, akinek minden szava aranyat ér; aki varázspálcájának (aranyozott töltőtollának) egyetlen lendítésével képes az üres, porlepte bankszámlákat valóságos kincsesládákká változtatni. Közönséges járókelőkből szempillantás alatt multimilliomosokat csinált - mindeközben természetesen önmagáról sem feledkezve el.

Felkerülni az elsőbbséget élvező befektetőket tartalmazó VIP-listájára - ez jelentette a bebocsátást a bőség birodalmába. Nem, ez nem egy álomkép egy olcsó hollywoodi filmből. A szereplők igazi, hús-vér emberek, csak úgy, mint maga a derűs mágus. És a sokszor műanyag zacskókban, indiszkréten ide-oda dobált pénz - nos, ez sem álom volt csupán, hiszen valóságos aranybányát működtettek. Mintegy 60 milliárd forint (körülbelül 250 millió dollár) vándorolt át az ujjaik között. Ha nem látják, nem hiszik el. És ez még nem minden, hiszen a tét hamarosan tovább emelkedett. Nem rossz, ha tudod tartani. Ez a harmincas éveiben járó, zömök, barnabőrű férfiú, Kulcsár Attila pedig tudta. Tényleg nem is rossz olyasvalakitől, akinek még az érettségije sem volt rendben. Még furcsa beszédmódja és trehány szokásai sem tudták letéríteni az ügyfeleket a szakmai képesítésekben nem éppen bővelkedő férfiú belső köre felé vezető útról. Azon szinte már meg sem lepődhetünk, hogy a K&H központjában ő volt az úr. Főnöke, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank igazgatója a kezébe adta a gyeplőt olyannyira, hogy Kulcsár házon belül különböző igazgatótanácsi posztokra is bekerült. Tulajdonképpen a maga ura volt - a szó legtisztább értelmében. De ha valaki ilyen szinten kap szabad kezet, akkor azért nyilván megfizetett. És mivel Kulcsár gáláns és megértő ember volt, ezért fizetett is. Rejtő saját bevallása szerint mintegy 90 millió forint kenőpénzt fogadott el dúsgazdag beosztottjától. Emellett valahogy sikerült összekaparnia további 200 milliót, amiből már futotta egy szerény házikóra. Noha az épület már készen állt a beköltözésre, Rejtő és a felesége úgy érezték, az utolsó simításokat nekik kell elvégezniük. Amikor a párt őrizetbe vették a határon, tagadták, hogy az igazságszolgáltatás ellen menekültek volna. Nem szökni próbáltak, csak függönyöket szerettek volna vásárolni, nyilatkozta az ügyvédjük. A történet tanulsága ez esetben az, hogy Magyarországon nagy bajba kerülhet az, akinek a kárpitok terén ennyire kifinomult az ízlése.

Forog a körhinta.

2001-re Kulcsár Attila és aranyhordája karrierje csúcsára érkezett a borongós Duna partján. A pénz szinte már zavaró mennyiségben özönlött. Időnként oly gyorsan gyűlt, hogy az már szinte kezdett unalmassá válni. Vagyis kezdett volna, ha valaki másról lett volna szó. Kulcsár Attila tetőtéri édenkertjében ugyanis három, látszólag elzárhatatlan "pénzcsap" ontotta az anyagi javakat. Az egyikből maga az állam által forgalomba hozott összegek dőltek - könnyedén megvesztegethető beosztottak viszkető tenyerébe került közpénzek, forintmilliárdok. Hatalmas, az államkincstárból átutalt summák, amelyeket olyan állami vállalatok vagy szerződéses fővállalkozók kaptak, akik hajlandóak voltak kenőpénzeket fizetni azért, hogy a bankszámlák ellenőrzése kevésbé alaposan történjen... Épp emberre szabott feladat Kulcsár Attilának, mondhatnánk, aki mindig újabb és újabb források után kutatott, amelyekkel tovább növelhetné zöldellő "ültetvénye" hozamát. A kormány belső ellenőreinek közönyös hozzáállását ismerve egyetlen pillanatra sem kellett aggódnia a költségvetési felülvizsgálatok miatt.

A másik "pénzcsapot", amit szabadon folyathatott, a külföldről különböző módokon tisztára mosás céljából Magyarországra becsempészett pénzrengetegek jelentették. A pénzmosás immáron a velejéig romlott magyar bankszektor házi iparágává fejlődött. Pillanatok alatt, szinte kockázat nélkül mesés hasznot ígért. Kulcsár egy ilyen lehetőséget nem hagyhatott ki. Fortuna istenasszony egyenesen rá mosolygott, ő pedig egyszer sem pislogott, és nem is torpant meg. Egy patyolat sem moshatta volna tisztábbá és rózsaillatúbbá a koszos pénzeket, mint az ő laza erkölcsű zugbankja. Az eset nagyságával birkózó rendőrségnek még mindig nem sikerült megállapítania, hogy a K&H Equities mennyi "szennyest" mosott tisztára. A végösszeg minden bizonnyal döbbenetes nagyságrendű lesz. Ennek ellenére egy rendőrségi szóvivő szerint Kulcsár Attila magyarországi mércével mérve csupán "kishal" volt. Ő nem érti, miért van ez a nagy felhajtás, hiszen Kulcsár svindlije, bár látványos, még az első tízben sincs benne a hasonló, jelenleg még nyomozás alatt álló esetek között.

A harmadik forrást, ahonnan ömlött a lé hősünk pezsgőfürdőjébe, közönséges sikkasztásokkal táplálták. Neki pedig nem volt más dolga, mint időről-időre leszívni azokat a számlákat, amiket korábban ő maga töltött fel.

Óz birodalmában.

Az üzleti élet volt kommunista tagjai számára a távoli állomáshelyek látogatása megszokott dologgá vált. Keletről nyugatra vezető útjuk során a gyülevész csavargók titkokba burkolódzó bandái igyekeznek a tett színhelyétől minél távolabb fekvő menedékhelyekre menteni sokszor törvénytelenül szerzett zsákmányukat. Kedvenc karib-tengeri kikötőhelyeik között szerepel a Kajmán-szigetek és a Bahamák. De számukra bármely másik zsebkendőnyi, kék lagúnák övezte sziget is megtette, hiszen ezek is kiválóan használhatóak külföldi postaládaként - mindaddig, ameddig a helyi hatalmasságok nem kezdik el firtatni a számozott bankszámlákra csordogáló pénzösszegek eredetét. Az ilyen, szegénységben tengődő zátonyocskákon sokszor az effajta tranzakciók jelentették a helybéli kormányzat egyetlen bevételi forrását. A megvesztegetés féktelenül burjánzott, ám a calypso muzsika épp elég fülbemászónak bizonyult ahhoz, hogy az idelátogatók elfelejtsék a hosszú út fáradalmait. A csipetnyi egzotikumot és a színlelt szalonképesség reményét ajánló, "gyorsőrlésű" pénzmosodák, a dúsgazdag hajótulajdonosok számára pedig a kalózzászlót felidéző lobogók voltak a legáhítottabb célok.

Egyszeriben dollármilliók váltak mozdíthatóvá készpénz és aranyrudak formájában. A kommunista pártközpontokban a könyvelési rendszer a legjobb esetben is laza formalitás volt csupán. Az állampártok összeomlásának idején a pártkincstárak egykori őrzői a parancsnoki kötelék felbomlásakor felszívódtak. A rutintalanabbak csak azt vitték magukkal, amit feltűnés nélkül, aktatáskákban ki tudtak csempészni. A dörzsölt rutinrókák azonban szép csendben kivárták a megfelelő pillanatot, majd lecsaptak. Nem csak a páncélterem ajtajának számkombinációját ismerték, de még azt is sikerült elintézniük, hogy összerabolt kincseikkel együtt szabadon távozhassanak. Nagyon is jól tudták ugyanis, hogy a pártkasszák megszerzése csupán fél siker, a titkos műveletek legkönnyebb része.

A legkeményebb diónak az összelopott értékhalmaz elszállítása bizonyult, no meg találni egy olyan átmeneti menedékhelyet, amelyik kívül esik a többi kapzsi versenytárs és a kíváncsi bankárok látómezején. Az 1988 és 1990 között maximális kapacitáson teljesítő “nagypályásoknak" nem kellett tartaniuk az egykoron általuk szolgált rezsimek központi hatóságaitól. A párthierarchia és az államapparátus többé már nem létezett, nem maradt más belőlük, mint - a pénzük. A devizatartalékok milliárdjai, amiket egykoron éberen őriztek, most csak arra vártak, hogy valaki elemelje őket. Nekik, a bennfennteseknek pedig nem kellett kétszer mondani - arcátlan nyugalommal, fényes nappal minden idők legnagyobb rablásait követték el. Végigcikáztak Európán, majd felbukkantak valamely távoli partvidéken, ahol régi, vagy újonnan felfogadott bűntársaik már jó előre előkészítették búvóhelyüket. Akár Moszkvából, Prágából, Kelet-Berlinből, vagy Budapestről indultak, menekülési útvonaluk általában Bécsen keresztül vezetett.

