Nyomorúltak.

               Napihír.

          Magyarország ratifikálja az EU-alkotmányt
               2004. december 20., hétfő, 15:03

Az Országgyűlés hétfőn elsöprő többséggel úgy döntött, felkéri a köztársasági elnököt, ratifikálja az Európai Unió alkotmányát. Az alkotmányt valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy életbe léphessen. Van, ahol erről népszavazással döntenek, Magyarországon a képviselők kétharmadának támogatására volt szükség.

Az Országgyűlés hétfőn 322 igen, 12 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Unió alkotmányának ratifikálásáról szóló határozati javaslatot. Ebben felkérik a köztársasági elnököt, írja alá az alapdokumentumot.

Amennyiben működésbe lép, az Unió számára sokkal egységesebb fellépést tesz majd lehetővé az új alkotmány. Ennek érdekében megnyirbálja az egyes tagállamok jogait, egyes területeken elveszi a vétó lehetőségét - elsősorban ez fáj a briteknek. Az irányításban kiterjesztett jogokkal vesz majd részt az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság, amelynek alakulása körül nagy viták folytak.

Az EU-alkotmány négy részből áll. Az első rész tartalmazza az uniót meghatározó rendelkezéseket, célkitűzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit. Az alapjogi charta (melynek ünnepélyes kihirdetésére 2000 decemberében, Nizzában került sor) lett az európai alkotmány második része. Az alkotmány harmadik része az uniós politikákat és tevékenységeket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben levő szerződések számos rendelkezését. A negyedik rész tartalmazza a záró rendelkezéseket, köztük az alkotmány átdolgozásának eljárásait és az alkotmány módosítását.

A 350 oldalas dokumentumot - előszava szerint - az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy "Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek".

Az EU-alkotmány készítése során két nagyobb vita került reflektorfénybe Magyarországon. Az egyik a kisebbségi jogokkal volt kapcsolatos, a másik pedig a kereszténységgel. A magyar jobboldal és az Európai Néppárt szerette volna elérni, ha a kereszténységet, illetve keresztény gyökereket megemlítik a szövegben, azonban hosszú viták ellenére sem kerültek bele. Bekerültek viszont, a magyaroknak is köszönhetően, a kisebbségi jogok védelmének jogi garanciái, bár a kisebbségi jogok megfogalmazásával a magyar ellenzék nem értett teljesen egyet.

Az Európai Unió alkotmányát október végén írta alá a 25 tagállam vezetője ünnepélyes keretek között. Az alkotmány azonban csak várhatóan 2007-ben lép életbe, mert azt valamennyi tagországnak ratifikálnia kell. Azt az egyes tagokra bízta az unió, hogy népszavazással vagy a parlamentben döntenek.Tizenegy tagállam: Csehország, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Írország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia jelentette be, hogy népszavazást írnak ki az alkotmányról.

Az első szavazást Spanyolországban tartják meg, 2005 februárjában. Nagy-Britannia "valamikor 2006 elejére" ígéri, hogy döntenek. A britek ugyanakkor várhatóan nemmel szavaznak majd. Ez akár évekre megakaszthatja az Unió alkotmányozási folyamatát.

Elsőként Litvánia ratifikálta az alkotmányt, az alaptörvényt elsöprő többséggel szavazta meg a parlament. A szavazással Litvánia igencsak meglepte a többi tagállamot, Olaszország ígérte meg korábban ugyanis, hogy elsőként ratifikálja a dokumentumot.

[origo]                                                      
                                                        A helyzet világossá vált.

Amint bátorkodtam előre jelezni: Magyarországon sikeres államcsíny zajlott, amelyet az MSZP - SZDSZ koalició a FIDESZ és az MDF álnéven nyilvántartott áljobboldali pártok judási cinkossága mellett hajtott végre.

Már leírtam [Orbán után szabadon] előbb - utóbb összenő, ami összetartozik.

Mi lett ma világossá?

A "polgári demokrácia" álcázó leple szertefoszlott és láttatni engedi valódi lényegét, államrendszerét: a kapitalista diktatúrát.
Magyarországon [ismét] egypártrendszer van, amely parlamentáris kulisszák között "demokratikus" államformáját, az országgyűlési választások során, úgy alakitgatja, hogy a tőke elvárásainak maradéktalanúl megfeleljen.
A "rendszerváltás" óta zajló komédiában Júdás szerepét a "nemzeti elkötelezettségű" pártok játszották az antalli paktumos árulástól a mai "elsöprö többségű" parlamenti szavazásig.
E gyásznapon e nemzet sírját együtt állják körűl és együtt dobálják a rögöt a koporsóra.

Mi változott?

A politikai konstelláció változott, mégpedig gyökeresen! Kialakúltak a "nemzeti besorolás" új szempontjai.

a) A parlamenti pártok tagjai között mindenfajta  megkülönböztetés idejét múlta. Közös nevezőjük,  hogy tevékenységük káros, nemzetellenes. 
b) A parlamenti pártok szekértolói, szimpatizánsai, a "farvízi hajósok" mától nem hívatkozhatnak sem jóhiszaműségükre, sem ostobaságukra. A nemzetrontás miatti felelősségben osztozniuk kell a pártok tagjaival.
c) A "politikától tartózkodó", állampolgári jogainak gyakorlásáról következetesen lemondó "csendes többség" maga fölött mondott ítéletet és méltán szenvedi majd balsorsát.
d) A "nemzeti ellenállás" erői megérdemelt vereségükkel nézhetnek szembe. A soraikat, sőt egyes tagjaikat is folyvást megosztó torzsalkodás, széthúzás, szektásodás nem hozhatott más eredményt, mint ami bekövetkezett: sulytalanná, hellyel - közzel nevetségessé is váltak.
e) Az a) - d) pontban felsoroltak nem csupán és nem is elsősorban önsorsukat rontották. Elárúlták a jövő nemzedékeit, ártatlan gyermekeiket, unokáikat - hetedíziglen.

E mozaikok, bizonyos távolságról szemlélve, alakot öltenek - felködlik a költő által megénekelt "rút szibarita váz..."

És most hogyan tovább, merre tovább? Hát amerre a kolomp szól. És hogy útunk hova vezet: dúsabb legelőre, a birkanyíróba, a vágóhídra? Egyremegy. Nekünk már Mohács se' kell - nem segítene rajtunk.

Hát! Jó reggelt "Magyarország"!

2004.12.20.

Sz. Gy.