Ajánlás.
"Quod
licet Jovi, non licet bovi" (amit
szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek), mondták
a bölcs és cinikus rómaiak, akik több mint
kétezer éve rájöttek arra az egyetlen
igazságra, hogy nincs igazság! Különösképpen
nincs az "igazságszolgáltatás" házatáján.
Tiborc panasza Bánk bánnak örökérvényű.
Szász
Lóránt barátom Amerikában, a szabadság
és demokrácia hazájában, saját
bőrén, tapasztalta meg a fenti bölcsességben
rejlő mély igazságot. Erről szól az alábbi
írás.
AMIT
NEM SZABAD AZ ÖKÖRNEK...
2004.
decemberében megjelent "Téli, kék ég
alatt" c. verseskötetem "RÁVEZETŐ"-jében
"hirhedt, amerikai-izraeli üzletembert" emlitettem,
"aki Svájcba menekitette tőkéjét és
önmagát, nem tudták visszakényszeriteni,
engem viszont egy párezer dolláros konzultációs
nézeteltérés miatt letartóztattak és
átadtak Tell Vilmos utódainak."
Az ökör
ebben az esetben én voltam, Jupiter szerepében pedig
bemutatom Marc
Rich-t, akinek
mindent szabad volt, annak ellenére, hogy a reám alkalmazott,
19. századvégi USA/SVÁJC- i kölcsönös
szerzödés értelmében öt Svájcnak
kellettvolna átadnia/visszaadnia az ezt
- "tessék lássék" szorgalmazó
- Egyesült Államok
hatóságainak.
Rich és akkori felesége,
Denise 1983-ban Svájcba menekült az ellene adócsalás
és illegális Irán-i olajvásárlás
ügyében inditott pert elkerülendö - 50
millió US dollárral tartozott "csak" az adóhivatalnak
és az 1979-es Teherán-i konfliktus (amerikai állampolgárok
túszként fogva tartása) miatt elrendelt gazdasági
blokádot kikerülve iráni olajat vásárolt
és forgalmazott. Mindezek ellenére háboritatlanul
élvezte és élvezi a svájci szabadság
nyújtotta lehetöségeket, hiszon Clinton elnök
2000. januárjában, hivatalában töltött
utolsó
napján, "megkegyelmezett" hösünknek. A Svájc-i
Zug városkában immár évek óta
múködö; vállalatát nemrégen
vásárolta meg 3 milliárd US dollárért
az orosz ALFA Csoport, böséges nyugdijat biztositva
egyúttal a most 69 éves szerencselovagnak. Szerencselovag
? Itéljen az olvasó , én csupán adatokat
szolgáltatok !
Rich
"nagy ember" tetteit
megörökítették a Gutenberg galaxisban. Amerikában
ugyanis a népszerűség nem a rendes emberek, hanem
az "extrém egyéniségek" jutalma,
lett légyen szó sorozatgyilkosról, gazdasági
cápáról, vagy olyan államelnökről,
aki aktíve a szaxofonozást, passzíve a furulyázást
kedveli, illetve műveli. Illusztációként Ideiktatom
a "Rich-irodalom" egyik gyöngyszemét. De
adjuk vissza a szót a szerzőnek.
A zsidó ösöktöl
Belgiumban született Marc Rich izraeli, spanyol , amerikai
stb (?) állampolgársággal is rendelkezik, vagyis "
világpolgár" a javából. Clinton, az elnöki
pardon publikálása után igy
nyilatkozott : "Részben azért tettem, mert az
Igazságügyi Minisztérium nem ellenezte azt és
mert Izrael kormánya követelte."
Igen, "követelés"
kézirásos levélben (is) érkezett Izrael
akkori miniszterelnökétöl, Clinton barátjától,
Ehud Barak-tól. Vajon miért
történt e magasszintű beavatkozás Amerika
belügyeibe?
Néha
viccelünk azon a "képetelenségen",
hogy a farok csóválja a kutyát. Nos ez a dolog
nem is olyan vicces, amint a továbbiakból kiderűl.
A világot
igazgató, uraló felsöbb körökben az
üzlet
és a politika szorosan összefonódik. Ahogy nem
titok már, hogy Robert Maxwell, az Angliában (is)
tevékenykedett újságmágnás, aki
saját dolgozói nyugdijalapját (is) elsikkasztotta,
az izraeli titkosszolgálat, a Moszad kötelékébe
tartozott, úgy szintén bizonyosra vehetö, hogy
a populista orgánumokban és internetes listákon,
honlapokon
keringö dokumentáció szerint Rich követte
a később "véletlenül" tengerbe zuhant és fulladt elödje
példáját : izraeli kém volt. Legföbb
adatokat fenti állitásra az angol titkosszolgálat,
az M16. Clinton elnök éveiröl szóló
jelentéseiböl tudhatjuk meg. Ezek a következők.
1.) A Clinton-kormányba
beágyazott Moszad ügynök "Mega" néven
volt ismert. Ezt az amerikai Nemzeti Biztonsági Ügynökség
(NSA) 1997. februárjában fedezte fel, amikor az FBI-nak
egy késö éjszakai, a Washington-i Izraeli Követség-röl
folytatott telefon- beszélgetésröl adott jelentést.