A magyar jelenlétet állami és magántulajdonban lévő bankok jelentették. Működésük a hidegháború teljes időszakában folyt Bécsben. Az 1940-es évek végén a kelet-európai országokon végigsöprő kommunista puccsok óta a korrupt hivatalnokok folyamatosan csapolták hazájuk vagyonát. Legszívesebben számozott bankszámlákon, amerikai dollárban, a korszak legkedveltebb valutájában tartották készleteiket. A lopott pénzek tárolásában segítséget nyújtott számos magánkézben lévő bank is. Ezek a titkos intézmények a mai napig léteznek Bécsben. Az ok egyszerű: egyetlen kérdést sem tettek fel a befizető személyazonosságáról, vagy a pénz származási helyéről. Az elnéző osztrák banktörvények még napjainkban is engedélyezik az effajta eljárásokat.

A CW Bank ügye.

Ausztria EU-csatlakozásakor, majd egy évtizeddel ezelőtt úgy volt, hogy az “alvó" bankszámlákat felszámolják. Végül azonban egy kompromisszum keretében csupán korlátozták őket. A csatlakozás idején már működő számlákat meghagyták, és csupán az újak nyitását tiltották meg. Ennek eredményeképpen a meglévő bankszámlák értéke megnőtt, és a korábbi szocialista országok újgazdag rétegének státusszimbólumává váltak. A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Central Wechsel Bank (CWB) az illegális pénzpiac egyik legtermékenyebb fejősteheneként volt ismert. A 80-as évek második felében és a 90-es évek elején a CWB, legalább egy, magyar kézben lévő magánbankkal együtt a pénzmosás egyik fő csatornájává vált. A magyar “menekülő tőke" a moszkvai, prágai és kelet-berlini kommunista pártközpontok összerabolt vagyonával együtt csurig töltötte a CWB pincéjét. A Magyar Nemzeti Bank nemrég kénytelen volt beismerni, hogy akkoriban “szokatlan pénzmozgásokat" észlelt a központban és más helyeken lévő számláin. A bank ugyanakkor cáfolta, hogy a kommunista javak még mindig szivattyúrendszerében áramlanának, ahogyan azt Lipcsében és Moszkvában napvilágot látott újságértesülések állítják.

A második világháborút lezáró osztrák békeszerződés, ami gyakorlatilag visszaállította az ország Hitler által elvett függetlenségét, egy titkos záradékot is tartalmazott, amely alapján a KPÖ “dézsma" jogot kapott az összes, kelet és nyugat között lebonyolítandó kereskedelmi tranzakcióra. Ennek megfelelően csak ebből az egy forrásból óriási összegek folytak be a helyi kommunista párt kasszájába, amelyeket aztán 1955 után a nyugaton végrehajtandó kommunista felforgató tevékenységek finanszírozására használtak. A buzgó magyar ügyfelek számára a pénzügyi logisztika terén különleges kényelmet biztosított a nemzeti bankjuk és a CWB között fennálló közvetlen kapcsolat. Ez az elegáns Kärtnerstraßén székelő CWB kegyencei számára természetesen csak előnyt jelenthetett.

Jelenlegi becslések szerint az MSZMP és a KISZ egykori vagyonából mintegy 9 milliárd dollár vándorolt át biztonságos külföldi menedékhelyekre az akkorra már a tönk szélére juttatott országból. Az már csak hab a tortán, hogy az országból kimenekített összegek egy része "tiszta" pénzként, mint külföldi befektetés később visszatért a tett színhelyére. Összehasonlítás végett érdemes megjegyezni, hogy 1990-ben Magyarország külföldi adósságállománya 30 milliárd dollárra rúgott. Ez a hatalmas összeg mai értéken kifejezve mintegy 80 milliárd dollárt tenne ki. Ugyanígy, a 9 milliárd dolláros, lenyomozható pártvagyon mai mércével csaknem 30 milliárd dollárt érne. Emellett valószínűsíthetően legalább ugyanekkora mennyiségű lopott pénz került különböző privát csatornákon keresztül Bécsbe, majd onnan tovább.

Magyarországon 1990 után is - függetlenül attól, hogy milyen kormány irányította az országot - a háttérből egy másik apparátus döntött lényeges kérdésekben. Így nem meglepő, hogy a kormányhoz közelálló körök Medgyessy Péter miniszterelnökkel együtt nemzetközi pénzügyi botrányba keveredtek, és az ügy néhány résztvevője bécsi börtönökben ül.

Érdekes módon hónapok teltek el Kulcsár Attila letartóztatása után, és az osztrák sajtó még mindig hallgatott az ügyről. Amikor azonban elfogták a bécsi repülőtéren Klivinyi Zoltánt és a hegyeshalmi határnál visszafordították Rejtő E. Tibor autóját, azóta az osztrák sajtó bombasztikus címekkel informál: "A magyar miniszterelnök botrányba keveredett“ (Kronen Zeitung), "A botránylavina elönti Budapestet“ (Neue Freie Zeitung). A havonta megjelenő Auola folyóirat "Chicago Budapesten“ címmel ad hírt az utolsó hónapok eseményeiről.

A Profil megemlíti, hogy az eddig történteket és a mögötte húzódó eseményeket még nem tudták feltárni, de értetlenül állnak az eset előtt, hogy hogyan tudott egy kőműves és zöldségkereskedő a magyar pénzügyi világ ilyen magas posztjára felemelkedni, egészen az MSZP kormánykörökig. Különösnek találja a folyóirat, hogy László Csaba a jelenlegi pénzügyminiszter korábban a K&H Banknál Kulcsár Attila felettese volt. Mivel a vizsgálati fogságban levő személyt megilleti az ártatlanság vélelme, ezért Kulcsár Attila eddig nem akart nyilatkozni a vádakra. Kulcsár Attila esete történelmi jelentőséggel bír az osztrák igazságszolgáltatásban, mivel még soha nem határoztak meg ilyen magas összegű kauciót: 88 millió Eurót. Az osztrák lapok rámutatnak több szocialista politikus érintettségére.

Olajügyek.

Vadkeleti rémregény. "Papa" fölmentése nyomán fény derül az olajügyek titkaira?  [Heti Válasz.]

A Kennedy-gyilkosság iratait az Egyesült Államokban 50 évre zárták el nyilvánosságtól, érthetetlen, miképp lehet ezt az ügyet 85 évre titkosítani - fakadt ki a "Papa"-ügyben tevékenykedő ügyvéd. A vesztegetéssel vádolt volt nyomozót, Sándor Istvánt első fokú ítéletében fölmentette a Fővárosi Bíróság.

Csaknem fél évet töltött letartóztatásban, majd a bíróság ártatlannak nyilvánította... Igazságszolgáltatásunk vadkeleti állapotáról akkor is árulkodik e fejlemény, ha Sándor István volt nyomozót jogtalanul, akkor is, ha jogosan vették őrizetbe 2000 októberében, a parlamenti olajbizottság vizsgálódásának napjaiban. A vadkeleti jelleget fölerősítette, hogy 2000. november 7-én bilincsbe verve jelent meg a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) alezredese az olajbizottság zárt ülésén, és ott állítólag több politikust "összefüggésbe hozott" az olajbűnözéssel. Nem babra ment a játék: az akkori olajbizottság vezetője, Pallag László kisgazda képviselő azóta állítólag négy- és fél millió forintot fizetett ki összesen az ellene becsületsértési és rágalmazási pert indító ismert közéleti szereplőknek.

Az egészségében megroppant, Békésen élő - a politikától azóta eltávolodó - ember, aki annak idején nem mindig kellő megfontoltsággal nyilatkozott a sajtónak, még egy eljárás elé néz, miközben a nyilvánosságban őt ért vádak ellen anyagiak híján nem tud védekezni.) A "Papa" néven ismertté vált Sándor István a KBI főtisztjeként, a szervezett bűnözés ellen dolgozó alezredesként vett részt 1997 és 1998 között az olajügyek titkos nyomozásában. A szervezettől 1998-ban, több mint két évtizedes nyomozói munka után, saját kérésére távozott. A rendőrség belső védelmi egysége később, 1999 őszén jelentette fel hivatali visszaélés miatt. Sándor István ellen az ügyészség kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, valamint hamis tanúzásra való felbujtás miatt emelt vádat. A 2002 májusában kezdődött büntetőpernek további öt vádlottja volt, ám részletek nem kerülhettek a nyilvánosság elé, mivel a nyomozás aktáit az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója és a belső biztonsági szolgálat vezetője 85 évre államtitokká minősítette. "Azt a peranyagot, amelyet most 85 évre titkosítottak, A-tól Z-ig megírta Bartus László a Maffiaregény című könyvében" - mondta a Heti Válasz érdeklődésére Sándor István.

