Ünneprontás - vers által.
Hozsannázik
a Magyar Rádió. [Nem is olyan tréfli ez a keresztény
magyar államiság.]
"Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep,
Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar
állam fenállásának emléknapja.
A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája."
Lengenek a füstölők, bodorodik a tömjénfüst. Sétára indúl a Szent Jobb, hadd látom, úgy mond, mennyit ér a 'walesi' tartomány?
Legendát szőnek - fonnak a pennarágók is.
"A magyarországi István-kultusz a tizenegyedik században keletkezett, László király uralkodásának idején (1077–1095). A legenda szerint, amikor a szentté avatási eljárás során 1083-ban felnyitották István sírját, sértetlenül találták az "államalapító" jobbját, amit csodának tekintettek. A szent test nem mutatta a bomlás tüneteit, a hús nem oszlott és nem bûzlött, hanem különleges tisztasága [!] révén kellemes illatot árasztott (Klaniczay 1990: 87). "
[Csoda történt! Hozsánna!]
"Különbözõ bibliai utalások
alapján a jobb kéz bizonyos személy 'szellemiségének testi megnyilvánulásaként',
az uralkodói és a bírói hatalom jeleként értelmezhetõ. A magyar 'jobb' szó
egyszerre jelent irányt és minõsítést, és a középkorban a 'jog' szinonimájaként
használták. Az ereklye a király uralmát és igazságosságát szimbolizálta, és az
általa létrehozott intézmények, az 'állam' és az 'egyház' szentségét
tanúsította. A Szent Koronától eltérõen a Szent Jobb nem csak közjogi szimbólum,
hanem éppen ennek a királynak (és nem másnak) a személyéhez kötõdõ jelkép
(Basics 1994: 16)."
[Árpád v. Klimó]
Röhej!
Honfoglaló Árpád népe ezek szerint nem alkotott államot? Csürhe, vagy jobb esetben horda volt talán?
Az etelközi és pusztaszeri országgyűlések pogány piknikek lettek volna csupán?
Mindegy. Ballagj csak birka(türelmű) magyar, méltatlan utód. Kövesd "jó pásztoraidat". Ti nem vagytok "új nép, másfajta raj".
József Attila néz mélán utánatok. Helyettetek szégyenkezik és reménykedik!
József Attila:
Pogányos hitvallás magyarul
Hol vagy erős pogány sereg,
Hős Vata, bálványos berek?
Hol alszol bátor Bocskay?
Kossuth dicső csapatjai?!
A bősz
magyar vér nem buzog?
Mint gyáva, hitvány koldusok
Könyörgünk már az
életér'?
Hadúr öszvérként mendegél?
Ó nem, ilyet ne higgyetek -
Hadúr itt van közöttetek,
Hadúr a roppant Őspogány
Üget sötétpej
vadlován.
Szegődjünk hát nyomába mi
A gyávaságot irtani,
Álljuk
helyünket emberül -
Ki kűzd megél, más elmerül.
Megáll Isten meg a
világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad
s egész lesz a magyar.
1922. július.
Gajdoljatok
csak, döngessétek melleteket, "mea culpa". Az őspogány
árnyéka már rátok
vetűl, közeledik is már,
gyávaságtok irtani!
2005.08.19.
Hát ... persze hogy kimaradt a poén! Igaz, a vak tyúk is talál szemet, de mikor? Én post festam találtam, egy gyöngyszemet [József Attilának az Origo-n "Gyöngysor" cim alatt közölt versei között].
Ime.
A Szent Jobb ünnepén 'Keresztények', ti hajtsatok fejet - Lesz élni majd, ha bús fejünk felett De ti, 'pogány ősöknek vérei' S Hadúr e népet akkortól veri, 1922. augusztus 18. |
Úgy
bizony, mert nem csupán pápistákból áll e
Hon! Nem mindenki ugyanazt a nótát fújja. Gondolkodjatok!
Sz.
Gy.