A beszélgetés az izraeli titkosszolgálat "Dov"
néven ismert ügynöke és Tel Aviv-i fönök
között folyt le. Dov késöbb a Moszad igazgatójaként
lett ismeretes. A telefonbeszélgetés alatt Dov azt
kérdezte Yatom-tól, megközelitheti-e Megá-t
azért, hogy beszerezze az USA akkori külügyminiszterétül,
Warren Christopher-töl, annak Arafat-hoz irt levele másolatát.
2. )
Mega még az elsö, az idösebb Bush, kormánya
múködésének utolsó fázisában
kezdte meg tevékenységét Washingtonban. Marc
Rich a befolyásos izraeli lobby kötelékében
ellensúlyozta az FBI idegen országok kémeinek
leleplezésére irányuló lépéseit.
3.)
Az Angol Követség Londonba küldött jelentése
szerint a Fehér Ház vacsora vendégei - ismert
Hollywood-i szinészek, ügyvédek, az "Anti
Defamation Leauge" ( Zsidó; Védelmi Csoport)
vezetöi - arról próbálták meggyözni
Clinton-t, hogy Izrael már megfelelöen megmagyarázta
az USA Külügyminisztériumának "Mega"
szerepét, tehát további vizsgálatokra
nincs szükség.
A dolog csattanója Clinton elnök
sajnálkozó
kijelentése, hivatalából való távozása
után, a Marc Richnek adott kegyelemmel kapcsolatban. "Ez rettenetes politika volt. Nem érte meg jóhirnevem
kikezdését." Persze, az M16-os jegyzetek
arra is rávilágitanak, hogy a Clinton által
azóta
megbánt kegyelmi elhatározást kiváltó
levél azerzője Benjamin Natanyahu izraeli miniszterelnök
volt aki, a camp davidi palesztin - izraeli béke egyezményt
csak a kegyelem megadása esetén volt hajlandó
aláírni. No comment.
De kövessük a Rich család
tevékenységét 1983-ban történt
szökésüket követően! 1993-ban, közös beleegyezéssel,
elváltak. Denise, a volt feleség New Yorkban, a Fifth
Avenue Central Park-ra nézö luxus-lakásában
éldegél azóta is.
A
volt férj továbbra is Izraelnek dolgozik. Ennek "eredményeként"
ma már az orosz maffia 30 ismert éllovasa utazhat
izraeli útlevéllel szabadon a nagyvilágban...
Az FBI pedig tovább folytatja a "szorgos" kutatást: 1-
Rich pénmosó tevékenységével
kapcsolatban, amelyet
európai, kanadai és amerikai bankok közvetitöjeként
folytat,- 2- Moszad érdekében folytatott manövereiröl,
amelyeket Európa, Közép-Kelet és Dél-Amerika
legmagasabb pénzügyi köreiben végzett. 3-
A Clintonnak és egyes vezetö
demokratáknak, a kegyelem megadása elött
juttatott, összegek és azok erededetét illetően.
Mary Jo White szövetségi
vizsgálóbiztos bünvádi eljárást
inditott, hogy kideritse Rich
pénzügyi kapcsolatait, amelyek közte valamint Clinton
és felesége Hillary asszony között szövődtek.
White birtokában vannak Richnek a volt elnökkel
és feleségével folytatott telefonbeszélgetéseiről
készűlt hangfelvételek. Ezek a beszélgetések
kulcs elemei vizsgálatainknak - jelentette ki White egyik
munkatársa, tényként megállapítva,
hogy: 1./ Clinton elnök Rich volt
feleségétöl, Denise-töl 450.000 dollárt
kapott elnöki könyvtárának költségeire,
a hivatalából való távozása elötti
napokban. 2./ A bökezü és jószívű asszony Al Gore
választási kampányának költségeire több mint 1 millió dollárt
adott.
2000 októberében Hanan Tannenbaum
moszad ügynök meglátogatta Rich-t svájci
otthonában. Yatom, a Moszad igazgatója, küldte hozzá.
Egy késöbbi Tel Aviv-i beismerés szerint a látogatás
célja "legmagasabb fokú hirszerzöi ügyek megbeszélése"
volt.
Ebben az idöben Yatom volt Barak miniszterelnök
személyi tanácsadója is. A látogatás
vélhető előzménye
a következő volt. 2000 januárjában az Amerikai Szenátus Igazságügyi
Bizottsága olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek
azt bizonyitották, hogy Marc Rich kiemelkedö szerepet
játszott abban a pénzügyi manipulációban,
amely Abu Nidalnak, Izrael egyik első közellenségének, a
közismert terrorista
vezérnek "százmilliókat juttatott illegális
fegyver-vásárlásokra." [Hogy is van ez?
Egy antiszemita szemita...] Ghassan Quessem,
a pénzműveleteket bonyolító BCCI bank (17 éve)
vezetö beosztású hivatalnoka, akit ebben az ügyben
kihallgattak, eskü alatt vallotta, hogy az "export - import
ügyletet" kisérő és fedező hamis iratokról, amelyek segitségével
a fegyverek Abu Nidal embereihez jutottak, Marc Rich mindvégig
tudott.
Rich tehát olyan "Jupiter" akinek mindent szabad az Egyesült Államokban
és a szerte nagyvilágon egyaránt.
Tavaszvölgy
tava, 2004. jan. 23.
Szász
(Zas) Lóránt.
|