Itt állnék meg néhány polgári szóra a fent írtakkal és az alább következendőkkel kapcsolatban. A cikk szerint a Papa 1997 - 1998 között nyomozott olajügyekben. De mi volt addig? Bartus László "Maffiaregénye" szerény személyemmel is tartalmaz bizonyos adalékokat, amelyeket eltemet a feledés. A könyv rám vonatkozó kitételeit nem idézem szószerint. Ezek a 170 - 180 oldalakon olvashatók. Nos a következőkről van szó. 1992 márciusában lettem Hajdú - Bihar Megye főügyésze. A volt egyetemi párttitkárból legfőbb ügyésszé lett Györgyi Kálmán nevezett ki egy nemszeretem politikai alku eredményeképp. (Az alku feltételeit Györgyi természetesen nem tartotta be, ugyanúgy mint az MDF-el kinevezése fejében kötött paktum feltételeit. De ez egy más történet.) Kinevezésemkor lelkemre kötötte, derítsem fel az u.n. "libaügyet". Ebbe belefogtam, de rövidesen fel kellett világosítanom Györgyit, hogy a liba már döglött, az ügyet nem lehet felmelegíteni. Ebből nem is lett semi baj... A probléma ott kezdődött, hogy egy rendőr tiszt az utcán egy füzetlap-darabot nyomott a kezembe. Később - ezzel nem összefüggésben - egy országgyűlési képviselő tett bejelentést. Mindkét információ a háztatrási, ill. gázolajjal kapcsolatos visszaéléskre utalt. A képviselő megjelölte a hírforrást is egy vasutas személyében. Az illetőt kikérdeztem és átvettem tőle egy csomó számítógépes leporellót, amelyek az illető "sugószövegével" kommentálva egy olajmaffia működésére vetett fényt.

A leporellók szerint már csak egy 66 tartálykocsiból álló szerelvény mozgott, amikor az ügybe bekapcsolódtam. Az információkat megküldtem a Nemzetbiztonsági Hivatal helyi kirendeltségének és a főügyészi felügyeletem alatt müködő Vám Nyomozóhivatalnak. Utőbbi továbbította az anyagot a VPOP különleges ügyek osztályának, személy szerint Mészáros József úrnak. A pesti és veszprémi kommandók meglódúltak és Pétfürdőnél elkapták a szerelvényt, amely már csak 61 tartálykocsiból állt. Ugyszólván percek alatt kiderűlt, hogy a szállítmányt egy debreceni vámtiszt HTO-ként vámkezelte, viszont a szállítmány gázolaj volt. "Papírszőkítés" történt tehát. (Ez nem szennyezi "csak" a morális környezetet...) Tisztázódott, hogy 3 + 2 tartálykocsi tartalmát menet közben eladták - HTO-ként a gázolajat...

A szállitmánnyal kapcsolatban gyűjtött anyag egyértelműen arra mutatott, hogy az olaj útját a megyei rendőrfőkapitány egyengette, aki - ez nem vicc - másodállást vállalt az olajat szállítmányozó cégnél.

Külön álljunk meg egy kicsit a rendőrfőkapitánynál. Amint főügyész lettem nyomban összehaverkodtam a megyei rendőrfőkapitánytól független szervezetek: a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szervezett Bünözés Elleni Osztály és a Rendvédelmi Szervezet (belső elhárítás) helyi kirendeltségeinek vezetőivel. Sőt személyes munkakapcsolat jött létre köztem és a belső elháritás vezetője között.

Már az olajügy kipattanása előtt tájékoztattak arról, hogy rendőri visszaélések tömegére utaló jelentésekkel bombázzák Boross Péter belügyminiszter és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány - íróasztalfiókjait...  Az Ó - utcában székelő testűlet vezetője az ügyet "Papp szindrómának" minősítette! A szünni nem akaró "fülrágás" miatt felkerestem Pintér Sándort és világos célzást tettem - asztalfiókjára... Arra kértem, hogy a megyei főkapitásnyt és élte párját csendesen takarítsa el a főkapitányságról, ill. a megyéből. Erre határidős igpéretet tett. Természetesn nem csinált semmit.

Emiatt dühöngtem éppen, amikor felkeresett Zsupos Lajos MDF-es képviselő és megemlítette, hogy épp Boross Péterhez készűl. Ezt az alkalmat használtam fel arra, hogy bejelentkezzem a hóbagolynál személyes beszélgetésre, fontos ügyben. Nincs kétségem afelől, hogy Pintér Borossnak már leadta a drótot nála tett látogatásomról, így tudnia kellett mi járatban lennék nála. Zsupos kérésére nem válaszolt. Hozzám se' szólt. Viszont írásban feljelentett Györgyinél, hogy én a szolgálati út megkerűlésével próbálkoztam vele kapcsolatba lépni. Györgyi emiatt fegyelmivel fenyegetett, felhíva figyelmemet az ilyesféle magatartások veszélyességére és elitélendő voltára...

Én mindenesetre nyomozást rendeltem el a rendőrházaspár ellen gépjárművezetői jogosítványok szabálytalan visszaadása és egy rokkantjogon behozott gépkocsi szabálytalan vámkezettetése miatt. Kértem Györgyit, kezdeményezze felfüggesztésüket - Pintérnél. Azt a választ kaptam, nem kezdeményezik. Az ügyből viszont kizártak és átpakolták Szegedre..

Visszatérve az olajügyhöz, hazudnék ha azt mondanám nem örűlt a májam annak, hogy a Papp ügyben utólag engem igazoltak a tények. Én marha azt hittem, hogy a tényeknek a magyar "jogállamban" valamiféle szerepük lehet.

E téves feltevés hatása alatt egy tízoldalas jelentést írtam Györgyinek tapasztalásaimról. Azt hittem. megnyílik az ég, megrendűl a föld. Egy frászt! Az olajügyet áttették Miskolcra. Papp esetében pedig, félretéve minden rávonatkozó adatot, az olajügyet nem csatolták az alapnyomozáshoz.

Minthogy mindent kivettek, kivertek a kezemből, nem tudtam fellépni sem a főkapitányt alkalmazó olajimportőrrel Jakubcsik Ferenccel, sem a vámkezelést végző Szabó Sándorral szemben. Előbbivel kapcsolatban Mészáros úr azt mondta, hogy ő és kollegái meditáltak ugyan, de végűlis a letartóztatást nem tartották indokoltnak. Szabóra pedig azt mondta, hogy egyszerűen hülye és voltaképp nem volt tisztában vele, mit csinált.

Az egerek méltán érezhették úgy, cincoghatnak. Meg is tették. Jakubcsik gyorsan csinált Borsodban egy ötvenmilliós ÁFA-csalást. Az olajozást pedig vigan folytaták. Hol? A debreceni repülőtéren, a letromfolt, leintett megyei főügyész orra előtt.

Igy hajdúban is kialakúlt látszólag az az állapot, amit a "Györgyi doktrina" így sommáz: "meg kell tanulnunk együttélni a növekrvő bűnözéssel". Látszólag, mondom, mert nem váltam e hamis próféta követőjévé. Az események megint engem látszottak igazolni. Látszottak, mondom, mert utóbb kiderűlt, a tényeknek a magyar igazságszolgáltatásban nincs ügydöntő szerepük.

Három eseményről kell említést tenni. a.) A Papp házaspárt egy rendőr-rendész vegyesjárőr véletlenűl igazoltatta a debreceni nagyállomás területén, miközben olaj-tartálykocsik körűl szorgoskodtak, mint a Jakubcsik cég alkalmazottai. b.) Az Állami Vagyonkezelő Szevezet egy (kivételesen) nem korrupt alkalmazottja rájött a (debreceni volt szovjet) repülőtéri olajszennyezés vizsgálata során, hogy az oroszok ugyan abbahagyták, de két cég az Oil Barrel Kft. és a Hungária Privát Petrol Kft. (Jakubcsik cége) vígan szennyezik tovább a talajt az olajpancsolással.  c.) Egy balmazujvárosi rendőrtiszt jelentette, hogy Tiszacsegén nagy mérvüűolajszőkítés folyik. (Később kiderült, hogy taktikai allokációról volt szó. A vagyonkezelő "piszkálódásai" miatt a talajt forrónak kezdték találni. A Debrecenben használt óriástartályokat bevizsgáltatás ürügyén átszállították Csegére és egy elhagyott tsz. száritóban rendezték be az űj üzemet.)

