Sorstalanság: óriási bukás a német filmszemlén
Az első lapvélemények a berlini bemutató után.
2005. február 16. 13:50
Keresztes Lajos:
A film egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel 
lehet magyarázni,
vélekedik a Perlentaucher címu portál. A vezetö frankfurti lap
szerint eleinte mindenki be kívánt tódulni a moziba, majd röviddel később a
legtöbben el kívánták hagyni a vetítő termet.
Ez nálunk áthidalhatónak tűnik. A Rákosi, ill. Kádár rendszerben
csoportos, ingyenes mozilátogatásokat szerveztek üzemi
dolgozóknak, iskolásoknak s szovjet szocreál film-remekművek vetítése
alkalmával, hogy az üres mozitermek miatt ki ne törjön a botrány. Aztán majd
merjenek a büdös kölkök kitódúlni, ha velük a tanár...
A Gyöngyhalász nevű kulturális portál tovább követi a Berlini
Filmfesztivál történéseit. Egy katasztrófa: Koltai Lajos Fatelesse
címmel ostorozza Ekkehard Knörer német kritikus a tegnap versenyfilmként
bemutatott Sorstalanságot.
A versenyfilmek, néhány kivételtől eltekintve, eddig is komoly szenvedést
okoztak a filmesztétikai érzékkel bírók számára. Ennek ellenére egy olyan filmre,
mint a "Fateless", nem készülhettek fel a nézők. Annak ellenére sem, hogy
Kertész Imre a forgatókönyvet ezzel a bevallott céllal írta meg, s a
vetítés elötti sajtótájékoztatón elárulta az okot. Egy már korábban létező
forgatókönyv számos hatásvadász jelenetet tartalmazott. Egyértelműen
a bulvárosodás irányába mozdult el. Kertész nem akart többet és kevesebbet,
minthogy a legrosszabbat meghiusítsa. Ez azonban nem sikerült neki, annak
ellenére sem, hogy a forgatókönyv ezért alig tehető felelőssé olvasható
a portálon..
Knörer a katasztrofális filmért elsödlegesen Koltai Lajost a rendezőt teszi
felelőssé. Szerinte amit a "Fatelessel" művelt, azért megérdemelne egy
alapos verést. Koltai átengedte a kamerát Pados Gyulának, aki azonban arra
késztette a rendezőt, hogy a lehetőségekhez képest szép képeket
fényképezzen. A kritikus szerint a "Fateless" a szép, méghozzá giccsesen
szép, képek holokauszt-filmje. A buchenwaldi tablót Ennio Morricone dús
elégikus zenéje festi alá, aki immár mindent megzenésített, a szoft
pornótól a holokausztig. S mindegyik zenéje hasonlóan hangzik, s hála Koltainak,
hasonló a kinézetük is.
Knörer elfogadhatatlannak és hajmeresztőnek˛ tartja Koltainak a
sajtótájékoztatón előadott magyarázkodását, miszerint egy fiatalember
szemén keresztül láttatta az eseményeket.
A "Fateless" egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel lehet
magyarázni. Kertésznek, aki a filmet védte, a szemére vethető, hogy a
filmesztétikához nem ért. Rendben, ő egy író és magának sincs
túl jó véleménye a filmről. Ráadásul még ő sem tudta megakadályozni a
legszörnyűbbet. Koltai Lajos mesterkedése ebben megakadályozta.
Egy fesztiváligazgatónak, aki egy ilyen - a holokausztot méltatlan módon
bagatellizáló - filmet a versenyére meghív, már semmilyen indokkal sem lehet
megbocsátani. Léteznek olyan esetek, amikor az érdektelen engedékenység a
művészet minimális mércéjének és az erkölcsnek s megvetésébe csap át. A
"Fateless" ebbe a kategóriába tartozik fogalmaz a kritikus.
Die Tages Zeitung (taz.de).
A radikális baloldali lapban Gerrit Bartels "A pokol tudomásul nem vétele"
című írásában bírálja a "Fatelesst". A szerző úgy véli, hogy a
koncentrációs tábor leírása a realizmustól való eltérést és a témával való
azonosulást követelne meg. Míg egyes mondatoknak, például a főszereplö
koncentrációs tábor iránti "honvágyának" megvan a helye Kertész regényében,
addig ezek a filmben szembetűnő, egyedülálló borzalmak; hiszen
nincs kapcsolatuk a film néhány valóban borzalmas képével, s végleg nincs közük
Ennio Morricone végtelen giccses zenéjéhez.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (www.faz.net)
A konzervatív napilapban Verena Lueken "Arcfestékkel és zenével, táborban"
címmel mond kemény ítéletet a "Fatelessről". Írása azzal a mondattal
kezdődik, hogy eleinte mindenki be kívánt tódulni a moziba, majd röviddel
késöbb a legtöbben el kívánták hagyni a vetítőtermet.
