Márciusi gyalázat.
„Lemossuk a gyalázatot” – visszhangzott Petőfitől másfél évszázada, majd évtizedeken át elnyomásban is továbbélt e gondolat. 2005. március idusa előtt azonban feledni látszik az, „mit ránk kentek a századok”. Március hava lehetne az újjászületés, a kibontakozás, a tavasz, az idén még a Húsvét jelképe is. Most az időjárás is becsapja a magyart, kései telet hozva a földekre, befagyasztásra ítélve a szabad gondolatot.
Pedig gyalázatban nincs hiány, hisz’ a történelem szuronyokkal, ágyúval, bombával és méreggel ölte halomra, pusztítja tettel és szóval a magyarságot, mégis a „jogtalanság a legrútabb bélyeg” – idézhetnénk ismét nemzeti költőnket a mai demokrácia jogos cáfolatául. Tudatlanságban él ma a magyar. Ügynöklisták keringenek, eközben nem derül fény a megbízókra, az igazi hazaárulókra. Az áldozatok hozzátartozóinak jogos igénye, hogy az aljas aknamunka napvilágra kerüljön, ám évtizedes tapasztalat sejteti, hogy ez teljességgel soha nem fog megtörténni. Ami ma a médiának csemege, az továbbra is elkendőzése a lényegnek. Mert semmilyen ügynöklista soha nem fogja megoldani az ország sorsát. Szabadkőműves ármány pusztítja ma a magyart, évszázados cselszövés véráldozata előtt állva, melyben Trianon csak egy közbeeső, bár önmagában is csaknem halálos döfés volt.
„Lemossuk a gyalázatot” – ez ma a nemzetközi bűnbandák és hazai bérenceik leleplezését jelentené. Miközben a média az ügynökök állistáján rágódik, feledi és feledteti a tényt, hogy ma Magyarországon 300 szabadkőműves páholy működik. Titkos szervezetek. A média pedig elmulasztja megkérdezni, hogy a politika reflektorfényében állók milyen kapcsolatban vannak e „proletár nemzetköziséget”, humanizmust hirdető, valójában a pénzvilág egyeduralmát kíméletlenül kiszolgáló rendszerrel. Pedig a szemfényvesztő pártküzdelmek mögött, a látszatra bal-jobb csatározások hátterében pártmegoszlás nélkül (azaz minden párt részvételével) nemzetellenes összefogás keretei formálódnak.
Kelet – Európában nyugati (részben francia) érdekérvényesítés bontakozik ki, és a média nem kérdezi meg, hogy pl. Eszterházy Péter, Kovács László, Áder János, Martonyi János, Pokorny Zoltán, Füzesi Tibor, Isépy Tamás, Tordeanu (Torgyán) József, Schmitt Pál, Medgyessy Péter vagy éppen a francia becsületrenddel kitüntetett Mádl Ferenc van-e kapcsolatban a francia szabadkőművességgel?
Amikor a magyar közéletben a német kapcsolatok fejlődése észlelhető, megkérdezi-e valaki, hogy pl. Kerényi Imre, Konrád György, Kóródi Mária, Kőszeg Ferenc, Popper Péter, Baráth Etele, Bokros Lajos, Donáth Ferenc, Eötvös Pál, Horn Gyula, Keleti György, Keleti Györgyné, Kukorelly István, Lengyel László, Vértes Csaba, Balsai István, Boross Péter, Elek István, Makovecz Imre, Szabad György, Szörényi Levente, Szájer József, Surján László, Liebmann Katalin, Tímár György, Kónya Imre, Pusztai Erzsébet, Szabó Iván, Kupa Mihály, Glatz Ferenc, Kosáry Domokos, Vízy E. Szilveszter (mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia egykori ill. jelenlegi főfunkcionáriusai), Sólyom László (Alkotmánybíróság), Paskai László (bíboros) van-e kapcsolatban a német szabadkőművességgel?
Ha Magyarország a szabadkőműves USA befolyási övezetébe került, és akár egy közelgő Bush látogatás előtt áll, felteszi-e a szabad magyar média azt a kérdést, hogy pl. Bauer Tamás, Demszky Gábor, Eörsi István, Farkasházy Tivadar, Jancsó Miklós, Kis János, Magyar Bálint, Márványi Péter, Pető Iván, Székely Péter, Szentiványi István, Tamás Gáspár Miklós, Zwack Péter, Bányász Rezső, Bolgár György, Suchmann Tamás, Dávid Ibolya, Jeszenszky Géza, Lovas István, Orbán Viktor, Varga László, Kapolyi László, Demján Sándor (Trigránit Rt.), Kratz András (RTL Klub), Németh Sándor (HIT Gyülekezete), Pintér Dezső (TV2), Surányi György (MNB), Sugár György áll-e kapcsolatban az amerikai szabadkőművességgel?
Eddig megválaszolatlan kérdések. Napjaink ügynöklistái nemcsak a gazdatüntetés palástolására szolgáltak. (Ezt megelőző és hamarosan további gondolatok - a „Márciusi gyalázat” újabb tényei) is megtalálhatók: www.szeszak.tvn.hu honlapon Dr. Nagy Attila rovatában)
2005.03.07
Nagy Attila.