Nos ekkor elhatároztam, hogy lecsapok. A csegei telepről ugyan elröppentek a jómadárkák akkorra, de az olajüzem mindent elárult. Jakubcsik közeli dácsájában sikerűlt lefoglalni a szőkítéshez beszerzett savval teli hordók jelentős részét.

(A teljességhez hozzátartozik még, hogy Papp Imre is alakított egy (olaj) betéti társaságot Hajdú Privát Petrol Bt. néven. Ebből kilépett és üzletrészét egy Nagy András nevű volt rendőrtiszre cedálta. Óvatos volt tehát. Már nem volt ilyen óvatos a Strázsa Bt.-vel, ennek beltagja fia volt. Ez a cég őrizte az "olajtelepeket". Így az olajozással kapcsolatos "családi jelenlét" a végső bukásig kimutatható - lett volna.)

Sakk matt helyzet keletkezett tehát: az olajozók vontakozásában büntetőjogi, a legfőbb ügyész számára pedig erkölcsi szempontból. Az olajosok rákapáltak. Jakubcsik például négy és félévet kapott. Györgyi azonban nem látta be tévedését, hamut sem szórt a fejére. Engem nyírt ki!

"Magánügyem" nem érdemel részletes taglalást. A lényeg, hogy Györgyi látogatást tett a megyében és egyes ügyészi vezetőkkel (beosztottaimmal) négyszemközti tárgyalásokat is folytatott. Ezt követően észleltem, hogy beosztottaim engedetlen sőt pimasz magatartást engednek meg maguknak velem szemben. Akkori helyettesem Nagy Kálmán olyan függelemsértést bátorkodott velem szemben elkövetni, hogy vele szemben fegyelmi eljárást kezdeményeztem a legfőbb ügyésznél. Néhány napos szélcsend után Györgyi faxon felrendelt Budapestre. Mindjárt az elején kínosan kezdődött a szertartás, mert az arra meginvitált Fábián János és Sátori János (a legfőbb ügyész helyettesei) késtek. Engem meg Györgyi már leültetett a kerekasztalhoz. Egy darabig nézegettük egymást. Végül Györgyi nem bírta a csöndet és közölte, hogy nyugdíjazásomat határozta el. Belekezdett valami indokolásfélébe. Én azonban az esélytelenek halálos nyugalmával félbeszakítottam. Mondtam, hogy ha a döntés meghallgatásom nélkűl történt, kíméljen meg attól, hogy nekem kelljen őt hallgatnon. Ez azért is fölösleges, mert tekintve, hogy hatvanadik életévemet betöltöttem, a nyugdíjazás nem kíván megokolást.

Aztán megjött a két samesz. Györgyi ismertette a verdiktet és mondta, fáradjak a kasszához (hétszázötvenezer forintot kerestem aznap...). Főhajtással távoztam. Csak Fábiánt kellett megkerűlnöm. Kézfogásra nyújtotta a kezét. Azt is kikerültem. Igy kerültem ki tehát az apparátusból.

Az utójáték sem érdektelen. Fábiánt utánam szalajtották (a páternoszterben ért utol) hogy már másnap reggel megkezdődik a munkaköri átadás. Utóbb hallottam, hogy már a délutáni órákban - mig voltr főügyészként hazafelé kocsikáztam - már rámolták írataimat az irodámban. Arra gondoltak, helyesen, hogy bizonyos íratokat spájzoltam magannak. Továbbá arra is gondoltak, helytelenűl, hogy olyan marha vagyok, hogy ezeket az irodámban tartom.

(Íróasztalom és íratszekrényem könnyen hozzáférhető volt. A páncélszekrényben pedig csak piát tartottam - Fábiánhoz hasonlóan - mert a kigyógyult alkoholista nagyfőnök eszelősen üldözte a nem alkoholista piálókat.)

A másnap azzal kezdődött, hogy a gazdasági csoportvezető utánam lépett az irodámba és a legfőbb ügyész személyes utasítására felszólított, hogy kulcsaimat adjam át neki. Ez azért érdekes, mert semmiféle bűncselekménnyel nem vádoltak. Viszont napokig űltem később tárgyalóteremben együtt olyan rendőrtiszttel, aki súlyos büncselekménnyel vádoltan, úgy űlt a vádlottak padján, hogy közben bejárhatott munkahelyére, birtokolhatta irodáját, szolgálati fegyverét és természetesen a budikulcsot is - amit tőlem elvettek a többivel együtt...

Nos mindezek után és évek múltán kerűltem az Olajbizottság színe elé, ahol a legkínosabban a dokumentálható tényeket adtam elő. Majd ehhez egy ténybeli és egy jogi következtetést fűztem. A ténybeli az volt, hogy fölötteseim a munkámban akadályoztak, a helyi olajmaffia tevékenységét ezáltal megkönnyítették. A jogi pedig az volt, hogy ez a magatartás a hatályos büntetőjog alapján "tényállásszerű".

Györgyi az ügyvéd óriás Bánáti János útján feljelentett rágalmazás miatt, egyuttal beperelt személyiségi jogainak megsértése miatt. Csatlakozott hozzá egykori balkeze Fábián János is.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság hasonló ügyekre szakosodott izraelitája elmeszelt, bizonyítékok ide, indítványok oda. Majd a polgári perekben több mint hárommillió forintot gombolt le rólam a két finom úr. Ez utóbbi procedúrák Szolnokon a magyar bírósági szervezet szakmai és erkölcsi fellegvárában zajlottak.

Mindezekhez még rövid epilógus kínálkozik.

Bartus Lászlónak levelet írt Jakubcsik. A szerző név nélkűl az alábbiakat idézi abból. "Én alkalmaztam Dr. Papp Imre volt Hajdú Bihar Megyei főkapitányt és feleségét Ferenczi Flórát. Olajkereskedelemmel foglalkoztam. Jogerős büntetésemet töltöm. Hajlandó vagyok nyilatkozni arról, hogy Dr. Papp Imre hogyan használta fel korábbi beosztásából adódó kapcsolatait. Igazolni tudom a debreceni vámhivatal dolgozóinak jogellenes ténykedését."

Dehát ki kíváncsi manapság az ilyesmire. Dávid Ibolya asszony igazságügyminiszter korában (vézna) szárnyai alá vette Györgyit és Boócz Endrét a volt fővárosi főügyészt, aki mindenben hasonlít volt főnökéhez, a jómodort leszámítva. Most ők konfundálnak a jogszabály szövegeken.

Bartus írja, hogy Pallagh anyagilag, idegileg tönkretéve, megtört csendes ember lett. Nos én nem... Ami az olajozást illeti, az elmaradt jövedéki bevételt csak az 1992-es évben nyolcvanmilliárd forintra taksáják. Egyes - nem túlző - becslések szerint az olajkár összege ezer és kétezermilliárd Ft. között van. Gyurcsány és Hiller urak! Csángó magyarra átszámítva mire lenne elég ez az összeg?

A volt nyomozó szerint a peranyag nem azért titkos, mert védeni akarja az egyébként már lelepleződött besúgókat és titkos tiszteket, hanem mert feltárja az ügyben eljáró hatóság sorozatos törvénysértéseit.

"Miután megtette ominózus vallomását, az olajbizottság működése posványba fulladt - olvasni a regényben. - Az egyetlen ember, akit ezután elítélt a bíróság, a bizottság elnöke: Nógrádi nyilvánosságra hozott kijelentései miatt Pallag milliókat fizethet Pintér Sándornak és másoknak. Igazságot szolgáltatott a magyar igazságszolgáltatás."

Sándor István vasárnapi tévényilatkozatából az ellene felhozott vádak egy része nyilvánosságra jutott: "Boros Tamásra céloz mindenki, hogy a Boros Tamásnak menlevelet adtunk. Nem adtunk a Boros Tamásnak menlevelet, mert gyakorlatilag őellene is ugyanúgy nyomoztunk, mint a másik csapat a többiek ellen" - szögezte le. A másik (titkos) vád az lehet, hogy Boros Tamást ő, Sándor István és Tonhauser László, azóta nyugalmazott rendőrfőtiszt készítette volna fel "arra a nyolcórás videóvallomásra, ahol a belügyminisztert (...) súlyos bűncselekményekkel vádolta". Utalását a tévériporter Pintér Sándorra értette. Pintér környezete lapunkkal közölte: a "Papa"-üggyel az ügyészség s nem a rendőrség, nem a Belügyminisztérium foglalkozott.

És akkor az Országgyűlés.

Mondják, a leg-meddőbb, legfölöslegesebb dolog a világon a pápa fasza. Van ennél haszontalanabb? Van, elvtársak, van! Egy országgyűlési bizottság. Nem hiszitek? Tüstént bizonyítom. Az alábbi művet a vígjáték műfajába sorolnám, amely csupa olyan kérdésből áll, amire a kérdezettek nem fognak válaszolni, a kérdezők nem is számítanak erre. Íme a "Kérdezések vígjátéka".