 Kertész-Verfilmung
Mit Make-up und Musik im
Lager.
Von Verena
Lueken
| 
16. Februar 2005 Erst wollten alle rein ins Kino, kurz darauf wollten
die meisten wieder raus. "Fateless", der ungarische Film von Lájos Koltai nach
dem "Roman eines Schicksallosen" von Imre Kertész, war überraschend in den
Wettbewerb genommen worden und hatte den dort eigentlich vorgesehenen
amerikanischen Beitrag "Heights" verdrängt.
|
A "Fatelessben" a rendezö felvonultatott mindent, mindenkit. A kézikocsin fekvő
mezítelen testeket, szikár karikás szemű sminkelt arcokat, a vágyakozva
kanalazott híg levest, a gyengeséget, a lyukas ingeket, a haldokló
barátokat, a füstölgő kéményeket, a szégyellni valóan banális, veszélytelen
moziképeket, amelyekben semmi más nem vált láthatóvá csak egy csomó
statiszta, számos csöbörnyi arcfesték és a jól megtömött ócskaruha raktár.
Berliner Zeitung (www.berlinonline.de/berliner-zeitung)
A lapban
Carmen Böker "Rózsafüzér hamuszürkében" címő írásában sem
találhatóak a lelkesedés nyomai. A szerző szerint a rendező esetleg azért
kaphat elismerést, mert a borzalmakat még elviselhetően mutatja be.
Ugyanakkor azt hibásnak tartja, hogy olyan dialógusokat tett Koltai a
filmjének kulcspillanatává, mint amikor a Budapestre érkező Györgyöt
megkérdezik:
-Van gázkamra Auschwitzban?
-Igen.
-De magad is láttad?
-Akkor nem lennék itt.
-Tehát te nem láttad?!
Ezt a hülyeséget és sem tudom mire vélni. Speciel a birkenaui appelplatzról
kitünően látható a négy krematórium még lerobbantott állapotban is. Hát még
a füstölgő kéményekkel. Apropó Koltai járt vajon ott?
Süddeutsche Zeitung (www.sueddeutsche.de)
A baloldali
napilapban Tobias Kniebe kifejti. A "Fatelessben" pusztán
kémiailag színtelenített egymás után rakott koncentrációs tábor
jeleneteket látott.
Ez az újság méltatja Kertész Goethe díját is. Onnan származik
a mellékelt kép... Igazán felemelő, hogy hazánk nagy fiát így
megtiszteli a művelt nyugat. Tudom rosszíndulatú feltételezésnek fog tünni, de a
kép láttán eszembe jutott: az a csillár nem esett véletlenűl Kertész fejére?
Mostanság tett nyilatkozatai magyarázatot lelnének ebben...
Berliner Morgenpost [www.morgenpost.berlin1.de]
A félbulvár berlini lapban Elmar Krekeler "Játszd nekem Auschwitz dalát"
címmel
foglalkozik a "Fatelessel". A cím utalás Sergio Leone western
klasszikusára, a "Volt egyszer egy vadnyugatra", mely
a német nyelvterületen a "Játszd nekem a halál dalát
címen vált ismertté" (a szerk.).
Krekeler szerint a "Fateless" egy hollywoodi holokauszt filmre "sikeredett",
mely csak egyes képeinek nyomasztó erejével különbözik a sorozat többi
alkotásától. Ez részben Ennio Morricone zenéjének következménye, akinek
partitúrája már a perverzitás határát súrolja. Ugyanis minden eszközzel
szeretné felül múlni érzelmességben a "Schindler listájának" még éppen
elviselhető zenéjét.
Morricone hajmeresztő érzelmi manipulációs kísérlete nem az egyetlen
zavaró momentum a filmben. Rosszabb, hogy Kertész következő mondata:
"Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a
boldogsághoz hasonlított" végül a film ellen fordul. A majd két és félórás
filmben semmi sem volt látható ebből a különös boldogságból, csak a máshol
már tucatszámra látott jelenetek írja a berlini lap.
Eddig az írás. Kommentár? Ugyan, minek? Legfeljebb azt állapíthatjuk
meg: nem minden papsajt.
Ami Kertész Imrét illeti. Nyilatkozatait egybevetettem az "Egyetemes
Emberi Jogok Nyilatkozatával." [Ezt is fel fogom rakni.] Az egybevetés
eredménye: Kertész zsidó rasszista. E tézist rövidesen kifejtem és
meg is indokolom.
2005.02.16.
Zámbori Gusztáv közlése alapján:
Sz. Gy.