Ünneprontás - vers által.

Hozsannázik a Magyar Rádió. [Nem is olyan tréfli ez a keresztény magyar államiság.]

"Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fenállásának emléknapja.

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája."

Lengenek a füstölők, bodorodik a tömjénfüst. Sétára indúl a Szent Jobb, hadd látom, úgy mond, mennyit ér a 'walesi' tartomány?

Legendát szőnek - fonnak a pennarágók is.

"A magyarországi István-kultusz a tizenegyedik században keletkezett, László király uralkodásának idején (1077–1095). A legenda szerint, amikor a szentté avatási eljárás során 1083-ban felnyitották István sírját, sértetlenül találták az "államalapító" jobbját, amit csodának tekintettek. A szent test nem mutatta a bomlás tüneteit, a hús nem oszlott és nem bûzlött, hanem különleges tisztasága [!] révén kellemes illatot árasztott (Klaniczay 1990: 87). "

[Csoda történt! Hozsánna!]

"Különbözõ bibliai utalások alapján a jobb kéz bizonyos személy 'szellemiségének testi megnyilvánulásaként', az uralkodói és a bírói hatalom jeleként értelmezhetõ. A magyar 'jobb' szó egyszerre jelent irányt és minõsítést, és a középkorban a 'jog' szinonimájaként használták. Az ereklye a király uralmát és igazságosságát szimbolizálta, és az általa létrehozott intézmények, az 'állam' és az 'egyház' szentségét tanúsította. A Szent Koronától eltérõen a Szent Jobb nem csak közjogi szimbólum, hanem éppen ennek a királynak (és nem másnak) a személyéhez kötõdõ jelkép (Basics 1994: 16)."
[Árpád v. Klimó
]

Röhej!

Honfoglaló Árpád népe ezek szerint nem alkotott államot? Csürhe, vagy jobb esetben horda volt talán?

Az etelközi és pusztaszeri országgyűlések pogány piknikek lettek volna csupán?

Mindegy. Ballagj csak birka(türelmű) magyar, méltatlan utód. Kövesd "jó pásztoraidat". Ti nem vagytok "új nép, másfajta raj".

József Attila néz mélán utánatok. Helyettetek szégyenkezik és reménykedik!

 

József Attila:
Pogányos hitvallás magyarul

Hol vagy erős pogány sereg,
Hős Vata, bálványos berek?
Hol alszol bátor Bocskay?
Kossuth dicső csapatjai?!

A bősz magyar vér nem buzog?
Mint gyáva, hitvány koldusok
Könyörgünk már az életér'?
Hadúr öszvérként mendegél?

Ó nem, ilyet ne higgyetek -
Hadúr itt van közöttetek,
Hadúr a roppant Őspogány
Üget sötétpej vadlován.

Szegődjünk hát nyomába mi
A gyávaságot irtani,
Álljuk helyünket emberül -
Ki kűzd megél, más elmerül.
Megáll Isten meg a világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad s egész lesz a magyar.

1922. július.


Gajdoljatok csak, döngessétek melleteket, "mea culpa". Az őspogány árnyéka már rátok
vetűl, közeledik is már, gyávaságtok irtani!

2005.08.19.

Hát ... persze hogy kimaradt a poén! Igaz, a vak tyúk is talál szemet, de mikor? Én post festam találtam, egy gyöngyszemet [József Attilának az Origo-n "Gyöngysor" cim alatt közölt versei között].

Ime.

 

 

 

A Szent Jobb ünnepén

'Keresztények', ti hajtsatok fejet -
A mai nap az örökéltü Szent Jobb
Malasztja száll s a hívő lelkeket
Megedzi. Zengjen zsoltárunk - ott fent jobb

Lesz élni majd, ha bús fejünk felett
Az Úr hatalmával vigyáz a Szent Jobb -
Oh áldjuk, áldjuk százszor e kezet
S emelkedjünk fel Krisztushoz, ki lent volt.

De ti, 'pogány ősöknek vérei'
Nagy daccal mégse szálljatok Neki -

E kéz apáinkat halomra ölte

S Hadúr e népet akkortól veri,
Mikor hitének gyáva lett örökre,
Mikor e kéz erős hitünk kiölte.

1922. augusztus 18.

Úgy bizony, mert nem csupán pápistákból áll e Hon! Nem mindenki ugyanazt a nótát fújja. Gondolkodjatok!

Sz. Gy.