Számítok arra, hogy ez a sok marhaság unalmassá válik az olvasó számára. Ezért kérem, ne szégyelljék használni az egér "scroll" gombját, vagy a lapszéli csúszkát, ill. görgető nyilat. Ha egy - egy helyen megállnak és beleolvasnak nyugodtak lehetnek afelől, hogy semmit sem veszítettek, a cseppben megismerték a tengert. Egy homogén hülyeség ugyanis az egész. Persze akadhatnak önök között mazochisták...

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

H/5246/10.
EGYSÉGES JAVASLAT
országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról

"A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter - Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására"országgyűlési határozati javaslat zárószavazásához

Az Országgyűlés
........./2003. ( ) OGY
h a t á r o z a t a

országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél törént milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter - Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására"

Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljes körűen feltárja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által feltárt brókerbotrány körülményeit, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megvizsgálására, hogy a PSZÁF vizsgálata szerint a Pannonplast Rt.-ben jelentős befolyás szerzése érdekében folytatott részvényvásárlásoknak, az ennek kapcsán a K & H Equities Rt.-nél történt tíz milliárd forintot meghaladó sikkasztásoknak, a pénznek off-shore cégeken keresztüli mozgatásának, majd a Medgyessy Péter elnökölte Inter - Európa Bank Rt.-nél történt pénzmosás eredményeként külföldi állampolgárokhoz kerülésének mik a pontos körülményei, valamint megállapítható-e az egész botránysorozattal kapcsolatosan kormányzati és kormánypárti érintettség.

II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az előző és a jelenlegi kormányzati és kormánypárti érintettség megvizsgálása, illetve az alább felsorolt kérdések tisztázása:

A brókerügy kezdete az előző kormányzat időszakában, a visszaélést elősegítő folyamatok, politikai, gazdasági és személyi összefonódások

1. Kulcsár Attila kinek az ajánlására és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává? Ki ellenőrizte a végzettségéről és képzettségéről szóló okiratok valódiságát, továbbá korábbi tevékenységét?

2. Kapott-e Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, majd pénzügyminiszter információt a pénzügyi szabálytalanságokról és törvénytelenségekről?

3. Mit tett Varga Mihály a pénzügyi szervezetek törvényes működésének helyreállítása érdekében?

4. Milyen személyes kapcsolat volt Varga Mihály és Rejtő E. Tibor között?

5. Rejtő E. Tiborral kapcsolatban 2001. őszén merült-e fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja? Összefügg-e ez azzal, hogy ebben az időszakban három hónap szabadságra ment, amíg a rendőrség az előző bankjánál, az ING Bank Rt-nél egy állítólagos pénzmosási ügyet vizsgált?

6. Van-e alapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint az akkori kormány egy tagja vagy tagjai közreműködtek az ügy elsimításában? Ha ez így van, megtörténhetett-e ez a kabinet más tagjai, a miniszterelnök tudta nélkül? Milyen szerepe volt ebben Pintér Sándornak, Demeter Ervinnek, és Varga Mihálynak?

7. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Orbán Viktorral? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?

8. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Áder Jánossal? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?

9. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?

10. Találkozott-e Kulcsár Attila Orbán Viktorral? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?

11. Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?

12. Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?

13. Milyen kezdeményezés nyomán, kinek a közvetítésével találkozott Áder János, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője Kulcsár Attilával? Értesítette-e erről a találkozóról előzőleg pártja vezetőségének más tagjait, így Orbán Viktor pártelnököt?

14. Ha Áder János - mint ahogy nyilatkozatai is tanúsítják - úgy véli, hogy Kulcsár őt provokatív célzattal kereste fel, akkor milyen ok indokolta második találkozását a K&H Equities brókerével? Mennyi ideig tartott az első és mennyi ideig a második találkozó, miről tárgyaltak és milyen megállapodásra jutottak?

15. Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint e két találkozó alkalmával Kulcsár Attila a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetségtől "politikai menedékjogot" vagy "politikai védelmet" kért? Mit jelent egy demokratikus jogállamban az ilyen jellegű védelem és kiterjed-e a büntető jogi következmények alóli mentesítésre is?

16. Miről tájékoztatta Áder Jánost Kulcsár Attila?

17. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila figyelmeztetni kívánta Áder Jánost, hogy a Fidesz érintett a K&H ügyben?

18. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?

19. Tett-e említést pénzmosásról?
20. Megnevezett-e segítőket (társakat) és kedvezményezetteket?  

21. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila tájékoztatta Áder Jánost külföldre távozási szándékáról, és Áder János támogatta azt?

22. Miért nem tartotta szükségesnek Áder János a hatóságok -közöttük a PSZÁF - értesítését a Kulcsár Attila által neki elmondottakról? Tájékoztatta-e a két beszélgetésen elhangzottakról pártjának vezetőit, Orbán Viktor pártelnököt?

23. Mi volt az indoka annak, hogy új törvény megalkotásával az előző kormány eltávolította posztjáról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét?

24. Milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával?

25. Milyen kapcsolatban állt a Kövér család Kulcsár Attilával? Milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi Nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének testvérével? Részt vett-e ezeken a tárgyalásokon Simicska Lajos, a nyomda korábbi igazgatósági tagja, illetve tudott-e azokról?

26. Érkezett-e Pintér Sándor belügyminiszterhez, Demeter Ervinhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterhez, illetőleg az általuk irányított szervekhez, vagy a PSZÁF-hoz olyan bejelentés, amely Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor, vagy más hozzájuk kapcsolódó személyek, vállalkozások, illetve off-shore cégek törvénytelenségeire utal? Ha érkezett ilyen bejelentés, mi lett ennek a következménye?

27. Van-e alapjuk azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint 2001-től Rogán Antal, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség képviselője Kertész Balázsnak, a főváros V. kerületi önkormányzat FIDESZ-es képviselőjének közreműködésével Kulcsár Attila bizonyos pénzügyi tranzakcióinak haszonélvezője volt? Mi a jelentősége az adott ügy szempontjából annak, hogy Kertész Balázs Kelemen László ügyvédi irodájában dolgozott, és Kelemen Lászlót, akit eredetileg az FKgP delegált az MNB felügyelő bizottságába, utóbb a FIDESZ pénzügyi műveletei egyik tervezőjeként tartottak nyilván?

28. Ha a Rogán Antalra, illetve Kertész Balázsra vonatkozó értesülések megalapozottak és valóban léteztek 2001. júliusától kezdve ilyen tranzakciók, akkor mi volt ezekben a szerepe a londoni bejegyzésű IT Financials Ltd-nek és az ugyancsak londoni bejegyzésű Montrade Ltd-nek?

29. Milyen kapcsolata volt Navracsics Tibornak, Orbán Viktor pártelnök jelenlegi kabinetfőnökének Kulcsár Attilával, a bűncselekmények gyanúsítottjával?

30. Szerepel-e a Vegyépszer Rt a K&H Bank ügyfelei között?

31. Milyen jellegű pénzügyi tranzakciók folytak 1998-2002. között a Nemzeti Autópálya Rt., a Vegyépszer Rt. és a Bentonút Rt. között?

32. Voltak-e jelzések Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Nagy Elek, a Vegyépszer tulajdonosa közötti üzleti kapcsolat "különleges jellegére" vonatkozóan?

33. A Vegyépszer esetében, amelynek útépítési tapasztalata nem volt, és amely közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást autópálya építésre, volt-e lehetőség arra, hogy az e tevékenységbe bevont alvállalkozói esetleges fiktív számláinak befogadásával közreműködjön közpénzek nem rendeltetésszerű, törvénytelen felhasználásában?

34. Az autópálya-építésből származó közpénzek kerülhettek-e off-shore cégek közbeiktatásával az 1998-2002. közötti vezető kormánypárt érdekcsoportjaihoz?

35. Az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., amelynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt?

36. Milyen állami projektekben vettek részt a Járai Zsigmond és Auth Henrik által korábban vezetett bankok az Orbán-kormány idején?

37. Milyen együttműködés alakult ki Demeter Ervin, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és a Magyar Nemzet című napilap között a K&H brókerbotrány kapcsán tendenciózusan összegyűjtött, gyakran tudatosan eltorzított "információk" szelektív kiszivárogtatásával? Milyen tények támasztják alá azon források hitelességét, amelyekre a Magyar Nemzet és Demeter Ervin egybehangolt fellépéseik során tényként hivatkoztak?

38. Egy közelmúltban kiszivárgott vizsgálati anyag "Attila nagy barátjának" nevezi Mile Csabát. Ez a név szerepel Kulcsár ún. szűkebb VIP-listáján is. Ugyanaz a személy-e ez a Mile Csaba, aki a korábbi X Vision Animációs és Szoftverfejlesztő Kft. társtulajdonosa volt, együtt a korábban különösen nagy értékű csalás elkövetésével meggyanúsított Tóth Béla, FIDESZ közeli vállalkozóval, egykori FIDESZ-kampány- menedzserrel, az Energol bűnügy egyik főszereplőjével?

39. Ugyanaz a kihallgatási anyag megemlíti még a Kulcsár szűkebb VIP-listáján ugyancsak szereplő Buruzs Attilát. Azonos-e ő azzal, aki a 2001-ben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Dobos Ferenc, az FKgP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke által tulajdonolt Északtej Rt. igazgatóságában foglalt helyet? Megfelel-e a valóságnak a sosem cáfolt lapjelentés, amely szerint Buruzs Attila jelentette a cégnél a bankszféra felé a fideszes kapcsolatot? Azonos-e a VIP-listán szereplő Buruzs Attila, a Kingsloke Company Limited nassaui (Bahama) off-shore cég magyarországi képviselőjével? Ha azonos vele, milyen tevékenységet folytat az általa képviselt off-shore cég, volt-e együttműködése a K&H Equitis-sel, illetve annak ügyfeleivel?

40. Megfelel-e a valóságnak az a napvilágot látott feltételezés, hogy a PSZÁF vezetése már két évvel a brókerbotrány előtt tudta, hogy a K&H Equitis-nél valótlan számlakivonatokat adnak ki? Ha ez igaz, miért nem tett büntető feljelentést?

41. Igaz-e továbbá, hogy PSZÁF már 2003. áprilisában a Pannonplast-vizsgálat során tudomást szerzett bizonyos szabálytalanságokról és értesült arról is, hogy a brókerbotrányban meggyanúsított két szír férfi nagy összegű pénzt vesz fel; ennek ellenére nem tett feljelentést az ORFK-n?

42. Mi az oka ennek és mivel magyarázható az, hogy a felügyelet nem tett azonnal bejelentést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ÁAK Rt. számláin észlelt kb. 13 milliárd forintos szabálytalan pénzmozgásról?

43. Megfelel-e a valóságnak az, hogy három nappal Szász Károly, PSZÁF-elnököt ért támadás előtt többórás megbeszélésre került sor Szász továbbá Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, valamint Wermeser Zsolt és Nemescsói András, vezető PSZÁF- munkatársak között? Lehetett-e köze ennek a szokatlanul hosszú tárgyalásnak a Pannonplast-ügyben bekövetkezett PSZÁF-álláspont változáshoz? Készült-e magnófelvétel Kulcsár Attilának a Pannonplast-ügyben a PSZÁF-nál folytatott tárgyalásairól, és eljutott-e ez a hatóságokhoz?

44. Megfelel-e a valóságnak ezek után az a feltételezés, hogy saját törvényi ellenőrzési feladatai helyett, a Szász Károly vezetése alatt álló PSZÁF a jelenlegi ellenzék politikai utasításait hajtja végre?

45. Miért akadályozta hetekig az ügyészség Kulcsár Attilán kívül, további gyanúsítottak meghallgatását és őrizetbe vételét?

46. Hogyan történhetett, hogy amikor a rendőrség helyett az ügyészség hallgatott ki tanút az ügyben, és a tanú vallomása azonnal nyilvánosságra került? Vontak-e ezért valakit felelősségre?

47. Kapott-e az ügyészség vagy a rendőrség utasítást Polt Péter legfőbb ügyésztől a nyomozás során?

48. Egyetértett-e az ügyészség a rendőrségi nyomozás tervezésével és menetével?

49. Kivizsgálta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt a vádat, amely szerint a Fővárosi Főügyészség illetékes ügyésze a Kulcsár-ügyre vonatkozó adatokat is közölt a bróker egyik barátnőjével, aki ezeket az információkat haladéktalanul továbbította az érintetthez?

50. Hozzájárulhatott-e az ügyben eljáró ügyész eme eljárása Kulcsár Attila külföldre távozásához?

51. Jóváhagyta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt, hogy az érintett ügyész kollégái sajtóértekezletükön Kulcsár és barátnője lehallgatott beszélgetéseit ismertessék kollégájuk vétlenségének bizonyítására? Tudta-e a legfőbb ügyész, hogy ezt a lehallgatást végző szervekkel való egyeztetés nélkül végezték? Tudja-e, hogy a szöveg ismertetése tendenciózus volt, kimaradt belőle az a Kulcsárnak adott információ, hogy pénzmosással is vádolhatják?

52. Megengedhetőnek tartja-e a legfőbb ügyész az említett hangfelvétel teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát?

53. Volt-e korábban off-shore cégekkel kapcsolata Szász Károlynak? Ha igen, melyek ezek, és kik állnak mögöttük.

54. Ki adott át banktitkokat képező információkat a Magyar Nemzetnek? Volt-e szerepe ebben a PSZÁF vezetőinek?

55. Mely Fidesz-közeli cégek voltak üzleti kapcsolatban a K&H és az Inter-Európa Bankkal?

56. Milyen személyes kapcsolat volt Járai Zsigmond - aki a K&H egyik jogelődjének igazgatója volt - és a bank jelenlegi vezetése között?

57. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint az ügyletekről a PSZÁF tudomással bírt, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?

58. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter tudott ezekről az ügyekről, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?

59. Igaz-e, hogy a pénzfelvételekre vonatkozó információkat a PSZÁF szivárogtatta ki a FIDESZ-nek?

60. Kaphatott-e információt Pintér Sándor a rendőrséget irányító miniszterként a banknál folyó szabálytalanságokról és bűncselekményekről?

61. Mit tett Pintér Sándor belügyminiszter vagy az általa irányított rendőrség az ügy felderítése érdekében?

Közpénzek a Pannonplast Rt.-ben. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. és a Nemzeti Autópálya

Rt. érintettsége.

62. Miként fordulhatott elő, hogy a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) 13 milliárdját egy tavalyi, a PSZÁF által kiszabott bírság óta kétes hírűnek nevezhető brókercégnek adta át?

63. Miért rendelkezett úgy László Csaba pénzügyminiszter, hogy az ÁAK Rt. több

milliárd forintot kapjon?

64. Mennyi pénzt utalt át összesen az ÁAK Rt. a K&H csoport tagjaihoz?

65. Milyen dátummal és milyen jogcímen történtek az átutalások?

66. Kik játszottak szerepet abban, hogy a K&H Equitieshez 13 milliárd forintnyi közpénz került? Miért tagadta a Medgyessy-kormány szóvivője, hogy állami szereplője is van a Pannonplast-részvényvásárlásnak?

67. Hogyan lehetséges, hogy közbeszerzés nélkül kötöttek egy ekkora nagyságrendű vagyonkezelési szerződést?

68. Hogyan dönthetett egy személyben ekkora összegről az akkor frissen kinevezett, de azóta leváltott vezérigazgató?

69. Megfelel-e a valóságnak, hogy az ÁAK Rt. igazgatótanácsában és felügyelő bizottságában senki nem tudott a13 milliárd forint sorsáról?

70. Végeztek-e az állami cégek kockázatbecslést az állami források kihelyezése előtt?

71. Az állami szektorból származó pénzeszközökből összesen mennyit fektettek a brókercégek részvényekbe, illetve más típusú befektetésekbe?

72. Milyen dátummal és mennyi pénzt kapott vissza az ÁAK Rt.?

73. Miként fordulhatott elő, hogy ilyen nagy kockázat ilyen kevés hozammal járt, vagy esetleg mások kerestek a közpénzek megforgatásán?

74. Érte-e veszteség az állami vállalatokat ezekből a hitelezési akciókból, illetve feladataik ellátásában lassította-e, gátolta-e őket a kihelyezett pénzeszközök rendelkezésre nem állása?

75. Miért egy külső kereskedelmi bank volt a tranzakció részese?

76. Van-e összefüggés e tranzakció, illetve azon tény között, hogy éppen a K&H Bank képviselője került a kormányváltás után az ÁAK Rt. igazgatótanácsának egyik székébe?

77. Kik szorgalmazták Gáldi György delegálását az ÁAK Rt. igazgatótanácsába?

78. Történt-e felelősségre vonás, illetve büntetőjogi feljelentés amiatt, hogy az ÁAK Rt. visszadátumozott szerződés alapján vett részt a K&H Equities-nél történt tranzakcióban?

79. Végzett-e vizsgálatot a Gazdasági Minisztérium és az milyen eredménnyel járt?

80. Milyen megállapításra jutott az ÁAK Rt. igazgatósága abban, a tárca által elrendelt, a minisztériumit kiegészítő ellenőrzésben, amelynek célja az ÁAK Rt. és a K&H Equities közötti szerződések körülményeinek és az ezek keretében megvalósult pénzügyi tranzakcióknak a tisztázása volt?

81. Indított-e a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vizsgálatot annak kiderítésére, hogy miként fektette be az ÁAK Rt. azt a 13 milliárd forintot, amelyet csak egy elkülönített bankszámlán tarthatott volna, és csak föld, illetve informatikai berendezések vásárlására fordíthatta volna kamataival együtt?

82. Beleszóltak-e az állami cégek menedzserei napi vagy heti rendszerességgel a befektetési célú tranzakciók részleteibe?

Kulcsár Attila, a K&H Equities és a K&H Bank vezetőinek közreműködése a több mint 10 milliárd forint összegű sikkasztásban.

83. Mit tartalmaz a K&H Bank belső vizsgálata? Mikortól és meddig folyt a revízió? Milyen szabálytalanságokat állapított meg?

84. Összefüggésben vannak-e a K&H Banknál történt lemondások, illetve felmentések a brókerbotránnyal?

85. Mit takar a belső vizsgálat azon megállapítása, mely szerint mind a Pannonplastrészvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind pedig az ügyletet közvetetten finanszírozó ÁAK Rt. kapcsolatba hozható Kulcsár Attilával, a K&H Equities vezetőjével?

86. Milyen technikai gyűjtőszámlát használt Kulcsár Attila?

87. Ki használhatta még ezt a számlát rajta kívül?

88. Mi volt a számla létrehozásának eredeti célja?

89. Összefüggésben volt-e ez a cél a bankfúzió sikeres lebonyolításával?

90. Ki (melyik bankvezető) rendelkezett a számla létrehozásáról?

91. A bankfúzió lebonyolítását követően milyen hosszú ideig kellett még élnie a gyűjtőszámlának?

92. Ki volt a felelős a gyűjtőszámlán történő pénzmozgások előzetes engedélyezéséért, illetve utólagos ellenőrzéséért?

93. Kulcsár indíthatott-e önállóan tranzakciókat a bankközi elszámolási rendszerben?

94. Kellett-e még valaki másnak az aláírása/jóváhagyása ehhez?

95. Működött-e a K&H Equities brókerházon belül kontrolling (belső ellenőrzés) részleg?

96. A K&H Equities brókerház kontrolling részlege milyen tartalmú kimutatásokat készített el havi vagy más rendszerességgel?

97. A K&H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről az informatikai rendszer adatai alapján (összesen mekkora az értéke az összes ügyfél összes értékpapír-számláján nyilvántartott befektetéseknek)?

98. A K&H Equities brókerház kontrolling részlege készített-e havi vagy más rendszerességgel kimutatást az ügyfelek összesített számlaegyenlegéről a kibocsátott ügyfélértesítők (számlakimutatások) adatai alapján?

99. Megtörtént-e a brókerház ügyfelei összesített számlaegyenlegének egyeztetése a számlakimutatásokban szereplő összesített számlaegyenleggel?

100. Ki (melyik bankvezető) volt a felelős az összesített számlaegyenlegek összehasonlításáért?

101. Mely cégek vettek részt korábban is az akciókban?

VIP-lista, Kulcsár Attila politikai kapcsolatai, Tóth András államtitkár, a Nemzetbiztonsági

Hivatal és a rendőrség magatartása az ügyek során.

102. Kik voltak VIP-részvényesek a K&H Equities-nél?

103. Milyen kapcsolatban áll a Magyar Köztársaság belügyminisztere vagy közeli hozzátartozója a K&H Bankcsoporttal, vagy Kulcsár Attila gyanúsítottal?

104. A kormány és az Országgyűlés tagjai közül áll vagy állt-e bárki üzleti kapcsolatban Kulcsár Attilával?

105. Milyen adatok alapján tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH) július 7-én a K&H brókercégével szemben a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságnál?

106. Mikor került Kulcsár Attila a szakszolgálat látókörébe?

107. Mióta és milyen eszközökkel folytatott vizsgálatot az NBH a brókercéggel, illetve Kulcsár Attilával szemben?

108. Amennyiben a bróker a szakszolgálat látókörébe került, miért Tóth András államtitkár fogadta a műveleti eljárás alatt álló Kulcsár Attilát, és vajon miért nem az erre kinevezett személy?

109. Milyen körülmények között, hol és milyen formában történt a meghallgatás?

110. Miről tájékoztatta Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát Kulcsár Attila?

111. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?

112. Tett-e említést pénzmosásról?

113. Megnevezett-e segítőket (társakat)?

114. Készített-e feljegyzést Kulcsár Attila és megkapta-e azt Tóth András államtitkár?

115. Mit tartalmaz az állítólagos feljegyzés?

116. Ki(ke)t tájékoztatott Tóth András a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Kulcsár Attilával folytatott "beszélgetésről"?

117. Ki állíttatott ki Kulcsár Attila részére belépőt a Miniszterelnöki Hivatalba és kinek a referenciája alapján került kapcsolatba a bróker a Miniszterelnöki Hivatallal?

118. Állt-e munkajogi-, vagy egyéb jellegű jogviszonyban Kulcsár Attilával a Miniszterelnöki Hivatal? Történt-e bármilyen kifizetés Kulcsár Attila részére?

119. Hányszor járt Kulcsár Attila a Miniszterelnöki Hivatalban, kikkel találkozott és miről tárgyalt?

120. Hogyan fordulhatott elő, hogy a brókerbotrány akkor még egyetlen gyanúsítottja külföldre menekült az eljárás elől?

121. Kit terhel a felelősség azért, hogy a gyanúsított szabadon elhagyhatta az országot?

122. Történt-e már ezért bármilyen felelősségre vonás?

123. Az elhangzott információk birtokában Tóth András miért nem kezdeményezte Kulcsár Attila előzetes letartóztatását?

124. Mi az oka annak, hogy a Pannonplast-ügyet csak később vonta össze a rendőrség a K&H Equities-nél elkövetett sikkasztás-sorozattal?

125. Mely off-shore cégek vettek részt a részvényvásárlási tranzakciókban?

126. A rejtélyes off-shore cégek mögött milyen üzleti csoportok állnak?

127. Mely cégek és mely magánszemélyek tulajdonosai a Pannonplastnak?

128. Voltak-e a tranzakciókban résztvevő magánszemélyeknek az elmúlt évek során párhuzamosan (szinkronban) végrehajtott, azonos részvények vásárlására irányuló törekvései?

129. Miért állította korábban a nyomozás egyik vezetője, hogy a Pannonplast-ügy és a K&H Equitis-nél feltárt visszaélések között az egyetlen kapcsolódó pont, hogy a Pannonplast-részvények felvásárlásában érintett ÁAK Rt. is a K&H Equities ügyfele volt?

Politikai, gazdasági és személyi összefonódások a sikkasztás és a pénzmosás keretében.

130. Milyen üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az Inter-Európa Bank pénzmosásgyanús tranzakcióit végrehajtó személyek? Milyen méretű az összefonódás az említett személyek, illetve a K&H Equities kiemelt ügyfélköre és a Pannonplast tulajdonosai között?

131. A K&H Equities, a K&H Bank és az Inter-Európa bank felső vezetésének és közvetlen hozzátartozóiknak milyen közös vállalkozásaik vannak?

132. Milyen méretű az összefonódás? Hol biztosítanak egymás hozzátartozói részére menedzseri pozíciókat?

133. A K&H Equitiesnek, a K&H Banknak és az Inter-Európa Banknak milyen az üzleti kapcsolatrendszere a Magyar Állammal?

134. Milyen állami projektekben vettek részt eddig, illetve vesznek részt jelenleg akár finanszírozói, akár tanácsadói minőségben?

135. A K&H Equitiesnek, a K&H Banknak és az Inter-Európa Banknak vannak-e közös hitelkihelyezései?

136. Igaz-e a PSZÁF azon észrevétele, hogy a K&H többször is tudatosan félrevezette a felügyeletet az elmúlt évek vizsgálatai során?

137. Valós-e pénzintézet azon megállapítása, hogy a bank és brókercége ugyan számtalan esetben jelezte a pénzmosás gyanúját, de az ORFK pénzmosási ügyekkel foglalkozó részlege egyetlen egy esetben sem igazolt vissza bűncselekmény alapos gyanújára utaló adatot?

138. Mely pénzintézeteknél történt rendőrségi vizsgálat az elmúlt 6 év során pénzmosásgyanús tranzakciók bejelentése kapcsán? Kik (cégek illetve magánszemélyek) voltak az érintettek ezekben a rendőrségi vizsgálatokban?

139. Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a K&H Equities kiemelt ügyfélköre között?

140. Kimutatható-e üzleti összefonódás az elmúlt 5 év rendőrségi vizsgálatai kapcsán érintett cégek és magánszemélyek, illetve a Pannonplast tulajdonosi köre között?

141. Milyen időpontban (mettől meddig) volt Mészáros János a K&H Bank corporate finance igazgatója?

142. Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot Medgyessy Péterrel? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?

143. Mióta tart fenn Mészáros János személyes kapcsolatot László Csabával? Milyen mélységű ez a személyes kapcsolat, adtak-e kölcsönösen üzleti, pénzügyi vagy befektetési tanácsokat egymásnak? Milyen rendszerességgel találkoztak az elmúlt években?

144. Abban az időszakban, amikor Mészáros János és László Csaba egyaránt a K&H Bank felső vezetéséhez tartozott, voltak-e közös szakmai feladataik? Mi volt ezeknek a szakmai feladatoknak a tartalma?

145. Tudott-e László Csaba a Britton Kft megalapításáról, tevékenységéről, Mészáros Jánosnak a kft-ben tulajdonosként való megjelenéséről?

146. Tudott-e László Csaba az állami cégek és a Britton Kft üzleti tranzakcióiról, az állami forrásoknak a Britton Kft-hez történő kihelyezéséről?

147. László Csaba gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, a K&H Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos, vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?

148. Igaz-e, hogy 2000. május 9-től Zhang Man Xin és három társa gyanús körülmények között, több részletben, több mint 900 millió forintot utalnak át az Inter-Európa Banktól?

149. Igaz-e, hogy 2000. július 8-tól Abdo Mahmoud és El Abed Hassan nevű személyek gyanús körülmények között, több részletben, készpénzben, 6,2 milliárd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank pénztárából?

150. Helytálló-e a gyanú, hogy ez az összeg a K&H Equities-nél történt pénzügyi manipulációkból származik, és a Montrade nevű off-shore cég utalta át?

151. Igaz-e, hogy 2003 júniusától, a PSZÁF által feltárt Pannonplast-ügy kirobbanásától kezdve a gyanús banki átutalások és pénzfelvételek ritkultak?

152. Tett-e bejelentést a pénzintézet a pénzmosás-gyanús ügyletek kapcsán?

A 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet hatályba lépését megelőző államigazgatási és

politikai egyeztetés.

153. Melyik minisztérium, és mikor készítette el a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetét?

154. Mi volt a tervezet eredeti szövege?

155. Mikor küldték tárcák közötti egyeztetésre a javaslatot?

156. Mely szervezetek adtak írásos véleményt a javaslatról? Mit tartalmaztak a vélemények?

157. Mikor tárgyalta a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést? Volt-e vita az értekezleten? Ha igen: mi volt a tartalma?

158. Mikor tárgyalt a Kormány az előterjesztést? Volt-e vita a kormányülésen? Ha igen, mi volt a tartalma?

159. Milyen arányban szavazta meg a kormány az előterjesztést?

160. Mi volt a Magyar Nemzeti Bank véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az MNB véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az MNB véleményéből?

161. Mi volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az PSZÁF véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a PSZÁF véleményéből?

162. Mi volt a Gazdasági Minisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a Gazdasági Minisztérium véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a Gazdasági minisztérium véleményéből?

163. Mi volt az Igazságügyi Minisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe az IM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe az IM véleményéből?

164. Mi volt a Miniszterelnöki Hivatal véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a MeH véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a MeH véleményéből?

165. Mi volt a Belügyminisztérium véleménye a 292/2002. (XII. 27.) sz. Korm. rendelet tervezetéről? Mit vettek figyelembe a BM véleményéből? Mit nem vettek figyelembe a BM véleményéből?

166. Készült-e jegyzőkönyv, illetve hangfelvétel a Kormány azon üléséről, amikor elfogadták a később 292/2002. (XII. 27.) számon kihirdetett kormányrendeletet?

167. Kikérte-e már a rendőrség ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K&H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz?

168. Megküldték-e már a rendőrségnek ezen jegyzőkönyvet és hangszalagot a K&H Equities kapcsán folytatott nyomozáshoz?

Politikai nyomásgyakorlás a vizsgálatot végző független intézményekkel szemben.

169. Miként fordulhatott elő, hogy a pénzfelvételeket végrehajtó személyek egyike külföldre távozzon? Kit terhel ezért a felelősség?

170. Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség példa nélküli módon sajtótájékoztatón figyelmezteti a sokmilliárdos pénzmosás vélelmezhető gyanúsítottjait, hogy meggyanúsításuk várható, ezzel felkínálva nekik a lehetőséget a szökésre?

171. Hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség ugyanezen hibát megismételve sajtótájékoztatón jelenti be, hogy ismeri a pénzmosási ügylet kedvezményezetti körét, akik meggyanúsítása várható?

172. Hogy történhetett meg az, hogy a nyomozást végző rendőrök súlyos szakmai hibák sorozatát követték el az eljárás során?

173. Hogyan tudja a továbbiakban garantálni a rendőrség, hogy a K&H-ügy és az Inter-Európa Bank-ügy gyanúsítottjai ne szökjenek külföldre?

174. Mit állapított meg az Inter-Európa Banknál folytatott pénzügyi felügyeleti célvizsgálat?

175. Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét elsősorban Medgyessy Péter bankjában mosták tisztára?

176. Milyen felelősség terheli Medgyessy Péter miniszterelnököt a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett pénzmosási esetekkel kapcsolatban? Kizárható-e a hatályos jogszabályok alapján Medgyessy Péter felelőssége?

177. Milyen személyes kapcsolatot tartott fenn Medgyessy Péter az Inter-Európa Bank felső vezetésével a pénzintézetből történt távozása óta?

178. Medgyessy Péter gyakorolt-e befolyást volt munkáltatója, az Inter-Európa Bank állami projektekbe való bevonására, a pénzintézet hitelkihelyezéssel kapcsolatos vagy egyéb döntéseire, amióta kormányzati pozícióban van?

179. Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást az Inter-Európa Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások az Inter-Európa Bankkal jelenleg?

180. Milyen állami projektekben való közreműködésre kapott megbízást a K&H Bank a kormányváltás óta? Milyen állami projektekben való részvétel tekintetében vannak folyamatban tárgyalások a K&H Bankkal jelenleg?

181. Nem tekinthető-e összeférhetetlennek az, hogy Medgyessy Péter a bankelnöki tevékenysége idején elkövetett bűncselekmény-gyanús esetek kivizsgálását hatalmi eszközökkel akadályozza a PSZÁF elnökére gyakorolt nyomásgyakorlással?

182. Milyen jogszabály (felhatalmazása) alapján indított vizsgálatot a Pénzügyminisztérium a PSZÁF-nél, és pontosan mire terjedhet ki ez a minisztériumi vizsgálat?

183. Ameddig semmiféle vizsgálatot nem folytattak le a PSZÁF tevékenységével kapcsolatban és semmi konkrétum nem támasztja alá azt, hogy mulasztást követett el a Felügyelet, milyen alapon vethető fel a PSZÁF elnökének felelőssége?

184. Biztosítja-e a kormányzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a politikai befolyástól mentes működéséhez szükséges feltételeket?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

                      Fidesz-Magyar Polgári Szövetség     3

VI. A bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést.

VII. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

VIII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1- 123. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.

A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13.,16., 17., 18., 19., 24. pontokban jelzett adatfajtákat, a különös adatfajták körében a (Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) 30/A., (Rendőrség) 45., 46., 46/A., 46/B., 54., 55., (Nemzetbiztonsági Szolgálatok) 98., 99., 100., 101., 104., 106., 108., 109., 110., 112., 113., 115., 116., 117., 118., (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) 150. pontjaiban jelzett adatfajtákat.

IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

X. A bizottság megbízatása a bizottság megalakulásától számított hat hónapig tart.

Végszó.

Mi a rothadt "antalli örökség" magyar gyermekei - bűnösei és áldozatai - legalább most, a faj és nemzet huszonnegyedik órájában, emeljük fel szíveinket és nyujtsuk ki kezünket a reménykedők felé. A nemzet e sajátságos újraegyesűlése nem pénzkérdés!

Gyurcsány úr, Gyurcsány elvtárs! Forgassa el a kormánykereket, míg nem
késő!

2004.11.21.

Szeszák Gyula.

Bankár-Bróker Blues - folytatás
	“Pénz, pénz, pénz - mi mindenre viszed rá az embert?!" - IV. rész Az egyre gyűrűző magyarországi pénzmosási botrány	Tom Kennedy   DNPI - Budapest

 

"Pénz, pénz, pénz - mi mindenre viszed rá az embert?!" - V. rész Az egyre gyűrűző magyarországi pénzmosási botrány

Haas György   DNPI - Wien